Dimenzió #21

Magyar nők a dualizmus korában

(történelem)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                            a./ A főbb változások

   Magyarországon  a  dolgozó nők helyzetét, arányait, bérezését tekintve az
európai források leírásaival összecsengő dolgokat tapasztalhatunk. Hazánkban
az  iparfejlődés  csak  az  1880-as  évektől  vett  nagyobb  lendületet,  és
1890-1914  között  fejlődött  legjobban,  ezért  erre  az időre tehető a nők
nagyobb  arányú  munkábaállása  is.  Ebben az időszakban a gyáripar bővülése
elérte  a  Nyugat-Európában  az ipari forradalom idejére jellemző növekedési
ütemet. [22] A XIX. század végére Magyarországon is hanyatlott a textilipar,
és  a  házi  cselédség  száma  is  apadt.  A  munkábaálló  nőket leginkább a
vegyipari,  élelmiszeripari  és  nyomdai üzemek alkalmazták [23], valamint a
tercier  szektorban  találtak  állást, főként a hajadonok és özvegyek. Koncz
Katalin kutatásai azonban azt mutatják, hogy a legelső időszak nem kedvezett
a  munkát kereső nőknek, mert éppen a szakmunka-igényes nehézipari illetve a
szezonális  jellegű  ágazatok  aránya  volt  magas. [24] Lassan, de biztosan
növekedett  az  iskoláztatás  hatására  az  értelmiségi pályákon belül a nők
aránya.
   A  századvég  jelentős  változásokat  hozott  a  nők  előtt  álló  pályák
tekintetében.  Egyrészt  a  leánynevelés  terjedése  és intézményesülése, az
egyetemi karok megnyitása teremtett alapot a nők munkába állásához, bár ez a
századfordulón  még csak igen kis hányadukat érintette. Másrészt a századvég
táján  kibontakozó technikai fejlődés, az életkörülmények átalakulása óriási
hatást  gyakorolt  a  szolgáltatói  szektorra. Lassan, de jelentősen kezdett
emelkedni  Magyarországon  is a gépírónők, postás- és telefonoskisasszonyok,
titkárnők,  áruházi  eladók száma. Harmadrészt pedig fontos tekintetbe venni
azt  a  tényt,  hogy  az Amerikába és egyéb országokba meginduló kivándorlás
egyes  magyarországi vidékeken erősen apasztotta a férfi lakosság számát, és
megváltoztatta a nemek közti arányokat. A magukra maradt nők kényszerűségből
kezdték betölteni a megüresedett állásokat. Magyarországon is, miként Európa
és Észak-Amerika országaiban, az 1880-as évektől különösen a fiatal, hajadon
leányok  dolgoztak.  Az  azonban  sajátos  magyar vonás, hogy az özvegyek és
férjes  asszonyok  aránya  is  viszonylag  magas volt. Az özvegyek általában
férjük  gazdasági  státuszát  örökölték.  A  házas  nők a XX. század elejére
visszaszorultak,  elsősorban  azért,  mert  korábban  főleg  a mezőgazdasági
szektorban   dolgoztak,   ennek    (női)   munkaerő-foglalkoztatása    pedig
csökkent. [25]
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező