Jegyzetek
[1] Majoros István: Fejlődési utak a 19. századi Európában I. (JPTE,
Pécs, 1995.) 76-77. o.
[2] Diederiks - Lindblad és mások: Nyugat-európai gazdaság- és
társadalomtörténet (Osiris, Bp., 1995.) 167. o.
[3] Anderson Bonnie S.-Zinsser Judith P.: Le donne in Europa - 4. Nella
cittá moderna (Ed. Laterza, Roma-Bari, 1993.) 14-17. o.
[4] Stone, Norman: Europe Transformed 1878-1919 (Fontana History of
Europe, Fontana Press, London, 1983.) 13. o.
[5] Stone i. m. 14. o.
[6] Ware, Susan: Modern American women i. m. 1. o.
[7] Hanák Péter: Magyarország társadalma a századforduló idején (In:
Magyarország története 7/1.; Főszerk.: Hanák Péter, Akadémiai, Bp.,
1978.) 403. o.
[8] Hanák P. i. m. 405. o.
[9] Berend T. Iván - Ránki György: Az ipari forradalom kérdéséhez Kelet-
Délkelet-Európában (In: Századok, 1968. 1-2. 102. évf.) 35-78. o.
[10] Gergely András: Települések, lakások és lakóik a századforduló
Magyarországán (In: Történelmi Szemle, 1971. 3-4.) 407. o.
[11] Hanák P. i. m. 411. o.
[12] A magyar korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott
népszámlálás eredményei (Magyar Statisztikai Közlemények, I. k. I.
rész; Orsz. Magyar Stat. Hivatal, Bp., 1893.) 59.o. (Továbbiakban:
NSZ 1891.)
[13] 1891-ben az Amerikába vándorló 136.562 ember között 100.510 volt a
férfi (= 73,6%).
Uott, 118-119. o. és NSZ 1900. 61. o.
[14] NSZ 1891. 123. és 149. o.
[15] B. E.: A férfi és női nem számaránya Magyarországon (In:
Szocializmus, 1906/07. I/6.) 160. o.
[16] Cott, Nancy F.: The grounding of modern feminism (Yale Univ. Press,
New Haven & London, 1987.) (A továbbiakban: Cott)
[17] Cott i. m. 3. o.
[18] L. pl.: Beniczky Irma művei, pl.: Egy emancipált nő I-II. (1865),
Szerényi Endre: A női emancipatio (1872), Márki Sándor: A nők
emancipatiója (1874), Horváth József: Tanulmányok a nőemancipatió
köréből (1881), Pallas Nagy Lexikona XIII. k. (1896) stb.
[19] Madarassy Klotild: Néhány szó a nőemancipációról (In: Hölgyfutár,
1854. jan. 2.) Idézi: Szegvári K.: Út a nők... i. m. 55. o.
[20] Cott i. m. 14. o.
[21] Le Monde Moderne, 1895. juillet-dec.
[22] Fiatal asszony (In: Új Idők, 1897. júl. 11. III/29.) 43. o.
[23] Uott. 43. o.
[24] Pl.: Feminista Értesítő c. lap (1906-07), Jánossy Gábor: A feminizmus
Magyarországon (1911), Máday Andor: A magyar nők jogai (1913) stb.
[25] A szüfrazsett-mozgalmakról számos mű íródott az elmúlt száz évben.
Néhány - a teljesség igénye nélkül- : International Woman Suffrage
Alliance (Copenhagen, 1906), Grinberg, Suzanne: Historique du
mouvement suffragiste depuis 1848 (Paris, 1926), Doménech, Asunción:
El voto femenino (Cuadernos Historia, Madrid, 1985),
A nők választójoga (Nagyvárad, 1907), Kertész Magda: A szüfrazsettek
(Kossuth, Bp., 1979),
[26] Donne ... i. m. 203. o. és Female Scholars (ed.: J. R. Brink, Eden
Press, Women’s publications, Montréal, 1980.)
[27] Evans: The feminists i. m. 91. o.
[28] Cott i. m. 16. o.
[29] Donne i. m. 204. o.
[30] Cott 16. o.
[31] Szegvári: Út a nők... i. m. 14-16. o.
[32] Somogyi Géza: A nőkérdés - hazai viszonyainkra való tekintettel
(Igló, 1879.) 2. o.
[33] Schweiger-Lerchenfeld Amand: A nővilág (Mach h. és társa, Bp., 1882.)
338. o.
[34] Pallas Nagy Lexikona XIII. k. (Bp., 1896.) 237-238. o.
[35] Evans, Richard J.: The feminists - Women's emancipation movements in
Europe, America and Australasia 1840-1920 (Croom Helm, London, Barnes
& Noble Books, New York, 1977.) 92-93. o.
[36] A cikkek óriási számára való tekintettel számszerű vizsgálódásokat
végezni szinte lehetetlen, egyszer azonban bizonyára sor kerül efféle
(számítógépes) vizsgálatokra, és akkor méginkább látványos lesz az,
hogy a magyar sajtó túlnyomórészt amerikai, angol, francia és orosz
nőkről tudósított, és többször szerepeltek ázsiai nők az újságok
lapjain, mint osztrákok - kivéve természetesen Erzsébet királynét és
más főrangú osztrák hölgyeket.
[37] Máday Andor: A magyar nő jogai - a multban és jelenben (Athen‘um,
Bp., 1913.) 135-136. o.
[38] L. pl.: Gide Pál: A nők joga II. k. (MTA, Bp., 1886.)
[39] A római jogban eredetileg nem egy természettől fogva létező
értéktelenséget jelentett a "fragilitás", hanem a kisebb védelmének
motívumát.
[40] Historia de las mujeres... i. m. 110. o.
[41] Magyarországon az 1879:L. törvény 20. paragrafusa mondta ki azt, hogy
a külföldi férjet választó nő házasságkötés esetén elveszíti magyar
állampolgárságát. Ennek persze praktikus okai valószínűleg
jelentősebbek voltak, mint nőellenes éle.
[42] Máday A. 1913, i. m. 14. o.
[43] Báttaszéki Lajos: A nők a magyar jogban (Hollósy és Tichy, Nagyvárad,
1872.) 8-9. o.
[44] Máday A. 1913. i. m. 71. o.
[45] Máday A. 1913. i. m. 75. o.
[46] Báttaszéki, 1872. i. m. 16. o.
[47] Máday A. 1913. i. m. 95. o.
[48] 1876:XIII. tc. 9. paragrafus (In: Mandel Károly: A nőkről szóló
magyar törvénycikkek Szent Istvántól napjainkig 1000-1928 (Grill,
Bp., 1929.)) 253. o.
[49] Mandel K. i. m. 269. o.
[50] L.: Az endrődi asszonyok élete a századfordulótól (Szerk.: Homok
Lajosné, Gyomaendrőd, é. n.); az alsó- és felső-baranyai református
községekről szóló egyházlátogatási jegyzőkönyvek (Ráday Levéltár);
továbbá a szerző 1981-84 között végzett fejér megyei néprajzi
kutatásainak kéziratos anyaga (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Bp.,
István Király Múzeum, Székesfehérvár)
[51] Doménech, Asunción: El voto femenino (In: Cuadernos historia 16.,
Madrid, 1985.) 4-5. o.
Vadász Sándor: Emberek és eszmék a francia forradalomban (Gondolat,
Bp., 1989.) 236.o.
[52] Diccionario de mujeres célebres (ed. Marisol Palés Castro, Espasa
Calpe, Madrid, 1994.) 4. o.
[53] Condorcet: Essai sur l' admission des femmes ou Droit de cité (1790)
[54] B. Tóth Matild: A magyar nők jogainak fejlődése (Táncsics, Bp.,
1964.) 5. o.
[55] Például Olimpia Gouges (1748-1793), aki 1791-ben közzétette a
"Deklaráció a Nő és Állampolgárnő jogairól" című művet, akit később
nyaktiló alá küldtek; vagy Théroigne de Méricourt, a "Törvény
Barátainak Klubja" alapítója, aki tébolydában végezte.
[56] Historia de las mujeres i. m. 92. o.
[57] Cathrein, 1904. i. m. 88. o.
[58] Doménech i. m. 10. o.
[59] A nők egyenjogusitásához (In: Új Regélő, 1870.) 384. o.
[60] Beniczky I.: Hivatás... i. m. 30. o.
[61] Beniczky I.: Hivatás... i. m. 40. és 230. o.
[62] Szegvári K.: Út a nők... i. m. 59-65. o.
[63] 1928-ban az angol nők többi része is megkapta a választójogot.
[64] B. Tóth M., i. m. 5. o.
[65] Falk Miksa: Szabad-e a nőnek politizálni? (In: Medve I. 1872., i. m.)
86-89. o.
[66] Máday A. 1913. i. m. 120. o.
[67] Máday A., 1913. i. m. 194-195. o.
[68] Magyar Törvénytár 1874:XXXIII. tc. I/9. paragrafus
[69] Márki Sándor: A nők emancipatiója (Kókai Lajos kiadása, Bp., 1874.)
5-8. o.
[70] Magyar szinmü finn szinpadon (In: Vasárnapi Újság, 1882. jan. 1.
XXIX/1.) 12. o.
[71] A nők szavazatjoga... (In: Vasárnapi Újság, 1883. május 20. XXX/20.)
324. o.
[72] A nők választói joga... (In: Vasárnapi Újság, 1883. aug. 12. XXX/32.)
520. o.
[73] Nők a politikában (In: Új Idők, 1897. február 14. III/8.) 175. o.
[74] Nők a politikában, 1897. i. m. 175. o.
[75] Ifj. Dumas: "Szavazó nők" (In: Élet, 1892. júl. 31. II/13.) 496. o.
(Dumas, 1892.)
[76] Dumas 1892. i. m. 495. o.
[77] Uott. 497. o.
[78] Baboss, 1902. i. m. 61. o.
[79] Cathrein, 1904. i. m. 91. o.
[80] Cathrein, 1904, i. m. 96-107. o.
[81] Prohászka Ottokár: Uri és női divatmorál = beszédje a VI. kath.
nagygyűlésen - ajándékul a magyar ifjúságnak (Orsz. Kath. Szöv., Bp.,
1906.)
[82] Prohászka i. m. 5. o.
[83] Uott. 21. o.
[84] "László király": A nők választójoga. A magyarországi symbolikus
Nagypáholynak Budapesten (Nagyvárad, 1907.)
[85] Jánossy Gábor: A feminizmus Magyarországon (Magánkiadás, Szombathely,
1911.) 8. o.
[86] Máday A. 1913, i. m. 177. o.
[87] Bolgár Elek kritikája (In: Szocializmus, 1906/07. I/18.) 575-576. o.
[88] S. J.: Az angol nők választójoga (In: Szocializmus, 1906/07. I/2.)
63-64. o.
[89] Selymes Károly: A nők szavazata (In: Szocializmus, 1908/09. III/5.)
226-233. o.
[90] Dirner Gusztáv: A nők választójogáról (In: Nemzeti Nőnevelés, 1910.
május XXXI/5.) 189-198. o.
[91] A női választójog kongresszusa (In: Nemzeti Nőnevelés, 1913/V-VI.)
185-186. o.
[92] Szigethy Karolina: A női választójog kongresszusa (In: Nemzeti
Nőnevelés, 1913. IX-X.) 292-294. o.
[93] Magyar Törvénytár 1925. (Franklin, Bp., 1926.) 153. o.
Eszerint választójoga volt minden 30. életévét betöltött nőnek, ha 10
éve magyar állampolgár volt és 2 éve egy helyben lakott, vagy
lakással rendelkezett, és az elemi iskola 6 osztályát elvégezte. (4
osztály is elegendő volt, ha volt 3 élő gyermeke, saját jövedelméből
élt vagy keresettel rendelkezett, illetve válaszásra jogosított a
diploma.)
[94] Kovács Judit: Utazás a női egyenjogúság körül (Kossuth, Bp., 1966.)
122. o.
[95] Cathrein, 1904. i. m. 7. o.
[96] Női kongresszusok (In: Vasárnapi Újság, 1904. LI/4.) 54-55. o.
[97] Cathrein, 1904. i. m. 8. o.
[98] Cott i. m. 20. o.
[99] International Woman Suffrage Alliance (Továbbiakban: Report)
(Copenhagen, 1906.) 4. o.
[100] Report 39-41. o.
[101] A nőképző egylet elnökei (In: Vasárnapi Újság, 1873. aug. 17. XX/33.)
[102] Emléklap az országos Nőképző-egyesület negyedszázados örömünnepéről
1893. márc. 25. (Bp., 1893.) 16. o.
[103] Csákyné 1895, i. m. 4. o.
[104] Uott. 3. o.
[105] Uott. 4. o.
[106] Máday A. 1913, i. m. 160. o.
[107] György Aladár: A nők munkájának értékesítése (In: Élet, 1892.
ápr. 30. II./7.) 273. o.
[108] Szalai Pál: A magyar nők védelméről (Markovits és Garai Tsv., Bp.,
1901.)
[109] Aranyossi M. i. m. 45. o.
[110] Máday A. 1913, i. m. 178. o.
[111] Szántó Konrád: A katolikus egyház története II. (Ecclesia, Bp.,
1984.) 506. o.
[112] Uott. 506. o.
[113] Baranya Megyei Levéltár (BMLT), Pécs szabad kir. város Tanácsa
iratai, 1940. 127. I-II. Segédlet)
[114] Június (Szerk.: Kéry Gyula, Pécs, 1893.) 14-15. o.
[115] A Pécsi Jótékony Nőegylet közgyűlése (In: Pécsi Figyelő, 1899. ápr.
11. XXVII/82.) 5. o.
[116] BMLT, Pécs szab. kir. v. Tanácsa iratai, 1940/127. 70. sz.
[117] György Aladár: A Nőegyletek munkaköre (In: Magyar Háziasszony, 1882.
ápr. 9.) 1-2. o.
[118] György A.: A Nőegyletek... i. m. 2. o.
[119] Révai Nagy Lexikona 14. k. (Révai Rt., Bp., 1916.) 539. o.
[120] N. Szegvári K.: Út a nők... i. m. 104. o.
[121] MOLT, P999 Feministák Egyesülete - jegyzőkönyvek (Továbbiakban: P999
Fem. Egy. JKV), 1. tétel 1. cs. 1906-1949.
[122] P999 Fem. Egy. JKV 1906. május 20.
[123] Uott. 1906. május 20.
[124] Uott. 1906. jan. 21.
[125] P999 Fem. Egy. JKV, 1906. márc. 18.
[126] Uott. 1906. szept. 22.
[127] P999 Fem. Egy. 9. tétel 11. cs. - Vegyes külföldi levelezés 1905-25;
[128] P999 Fem. Egy. - Külföldi levelezés, 1905. okt. 9.
[129] Uott. 1905. okt. 9.
[130] Uott. 1908. okt. 23.
[131] P999 Fem. Egy. - Külföldi levelezés, 1908. júl. 15.
[132] Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet i. m. 310. o.
[133] A Feministák Egyesületének évi jelentése - Különlenyomat A Nő és a
Társadalomból; 1907. márc. 17.)
[134] Feminista kongresszus (In: Vasárnapi Újság, 1909. nov. 21. LVI./47.)
983. o.