Dimenzió #21

Magyar nők a dualizmus korában

(történelem)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

               3. A nőemancipációval kapcsolatos alapfogalmak

   A   világban  -  így  Magyarországon  is  -  számos  könyv  és  tanulmány
foglalkozik  a  nőemancipációs  törekvések  történetével. E munkák általában
komoly  kutatásokon  alapulnak,  és  jól  rávilágítanak e törekvések időbeli
alakulására,  azokra  a tartalmakra és eseményekre, melyek egy-egy korszakot
jellemeznek.  Gyakori azonban a fogalmak használatának zavara az egyes művek
esetében.  E  fejezet  elején  néhány dolgot tisztáznunk kell. Egyrészt azt,
hogy  külön fogalomként használjuk és értelmezzük a nőemancipációs küzdelmek
megnevezést  és  a feminizmust. Bár napjainkban számos kutató a két fogalmat
szinonímaként használja, történeti és szóetimológiai okokból mégis helyesebb
különválasztásuk.  A feminizmus szó értelmezését legalaposabban Cott végezte
el,    az    az   amerikai   történésznő,   aki   korabeli   (újság)szövegek
szóhasználatának  vizsgálatából  indult  ki.  [16] Ő is, miként sokan mások,
lényeges  különbséget lát a XIX. század végéig kibontakozó női törekvések és
a   századforduló  -  századvég  táján  éledő  feminista  mozgalmak  között.
Kutatásai  alapján  megállapította,  hogy  csak a századforduló után kezdett
elterjedni   a   Feminizmus   (kezdetben   így,   nagy  kezdőbetűvel  írva),
megkülönböztetve  az  új irányzatot a korábbi, akkor már "archaikusnak" ható
"női mozgalom"-tól. Cott véleménye szerint a feminizmus bizonyos tekintetben
szélesebb   jelentéskörű,  mivel  e  szóban  kifejeződött  a  nemek  közötti
kapcsolatokban bekövetkezett forradalom; ugyanakkor támogatói körét tekintve
szűkebb  irányzat  volt,  és  nem  valamennyi  nőt  érintette  a  feministák
tevékenysége. [17]

   Ha a magyarországi sajtótermékeket és kiadott könyveket vizsgáljuk, akkor
is jól látszik a szóhasználat eme megváltozása. Az 1890-es évekig nálunk sem
volt   használatos   ez  a  fogalom,  addig  általában  a  "nőemancipáció"-t
használták  az  írók,  politikusok, sőt erre bőven akadt példa még a későbbi
évtizedekben  is.  [18]  Sokat  változott  a  fogalom  tartalma  is, például
1854-ben  Madarassy  Klotild  még  egészen  mást  értett rajta, mint későbbi
követői.  Szegvári  Katalin  azt  írta,  Madarassy  a nők művelődési jogát a
század   derekán   még   bizonyos  határok  közé  szorítva  képzelte  el:  a
nőemancipáció határa szerinte a nők művelődési joga, de ezen ne lépjen túl a
nő,  és  sem  a  társadalmi élet terén, sem a politika mezején ne igyekezzék
szerepet játszani. [19]
   A  "feminizmus" kifejezés csak lassacskán került a köznyelvbe. A fogalmat
Franciaországban   használták  először  a  latin  "femina"  szóból  képezve;
elsőként  Hubertine  Auclert  írta  le  e  szót  az 1880-as években. [20] Az
1890-es évtizedre a fogalom már teljesen általánossá vált a francia lapokban
illetve  női  szervezetek,  egyletek  névhasználatában. A "Le Monde Moderne"
című   lap  például  "Le  chronique  feministe"  címmel  közölt  terjedelmes
tanulmányt 1895-ben. [21]

   1897-ben  Magyarországon az "Új Idők" című lap újságírója már használta a
szót,  ráadásul  elválasztva  és  megkülönböztetve  a nőemancipációtól. [22]
Lesueur  asszony  szómagyarázatát  közlik  az  írásban  (ami  egyébként  egy
hölgyolvasó  kérdésére adott válasz), aki így fogalmazta meg a két kifejezés
közti különbséget:

        "Az  emancipáció  hívei  az  anyagi  egyenjogúságot követelik, a
     feministák   a   szellemit.  Az  előbbiek  agitálnak,  az  utóbbiak
     dolgoznak.  Amazok  a  nagy  tömegre  akarnak hatni, ezek a tudósok
     köztársaságára." [23]

   A  XX.  század elején aztán már számos mű látott napvilágot hazánkban is,
amelyek címében vagy szövegében szerepelt a "feminizmus" szó. [24]

   Mára  pedig  a  kutatók  világszerte  gyakran  szinonímaként használják e
kifejezéseket, és visszamenőleg - gyakran a középkorig nyúlva - a feminizmus
szóval  jelölnek  mindenféle  női törekvést. Így tesznek a téma legismertebb
nemzetközi szakértői is, Evans, Capmany, Andersson, Zinsser és mások.

   A  harmadik  kifejezés  pedig,  melyet meg kell említenünk: a szüfrazsett
szó, amely az angol kifejezésből eredően valamennyi ország nyelvhasználatába
átkerült,   és   gyakorta  alkalmazzák  a  nőmozgalmak  megnevezésére  -  az
emancipációs  küzdelmek és/vagy a feminizmus szavak mellett illetve helyett.
Mindazonáltal  érdemes  aláhúznunk, hogy a szüfrazsett-mozgalom - legalábbis
eredeti  jelentésében  használva  a  fogalmat - a nők választójogi küzdelmét
jelentette. (Igaz, ez helyenként és időnként egyet jelentett az emancipációs
küzdelmekkel,  és  fontos  eleme  volt a feminizmusnak is, de mégis, mindkét
előbbi fogalomnál szűkebb jelentésű.) [25]
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező