Dimenzió #21

Magyar nők a dualizmus korában

(történelem)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                         c./ A Feministák Egyesülete

   A Feministák Egyesülete 1904-ben alakult meg Magyarországon. 1906-ban már
342,  1907-ben pedig 507 tagot számlált. A Magyar Országos Levéltárban őrzik
azokat  a  tetemes mennyiségű iratcsomókat, melyek segítségével bepillantást
nyerhetünk  az  egyesület  életébe,  célkitűzéseibe.  Glüklich Vilma volt az
elnöke   a   kezdeti  időkben,  és  havonta  tartották  összejöveteleiket  a
fővárosban.  Ezen  alkalmakkor  jegyzőkönyveket  is  vezettek.  Ezek alapján
látszik,  hogy  a  választójog  folyamatosan  követeléseik  közé  tartozott,
megpróbáltak  "több  fronton" is harcolni ennek kivívása érdekében. Egyrészt
ezen  szervezet  is  belépett  a  fentebb  említett  nemzetközi választójogi
szövetségbe. [119] Másrészt próbáltak minél több támogatót megnyerni itthon,
Magyarországon   is.   A  közélet  neves  férfiúit  (írókat,  politikusokat,
tudósokat),  akik közül néhányan Lukács György volt közoktatásügyi miniszter
elnökletével  létre is hozták a "Férfiliga a Nő Választójoga Érdekében" nevű
szervezetet. [120]

   Emellett  az  egyesület  foglalkozott a nőnevelés és a nők munkába állása
körüli  problémákkal.  1906. április 14-én úgy határoztak, hogy küldöttséget
menesztenek  Apponyihoz,  mely  kéri  a  lányok  egyetemre  való  felvételét
korlátozó miniszteri rendelet visszavonását, és a jogi fakultás megnyitását.
Májusi ülésükön pedig a koedukáció kérdésével foglalkoztak. [121] Erődi Béla
ezen a közgyűlésen beszámolt az USA-ban szerzett tapasztalatairól. Elmondta,
hogy ott 480 egyetemből 360-ban teljesen megvalósították a koedukációt, és a
közép-  és  népiskolákban  is többnyire együtt tanítják a két nemet. A férfi
kifejtette, hogy

        "az  amerikai  nők  fesztelen  társalgása,  szeretetreméltósága,
     értelmessége    a    coeducatio   teljesen    meggyőződött   hívévé
     tették". [122]

Kármán  Mór hozzászólásában azt fejtette ki, hogy Amerikában a nő rendkívüli
tisztelete  megelőzte  az  együttes nevelést, így tehát nem eredménye annak.
Forel  Ágost  úgy  vélte,  hogy  a  nemek  szétválasztása  a nevelésben nagy
pedagógiai hiba volt.

        "Mindenütt,  a  hol  van  coeducatio,   mint   pl.  Hollandiában
     a  gymnasiumokig,  Finnországban,  részben  Svájczban  stb., kiváló
     eredményekre   vezetett.   A   különálló   leányiskolák   egyoldalú
     és   kevésbé   értékes   tanítása   leszállította  a  nők  szellemi
     színvonalát." [123]

A  cselédkérdés  is  napirendre  került az üléseken, melyet az egyleti tagok
megoldatlannak  véltek.  Fontos feladatnak tartották a háztartási munkakörök
specializálását,  mert  véleményük  szerint  csak ez tette volna lehetővé az
igen nagy számú háztartási cseléd továbbképzését. [124]

   Mivel  a  század  első  évtizedében  Magyarországon  többféle irányzat és
szervezet  is  létezett  a  nők  védelmében, érdekeik érvényesítésére, ezért
többször   is   téma   volt  a  közgyűléseken  a  gondolatok  és  törekvések
közvetítése,  a  nőmozgalom  irányzatainak egysége vagy különbözőségei. 1906
tavaszán  az  egyik  összejövetelen  például  azt  tárgyalták, hogy van-e az
eltérő  társadalmi  osztályokhoz  tartozó nőknek közös érdekük. Az ügyvezető
rámutatott, hogy

        "...  a család körében, gyermekei sorsának intézésében jogai sem
     az  arisztokrata,  sem  a  proletár  nőt ki nem elégíthetik; hogy a
     socializált  háztartás  megszabadítja  a  proletárnőt  a háztartási
     munka  által  való  túlterheléstől,  a  jobbmódút  pedig  a  házhoz
     kötöttségtől.   A   munkabérek   hanyatlása  pedig  szervezkedéssel
     megakadályozható." [125]

Schwimmer  Róza  kifejtette  ezen az ülésen, hogy bár a munkásnők is tudják,
hogy  alárendelt  helyzetben  vannak  férfi  munkatársaikhoz  képest, mégsem
csatlakoznak  a  Feminista  Egyesülethez, a "párt-fegyelem" miatt, és azért,
mert  a  sajtó  "félretájékoztatja" őket. Szécsi Frida viszont úgy gondolta,
hogy másutt kell keresni az okot a munkásnők távolmaradása kapcsán. Szerinte
az érdekközösség hiánya az alapvető ok. Ezt mondta:

        "... mert ha a mai kapitalisztikus rend lerombolásáról lesz szó,
     a  polgári  nő  a  polgári férfi mellé fog állni, nem a proletárság
     mellé." [126]

   A  Feministák  Egyesülete  több  külföldi  szervezettel  is  tartott fenn
kapcsolatot.   A  gyakorta  váltott  levelekből  kiderül,  hogyan  próbálták
megismerni  a nyugati törekvéseket, és egyeztetni a mozgalmi lépéseket. Több
olasz,  német  és  angol nyelvű levél is tanúskodik arról, hogy a külföldi -
hivatalos  vagy  magán  -  partnerek értékelték a magyar szervezet tagjainak
erőfeszítését.   A   levelek  és  táviratok  első  hulláma  jókívánságok  és
gratulációk   sora,   melyekben   külföldi  nők  köszöntötték  a  megalakult
Feministák   Egyesületét.   [127]   1905-ben   Edith  Palliser  Londonból  a
választójogi  egyesület  nevében azt írta Schwimmer Rózának, hogy legmélyebb
szimpátiájukról  biztosítják  a  magyarországi szervezetet, és jókívánságait
küldi  a  női választójog angol barátai nevében. Kifejezte azt, hogy reméli,
nincs  már  messze  az  a nap, amikor a politikai életben elfogadják ésszerű
követeléseiket. [128]

   Kapcsolatfelvételi szándéknyilatkozatok érkeztek még Bécsből, Németország
különböző szervezeteitől, sőt a "Rivista Unione Femminile" című olasz lap is
küldött  levelet  Glücklich  Vilmának  Milánóból. Angliából E. L. Franklin a
"Parents'  National  Educational Union" nevében levelet írt az egyesületnek,
melyben  felkérte  a  tagokat,  hogy  vegyen  részt  egy  küldöttjük londoni
konferenciájukon,  és mutassa be a magyarországi nevelésügy főbb problémáit.
[129]   Amszterdamból   a   nagy  hírnévre  szert  tett  Aletta  Jacobs,  és
munkatársnője,   Martina   Kramer   küldtek  meleg  hangú  levelet,  melyben
kifejtették  azt,  hogy  reménykednek abban, hogy az "általános" választójog
törvénybeiktatása Magyarországon is valóban általános érvényű lesz, vagyis a
nőkre  is  kiterjesztik.  Hiszen az összes kultúrállamokban elérkezett a nők
választójogának ideje." [130]

   A  későbbi  években  is  fenntartották  a  kapcsolatot ezekkel a külföldi
személyekkel  és  szervezetekkel.  Többek  között ezt bizonyítja például egy
aprócska   feljegyzés,  melyből  kiolvasható,  hogy  1908-ban  az  egyesület
vezetése  egy körlevél sokszorosítását és fordítását rendelte el: 7 angol, 2
francia,  6 német és 1 olasz nyelvű példányt készítettek. Mindez jól mutatja
a  kapcsolatok  főbb irányát: USA, Anglia, Hollandia, Németország, Ausztria,
Franciaország és Olaszország nőszervezetei és folyóiratai.

   1905  és  1908  között  átvizsgálva  az  egyesülethez érkezett vagy onnan
küldött leveleket, három fő téma köré lehet csoportosítani tartalmukat:

   1./  a Feminista Egyesület mindig tájékoztatta külföldi partnereit arról,
        hogy milyen lépéseket tesznek Magyarországon a nők felszabadítása, a
        választójog  kivívása  érdekében,  és  ugyanilyen  tartalmú  levelek
        érkeztek a külföldi eredmények bemutatásával.

   2./  konferencia-meghívók

   3./  újságoktól  jött  válaszlevelek  beküldött  cikkekre, ismertetésekre
        vonatkozóan.

   Több  levélből  is  kiderül,  hogy  a  Feministák Egyesülete gyakran kért
külföldről   anyagi   támogatást   működéséhez,   ám   a   jelek  szerint  a
partnerszervezetek  nem  tudtak  segíteni.  (Ez  derül  ki  pl. Chapman Catt
Amerikából írott egyik leveléből is. [131])

   Az Egyesület 1907-ben kiadott jelentése szerint több alkalommal is jártak
külföldi   vendégek   Budapesten,   és   egy-egy   előadásban  fejtették  ki
gondolataikat a nőkérdés valamely területéről. Henriette Fürth Frankfurtból,
Maria  Lischnewska Berlinből érkezett, de járt itt Ch. Catt és Aletta Jacobs
is.  (Jacobs  az  első  nő volt,  aki Hollandiában orvosi diplomát szerzett,
és  a  Neomalthusiánus  Szövetségben  síkra  szállt  a  nemi  felvilágosítás
mellett.  [132]) Az érintett témák pedig: a nők választójoga, munkábaállása,
a   nemi   felvilágosítás  illetve  a  prostitúció  voltak.  [133]  1906-tól
jelentette meg lapját az egyesület, "A Nő és a Társadalom" címmel. Működését
1949-ig  folytatta,  jelen értekezés keretei között azonban ezt nem kívánjuk
bemutatni.  Célunk  csupán  az  volt,  hogy a megalakulás körölményeit és az
egyesület  céljait  felvázoljuk,  és  bemutassuk  a nemzetközi nőszervezetek
hálózatába való beépülését.

   A  különböző nőegyesületeknek és szövetségeknek Magyarországon elsősorban
szociális  és gazdasági természetű követelései voltak. 1909-ben a "Vasárnapi
Újság"   tudósítója   a   magyarországi   nőegyesületek  szövetségének  éves
közgyűléséről  tudósítva  megállapította,  hogy  körülbelül  száz  egyesület
tagjai  képviseltették  magukat  a  budapesti  rendezvényen. Célkitűzéseiket
tekintve  abban  egyetértettek  az  országos  és  helyi  hatókörű  különböző
egyletek,  hogy  feladatuk védelmezni az öregeket, betegeket és szegényeket;
küzdeniük  kell  a  tudatlanság, a nyomor, a pálinka ellen, és többé-kevésbé
megegyezett   a  véleményük  abban,  hogy  szükség  van  a  női  választójog
kivívására.  Az  újságíró csípősen megjegyezte, hogy az egyesületeknek közös
politikai  programja  nincs,  és  szerinte  ez  szerencse,  hiszen  ha ők is
politizálnának,  akkor  egységüknek  vége  lenne,  mert lennének közöttük is
48-asok, 67-esek, radikálisok és konzervatívok. [134]
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező