Dimenzió #21

Magyar nők a dualizmus korában

(történelem)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                 5. Gyermekvállalás; nővédelmi intézkedések

   A  századfordulón  több  olyan  társadalmi  méretű  probléma jelentkezett
Magyarországon, amelyek elsősorban a nők növekvő arányú munkavállalásával, a
gazdasági    változásokkal,   a   létbizonytalanság   növekedésével   voltak
összhangban.   Egyik   ilyen   probléma   volt   a   prostitúció  illetve  a
leánykereskedelem  [73],  a  másik  pedig  a magzatelhajtások szaporodása, a
házasságon  kívül  született  és  a menhelyekre adott gyerekek számarányának
növekedése.

   A   dualizmus   második  felében  több  ízben  is  születtek  olyan  jogi
rendelkezések,   amelyekkel   a   törvényhozók   igyekeztek   elejét   venni
a   magzatelhajtásoknak.   1901-ben  például  betiltották  valamennyi  olyan
készülék  és  szer  forgalmazását,  amelyek  a  női termékenység meggátlását
szolgálták. [74] A rendelet indoklásaként a miniszter azt emelte ki, hogy az
ilyen eszközök ártalmasak az egészségre, sértik a közönség erkölcsi érzékét,
és  károsak  a  társadalomra népesedési, és ezáltal közgazdasági szempontból
is. Az 1914:XIV. sajtótörvény szerint sajtóvétségnek számít a gyermeknemzést
meggátló vagy magzatelhajtó szerek hirdetése. [75] A magzatelhajtást és művi
fogamzásgátlást   azonban   nem  lehetett  megszüntetni.  Egyes  területeken
különösen  jelentős  arányú  volt az elvégzett "műtétek" száma, és ezt úgy a
korabeli elemzők, mint napjaink kutatói gazdasági okokkal magyarázzák. [76]

   A   városokban   dolgozó   nők   megélhetési   gondjaik   miatt  éltek  a
magzatelhajtás különböző módszereivel, bár sokan közülük házasságon kívül is
világra  hozták  gyereküket,  akik  nem egyszer az árvaházakban, az országos
menhelyek   egyikén   kötöttek   ki.  1908-ban  18  ilyen  menhely  működött
Magyarországon,  és  1909-ben  -  a  sajtó jelentése szerint - megérkezett a
menhelyre az 50.000. gyermek. [77]

   Magyarországon,   csakúgy   mint  Európa  más  országaiban,  a  munkásnők
egészségét   védő,   a   kisgyermeknevelés  nyugodt  körülményeit  biztosító
intézkedések,  törvények  csak lassan és fokozatosan kerültek elfogadásra. A
"nővédelem"  fogalma  egyrészt  annyit  tett,  hogy  az  egészségre ártalmas
(éjjeli)  munkát kellett korlátozni, másrészt pedig az anyavédelmet érvényre
juttatni.

   A  dualizmus-kori  törvénykezésben  az  1872-es  ipartörvény volt az első
olyan,  amelyben  -  ugyan  kissé  homályos  és  erőtlen módon - találhatunk
utalást  a  nővédelem  vonatkozásában.  A VIII. tc. 68. paragrafusa előírta,
hogy  a  műhelyekben  kifüggesztendő  munkarend összeállításánál tekintettel
kell lenni a nők testi erejére. [78]

   Az  1876-os  cselédtörvény  kifejezetten anyaellenes volt, hiszen a gazda
részéről  akár  a  felmondási  idő  előtt  is  jogos  volt a felmondás, ha a
"nőcseléd terhes állapotba" jutott. [79]

   Az  1884-es  ipartörvény megismételte a 12 évvel korábbi paragrafusrészt,
mely  szerint  a  nők  testi  erejére  tekintettel  kell  lenni  a munkarend
összeállításánál.  Újdonság  a  korábbiakhoz  képest,  és a magyar nővédelem
egyik   első  megnyilvánulása,  hogy  a  munkásnőket  szülés  után  4  hétig
felmentették  a munkájuk alól anélkül, hogy szerződésük megszűnt volna. [80]
Az   anyavédelem   azonban   a   dualizmus   végéig   alig   lépett  előbbre
Magyarországon.  A  legnagyobb problémát az jelentette, hogy a nők a szülést
követő hetekben egyáltalán nem nyertek jövedelmet, ezért érdekükben állt a 4
hét   lejárta   előtt,   minél   előbb   újra  munkába  állni.  Másrészt  az
ipartörvényben  lefektetett  rendelkezés  nem  vonatkozott a mezőgazdaságban
dolgozó  nők  tömegeire.  Az  1907-es  XIX.  törvény,  mely  a  betegség- és
balesetbiztosításról  szólt,  azoknak  a munkásnőknek, akik a pénztár tagjai
voltak,  előírta a szülészeti támogatást és a gyermekágyi segélyt (maximum 6
hét  időtartamra).  [81] 1908-ban azonban a dolgozó nőknek csak mintegy 1%-a
volt  biztosítva  [82],  a  törvény  tehát  egyáltalán  nem  oldotta  meg az
anyavédelem  problémáját.  Az  1916-os betiltott kongresszuson egyik fő téma
éppen  ez  lett  volna, és a német, svájci munkásnők anyasági pénztárait, az
olaszok   anyasági  biztosítási  rendszerét  illetve  a  francia  "Mutualité
Maternelle"-t említették (volna) az előadásokban. [83]

   A  nők  éjjeli  munkájának  szabályozásáról  szóló viták is jellemezték a
századfordulót.  1890-ben  a  Magyarországot  képviselő  küldöttek  a  német
fővárosban  rendezett  nemzetközi konferencián nem szavaztak az éjszakai női
munka  betiltására,  ám  nálunk  is  voltak  ellenzői.  1899-ben Máday Andor
jogászprofesszor  azt  írta  a  "Női munka" című könyvében, hogy az éjszakai
munka  többszörösen  káros  az egészségre, hiszen többnyire úgy fordult elő,
mint  túlmunka,  a  nappali  tevékenység folytatása; mert rossz körülmények,
gyér  világítás  mellett  végzik.  [84]  A munkásvédelmi egyesületek 1901-es
kölni,  és  1903-as  baseli  kongresszusukon is sürgették e probléma törvény
szintű  megoldását.  E  követelések  eredményeképpen  1911-re  már Ausztria,
Franciaország,   Anglia,  Németország,  Olaszország,  Svájc  és  az  Usa  is
határozott az éjszakai női munka eltiltásáról. Egy 1905-ös üzemi statisztika
szerint  Magyarországon  2.888  nőmunkást  foglalkoztattak  éjjel is dolgozó
üzemekben, de a "Szocializmus" című lap cikkírója szerint a valós szám ennél
jóval   magasabb  lehetett.  [85]  A  magyar  parlamentben  -  a  nemzetközi
helyzethez  igazodva  -  1911-ben  született  meg a törvény az iparüzemekben
alkalmazott  nők  éjjeli munkájának eltiltásáról (1911:XIX. tc.). [86] Ebben
felsorolták,   hogy   pontosan   mely   helyeken   kell   megtiltani  a  nők
foglalkoztatását  este  10 és reggel 5 között (pl.: bányák, kohók, vasúti és
hajózási  javítóműhelyek,  építési  vállalatok  esetében).  Nem terjedt ki a
tilalom  a mezőgazdasági jellegű tevékenységekre, a családi vállalkozásokra,
a szolgáltatói szektorra. A törvény 1912. januárjától lépett életbe.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező