Dimenzió #21

Magyar nők a dualizmus korában

(történelem)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                  Jegyzetek

  [1]  Majoros  István:  Fejlődési  utak  a  19. századi Európában I. (JPTE,
       Pécs, 1995.) 76-77. o.

  [2]  Diederiks   -   Lindblad   és  mások:  Nyugat-európai  gazdaság-   és
       társadalomtörténet (Osiris, Bp., 1995.) 167. o.

  [3]  Anderson  Bonnie  S.-Zinsser Judith P.: Le donne in Europa - 4. Nella
       cittá moderna (Ed. Laterza, Roma-Bari, 1993.) 14-17. o.

  [4]  Stone,  Norman:  Europe  Transformed  1878-1919  (Fontana  History of
       Europe, Fontana Press, London, 1983.) 13. o.

  [5]  Stone i. m. 14. o.

  [6]  Ware, Susan: Modern American women i. m. 1. o.

  [7]  Hanák  Péter:  Magyarország  társadalma  a  századforduló idején (In:
       Magyarország  története  7/1.; Főszerk.: Hanák Péter, Akadémiai, Bp.,
       1978.) 403. o.

  [8]  Hanák P. i. m. 405. o.

  [9]  Berend  T. Iván - Ránki György: Az ipari forradalom kérdéséhez Kelet-
       Délkelet-Európában (In: Századok, 1968. 1-2. 102. évf.) 35-78. o.

 [10]  Gergely  András:  Települések,  lakások  és  lakóik  a  századforduló
       Magyarországán (In: Történelmi Szemle, 1971. 3-4.) 407. o.

 [11]  Hanák P. i. m. 411. o.

 [12]  A   magyar  korona  országaiban  az  1891.  év   elején  végrehajtott
       népszámlálás  eredményei  (Magyar  Statisztikai Közlemények, I. k. I.
       rész;  Orsz.  Magyar  Stat. Hivatal, Bp., 1893.) 59.o. (Továbbiakban:
       NSZ 1891.)

 [13]  1891-ben  az  Amerikába  vándorló 136.562 ember között 100.510 volt a
       férfi (= 73,6%).
       Uott, 118-119. o. és NSZ 1900. 61. o.

 [14]  NSZ 1891. 123. és 149. o.

 [15]  B.   E.:   A   férfi   és  női  nem  számaránya  Magyarországon  (In:
       Szocializmus, 1906/07. I/6.) 160. o.

 [16]  Cott,  Nancy  F.: The grounding of modern feminism (Yale Univ. Press,
       New Haven & London, 1987.) (A továbbiakban: Cott)

 [17]  Cott i. m. 3. o.

 [18]  L.  pl.:  Beniczky  Irma  művei, pl.: Egy emancipált nő I-II. (1865),
       Szerényi  Endre:  A  női  emancipatio  (1872),  Márki  Sándor:  A nők
       emancipatiója  (1874),  Horváth  József:  Tanulmányok a nőemancipatió
       köréből (1881), Pallas Nagy Lexikona XIII. k. (1896) stb.

 [19]  Madarassy  Klotild:  Néhány  szó  a nőemancipációról (In: Hölgyfutár,
       1854. jan. 2.) Idézi: Szegvári K.: Út a nők... i. m. 55. o.

 [20]  Cott i. m. 14. o.

 [21]  Le Monde Moderne, 1895. juillet-dec.

 [22]  Fiatal asszony (In: Új Idők, 1897. júl. 11. III/29.) 43. o.

 [23]  Uott. 43. o.

 [24]  Pl.: Feminista Értesítő c. lap (1906-07), Jánossy Gábor: A feminizmus
       Magyarországon (1911), Máday Andor: A magyar nők jogai (1913) stb.

 [25]  A  szüfrazsett-mozgalmakról  számos  mű íródott az elmúlt száz évben.
       Néhány  -  a teljesség  igénye nélkül- : International Woman Suffrage
       Alliance   (Copenhagen,   1906),  Grinberg,  Suzanne:  Historique  du
       mouvement  suffragiste depuis 1848 (Paris, 1926), Doménech, Asunción:
       El voto femenino (Cuadernos Historia, Madrid, 1985),
       A  nők választójoga (Nagyvárad, 1907), Kertész Magda: A szüfrazsettek
       (Kossuth, Bp., 1979),

 [26]  Donne ... i.  m.  203.  o. és Female Scholars (ed.: J. R. Brink, Eden
       Press, Women’s publications, Montréal, 1980.)

 [27]  Evans: The feminists i. m. 91. o.

 [28]  Cott i. m. 16. o.

 [29]  Donne i. m. 204. o.

 [30]  Cott 16. o.

 [31]  Szegvári: Út a nők... i. m. 14-16. o.

 [32]  Somogyi  Géza:  A nőkérdés  -  hazai viszonyainkra  való  tekintettel
       (Igló, 1879.) 2. o.

 [33]  Schweiger-Lerchenfeld Amand: A nővilág (Mach h. és társa, Bp., 1882.)
       338. o.

 [34]  Pallas Nagy Lexikona XIII. k. (Bp., 1896.) 237-238. o.

 [35]  Evans,  Richard J.: The feminists - Women's emancipation movements in
       Europe, America and Australasia 1840-1920 (Croom Helm, London, Barnes
       & Noble Books, New York, 1977.) 92-93. o.

 [36]  A  cikkek  óriási  számára való tekintettel számszerű vizsgálódásokat
       végezni szinte lehetetlen, egyszer azonban bizonyára sor kerül efféle
       (számítógépes)  vizsgálatokra,  és akkor méginkább látványos lesz az,
       hogy  a  magyar sajtó túlnyomórészt amerikai, angol, francia és orosz
       nőkről  tudósított,  és  többször  szerepeltek  ázsiai nők az újságok
       lapjain,  mint osztrákok - kivéve természetesen Erzsébet királynét és
       más főrangú osztrák hölgyeket.

 [37]  Máday  Andor:  A  magyar  nő jogai - a multban és jelenben (Athen‘um,
       Bp., 1913.) 135-136. o.

 [38]  L. pl.: Gide Pál: A nők joga II. k. (MTA, Bp., 1886.)

 [39]  A   római  jogban  eredetileg  nem  egy   természettől  fogva  létező
       értéktelenséget  jelentett  a "fragilitás", hanem a kisebb védelmének
       motívumát.

 [40]  Historia de las mujeres... i. m. 110. o.

 [41]  Magyarországon az 1879:L. törvény 20. paragrafusa mondta ki azt, hogy
       a  külföldi  férjet választó nő házasságkötés esetén elveszíti magyar
       állampolgárságát.    Ennek   persze   praktikus   okai   valószínűleg
       jelentősebbek voltak, mint nőellenes éle.

 [42]  Máday A. 1913, i. m. 14. o.

 [43]  Báttaszéki Lajos: A nők a magyar jogban (Hollósy és Tichy, Nagyvárad,
       1872.) 8-9. o.

 [44]  Máday A. 1913. i. m. 71. o.

 [45]  Máday A. 1913. i. m. 75. o.

 [46]  Báttaszéki, 1872. i. m. 16. o.

 [47]  Máday A. 1913. i. m. 95. o.

 [48]  1876:XIII.  tc.  9.  paragrafus  (In:  Mandel  Károly: A nőkről szóló
       magyar  törvénycikkek  Szent  Istvántól  napjainkig 1000-1928 (Grill,
       Bp., 1929.)) 253. o.

 [49]  Mandel K. i. m. 269. o.

 [50]  L.:  Az  endrődi  asszonyok  élete  a századfordulótól (Szerk.: Homok
       Lajosné,  Gyomaendrőd,  é. n.); az alsó- és felső-baranyai református
       községekről  szóló  egyházlátogatási  jegyzőkönyvek (Ráday Levéltár);
       továbbá  a  szerző  1981-84  között  végzett  fejér  megyei  néprajzi
       kutatásainak  kéziratos  anyaga  (Magyar  Mezőgazdasági  Múzeum, Bp.,
       István Király Múzeum, Székesfehérvár)

 [51]  Doménech,  Asunción:  El  voto  femenino (In: Cuadernos historia 16.,
       Madrid, 1985.) 4-5. o.
       Vadász  Sándor:  Emberek és eszmék a francia forradalomban (Gondolat,
       Bp., 1989.) 236.o.

 [52]  Diccionario  de  mujeres  célebres  (ed. Marisol Palés Castro, Espasa
       Calpe, Madrid, 1994.) 4. o.

 [53]  Condorcet: Essai sur l' admission des femmes ou Droit de cité (1790)

 [54]  B.  Tóth  Matild:  A  magyar  nők  jogainak fejlődése (Táncsics, Bp.,
       1964.) 5. o.

 [55]  Például  Olimpia  Gouges  (1748-1793),   aki  1791-ben  közzétette  a
       "Deklaráció  a  Nő és Állampolgárnő jogairól" című művet, akit később
       nyaktiló  alá  küldtek;  vagy  Théroigne  de  Méricourt,  a  "Törvény
       Barátainak Klubja" alapítója, aki tébolydában végezte.

 [56]  Historia de las mujeres i. m. 92. o.

 [57]  Cathrein, 1904. i. m. 88. o.

 [58]  Doménech i. m. 10. o.

 [59]  A nők egyenjogusitásához (In: Új Regélő, 1870.) 384. o.

 [60]  Beniczky I.: Hivatás... i. m. 30. o.

 [61]  Beniczky I.: Hivatás... i. m. 40. és 230. o.

 [62]  Szegvári K.: Út a nők... i. m. 59-65. o.

 [63]  1928-ban az angol nők többi része is megkapta a választójogot.

 [64]  B. Tóth M., i. m. 5. o.

 [65]  Falk Miksa: Szabad-e a nőnek politizálni? (In: Medve I. 1872., i. m.)
       86-89. o.

 [66]  Máday A. 1913. i. m. 120. o.

 [67]  Máday A., 1913. i. m. 194-195. o.

 [68]  Magyar Törvénytár 1874:XXXIII. tc. I/9. paragrafus

 [69]  Márki  Sándor:  A nők emancipatiója (Kókai Lajos kiadása, Bp., 1874.)
       5-8. o.

 [70]  Magyar  szinmü  finn  szinpadon  (In:  Vasárnapi Újság, 1882. jan. 1.
       XXIX/1.) 12. o.

 [71]  A  nők szavazatjoga... (In: Vasárnapi Újság, 1883. május 20. XXX/20.)
       324. o.

 [72]  A nők választói joga... (In: Vasárnapi Újság, 1883. aug. 12. XXX/32.)
       520. o.

 [73]  Nők a politikában (In: Új Idők, 1897. február 14. III/8.) 175. o.

 [74]  Nők a politikában, 1897. i. m. 175. o.

 [75]  Ifj.  Dumas:  "Szavazó nők" (In: Élet, 1892. júl. 31. II/13.) 496. o.
       (Dumas, 1892.)

 [76]  Dumas 1892. i. m. 495. o.

 [77]  Uott. 497. o.

 [78]  Baboss, 1902. i. m. 61. o.

 [79]  Cathrein, 1904. i. m. 91. o.

 [80]  Cathrein, 1904, i. m. 96-107. o.

 [81]  Prohászka  Ottokár:  Uri  és  női  divatmorál = beszédje  a VI. kath.
       nagygyűlésen - ajándékul a magyar ifjúságnak (Orsz. Kath. Szöv., Bp.,
       1906.)

 [82]  Prohászka i. m. 5. o.

 [83]  Uott. 21. o.

 [84]  "László  király":  A  nők  választójoga.  A  magyarországi symbolikus
       Nagypáholynak Budapesten (Nagyvárad, 1907.)

 [85]  Jánossy Gábor: A feminizmus Magyarországon (Magánkiadás, Szombathely,
       1911.) 8. o.

 [86]  Máday A. 1913, i. m. 177. o.

 [87]  Bolgár Elek kritikája (In: Szocializmus, 1906/07. I/18.) 575-576. o.

 [88]  S.  J.:  Az  angol nők választójoga (In: Szocializmus, 1906/07. I/2.)
       63-64. o.

 [89]  Selymes Károly:  A  nők szavazata (In: Szocializmus, 1908/09. III/5.)
       226-233. o.

 [90]  Dirner  Gusztáv:  A nők választójogáról (In: Nemzeti Nőnevelés, 1910.
       május XXXI/5.) 189-198. o.

 [91]  A  női  választójog  kongresszusa (In: Nemzeti Nőnevelés, 1913/V-VI.)
       185-186. o.

 [92]  Szigethy  Karolina:  A  női  választójog  kongresszusa  (In:  Nemzeti
       Nőnevelés, 1913. IX-X.) 292-294. o.

 [93]  Magyar Törvénytár 1925. (Franklin, Bp., 1926.) 153. o.
       Eszerint választójoga volt minden 30. életévét betöltött nőnek, ha 10
       éve  magyar  állampolgár  volt  és  2  éve  egy  helyben lakott, vagy
       lakással  rendelkezett,  és az elemi iskola 6 osztályát elvégezte. (4
       osztály  is elegendő volt, ha volt 3 élő gyermeke, saját jövedelméből
       élt  vagy  keresettel  rendelkezett,  illetve válaszásra jogosított a
       diploma.)

 [94]  Kovács  Judit:  Utazás a női egyenjogúság körül (Kossuth, Bp., 1966.)
       122. o.

 [95]  Cathrein, 1904. i. m. 7. o.

 [96]  Női kongresszusok (In: Vasárnapi Újság, 1904. LI/4.) 54-55. o.

 [97]  Cathrein, 1904. i. m. 8. o.

 [98]  Cott i. m. 20. o.

 [99]  International   Woman   Suffrage   Alliance   (Továbbiakban:  Report)
       (Copenhagen, 1906.) 4. o.

[100]  Report 39-41. o.

[101]  A nőképző egylet elnökei (In: Vasárnapi Újság, 1873. aug. 17. XX/33.)

[102]  Emléklap  az  országos Nőképző-egyesület negyedszázados örömünnepéről
       1893. márc. 25. (Bp., 1893.) 16. o.

[103]  Csákyné 1895, i. m. 4. o.

[104]  Uott. 3. o.

[105]  Uott. 4. o.

[106]  Máday A. 1913, i. m. 160. o.

[107]  György  Aladár:  A  nők  munkájának  értékesítése  (In:  Élet,  1892.
       ápr. 30. II./7.) 273. o.

[108]  Szalai  Pál:  A  magyar nők védelméről (Markovits és Garai Tsv., Bp.,
       1901.)

[109]  Aranyossi M. i. m. 45. o.

[110]  Máday A. 1913, i. m. 178. o.

[111]  Szántó  Konrád:  A  katolikus  egyház  története II.  (Ecclesia, Bp.,
       1984.) 506. o.

[112]  Uott. 506. o.

[113]  Baranya  Megyei  Levéltár  (BMLT),  Pécs  szabad  kir.  város Tanácsa
       iratai, 1940. 127. I-II. Segédlet)

[114]  Június (Szerk.: Kéry Gyula, Pécs, 1893.) 14-15. o.

[115]  A  Pécsi  Jótékony Nőegylet közgyűlése (In: Pécsi Figyelő, 1899. ápr.
       11. XXVII/82.) 5. o.

[116]  BMLT, Pécs szab. kir. v. Tanácsa iratai, 1940/127. 70. sz.

[117]  György  Aladár: A Nőegyletek munkaköre (In: Magyar Háziasszony, 1882.
       ápr. 9.) 1-2. o.
[118]  György A.: A Nőegyletek... i. m. 2. o.

[119]  Révai Nagy Lexikona 14. k. (Révai Rt., Bp., 1916.) 539. o.

[120]  N. Szegvári K.: Út a nők... i. m. 104. o.

[121]  MOLT,  P999 Feministák Egyesülete - jegyzőkönyvek (Továbbiakban: P999
       Fem. Egy. JKV), 1. tétel 1. cs. 1906-1949.

[122]  P999 Fem. Egy. JKV 1906. május 20.

[123]  Uott. 1906. május 20.

[124]  Uott. 1906. jan. 21.

[125]  P999 Fem. Egy. JKV, 1906. márc. 18.

[126]  Uott. 1906. szept. 22.

[127]  P999 Fem. Egy. 9. tétel 11. cs. - Vegyes külföldi levelezés 1905-25;

[128]  P999 Fem. Egy. - Külföldi levelezés, 1905. okt. 9.

[129]  Uott. 1905. okt. 9.

[130]  Uott. 1908. okt. 23.

[131]  P999 Fem. Egy. - Külföldi levelezés, 1908. júl. 15.

[132]  Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet i. m. 310. o.

[133]  A  Feministák  Egyesületének  évi jelentése - Különlenyomat A Nő és a
       Társadalomból; 1907. márc. 17.)

[134]  Feminista  kongresszus (In: Vasárnapi Újság, 1909. nov. 21. LVI./47.)
       983. o.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező