Dimenzió #21

Magyar nők a dualizmus korában

(történelem)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                          1. Általános alapvetések

   A  tények  vizsgálatával  összefüggésben kutatásaink középpontjában áll a
nőkről   alkotott   korabeli   vélekedések   összegyűjtése  és  egybevetése.
Kiindulópontunk  ez utóbbi: mielőtt a nőemancipáció lépéseit, az oktatásügyi
és    munkavállalással    összefüggő    tényeket,   illetve   a   szabadidős
tevékenységeket    bemutatnánk,    feltárjuk    a   nyomtatott   forrásokból
rekonstruálható nőképet.

   Az  alábbiakban  csoportosítva bemutatjuk és értelmezzük azt, hogy milyen
főbb  érvek hangzottak el pro és contra magyar szerzők tollából a könyvek és
sajtótermékek   hasábjain.   A   biológiai  tulajdonságok  és  a  társadalmi
sajátosságok  számbavétele,  leírása jellemezte mindig is a nőképet. Egy-egy
korszak   vagy   ország,  politikai  vagy  eszmei  irányzat  nőről  alkotott
véleményét  leginkább  az  határozta meg, hogy melyik sajátosságra helyezi a
hangsúlyt,  és  milyen  "előjellel".  Ferge  Zsuzsa egyik tanulmánya szerint
azok,  akik  a női egyenlőség, a teljes élet pártján vannak (voltak), szinte
nem  vehetnek tudomást a nő természeti, biológiai meghatározottságáról, vagy
legalábbis  bagatellizálniuk  kell azokat. A "másik oldal" szószólói viszont
biológiai   érvekkel   hozakodnak   elő,   amikor  a  nők  háztartásba  való
visszaszorítását akarják elérni. [1]

   Soha  korábban  nem  közöltek  az újságok annyi cikket, rövidebb-hosszabb
hírt  a  nőkről, mint az 1880-as évektől kezdődő évtizedekben. Ez a folyamat
már   a   hatvanas   évektől  elindult,  és  a  sajtótermékek  sokasodásának
következtében   a   századvégre  jelentősen  előrehaladt.  Ugyancsak  gazdag
forrásanyagot  jelentenek  az  ebben az időszakban megjelent könyvek. Számos
szerző  ragadott  tollat, hogy gondolatait értekezés, pamflet, gúnyirat vagy
éppen  verses  szatíra formájában kifejtse. Akadtak szerzők, akik országosan
ismertek  voltak,  egyéb  könyveik  vagy  közéleti  szerepléseik révén, mint
például  Beniczky  Irma,  Szalai  Pál, De Gerando Antonina és mások. Egyesek
viszont  éppen  a  nők  érdekében  -  vagy  ellenük  -  írott,  szerkesztett
könyveikkel váltak híressé, ismertté.

   A  magyar  liberalizmus századvégi, hatalomban való megjelenésének idején
is  az  újságok  és  folyóiratok  hasábjain  mindvégig  a  "konzervatív"-nak
nevezhető  írások  voltak  túlsúlyban  a  nőket  illetően.  Valamivel kisebb
mértékben, de ugyanez volt jellemző egészen a XX. század elejéig a nagyszámú
kiadott könyv esetében is.

   Az  érveknek  és  a  nőkről  szóló véleményeknek két jelentős megjelenési
formáját  kell  megkülönböztetnünk.  Az  első mód - mely szinte kizárólag az
újságokra volt jellemző -, ahogyan a közvéleményt befolyásolni próbálták, az
az  volt,  hogy  "kommentár  nélkül" közöltek apróbb-nagyobb híreket a világ
különböző  részeiből.  A  leírások  egyik  csoportjába tartozott eszerint az
egyesült-államok-beli  nőkről és nyugat-európai társaikról szóló tudósítások
számos  híre. Sok cikkről elmondható, hogy a nyugati társadalmak nőtagjait -
különösen az amerikaiakat - kissé "bogarasnak" mutatták be, legalábbis ami a
tanult  vagy  tanulni  vágyó  nőket  illeti. Ugyanakkor a keleti társadalmak
nőtagjait (főként Kína, India, Törökország, Albánia emlegetése fordult elő a
cikkekben)  bemutató  leírások  azt  "sugallták",  hogy  az ottani asszonyok
sokkal  rosszabb  helyzetben  élnek,  mint  magyar társaik. Ezek a kommentár
nélkül  közölt híranyagok úgy próbálták befolyásolni a közvéleményt, hogy az
olvasóra  bízták  a  végkövetkeztetés  levonását, amely azonban nem lehetett
kétséges:  a  magyar  nők  "jobban"  élnek,  mint  keleti kortársaik, és nem
érdemes  a  "különc"  nyugatiakat sem követniük. Az említett országok nőinek
helyzetét    történelmi    távlatból,    kutatásokkal    vizsgálva   azonban
megállapítható,  hogy  a  róluk  idézett hírek gyakorta csak kuriózum-számba
menő, egyedi esetleírások voltak - különösen a keleti, ázsiai nők esetében.

   Az  újságtudósítások  másik  része,  és  a  könyvek nagy többsége azonban
egyértelműen  véleményt  nyilvánított  a "nőkről", általában is és egyes nők
tulajdonságait  ecsetelve  is.  A  nőkről közölt vélemények számos csoportba
oszthatóak, és vizsgálatuk során több szempontot is kell érvényesítenünk.

   1./ Az egyik lehetséges vizsgálati eljárás az, amikor azt vesszük számba,
       hogy a vélemények, érvek milyen tulajdonságokra vonatkoznak. Eszerint
       az  írások  egy  része  a  nők  biológiai,  fizikai  tulajdonságainak
       leírására  fektette  a hangsúlyt. Az írók nagyobb része volt ebben az
       esetben  orvos  illetve  filozófus.  Sokszor  jól  kimutatható  a kor
       kimagasló  hatású  gondolkodóinak  a  véleménye ezekben az írásokban,
       mint például Darwin vagy egyes német orvosok kutatásai.

   Az  írások másik része a nők viselkedéséről, "női" belső tulajdonságairól
szólt.  Ezek  az  írások  mindig  szorosan  összefüggtek  a  nő hivatásával,
tanulási  és  munkavégzési  képességével.  (E  képességeket  és törekvéseket
torpedózták meg vagy - ritkábban - támasztották alá ezek az írások.

   2./ Egy  másfajta  meggondolás  szerint  csoportosíthatjuk úgy is a leírt
       véleményeket,   hogy   milyen  politikai-szellemi  irányvonal  mentén
       alakultak ki.

        a./ A   vélemények  elég  jelentős   számmal   konzervatív  szerzők,
            gondolkodók felfogását tükrözték, de ezen az összefoglaló jelzőn
            belül természetesen lehet tenni különbségeket.

        b./ A   keresztény   (gyakorta  katolikus)  vallás   képviselői   is
            megszólaltak időnként a nőkkel, nőkérdéssel kapcsolatosan.

        c./ A századvégen és különösen a századforduló utáni első évtizedben
            számos  magyar liberális és demokrata gondolkodású újságíró, író
            hallatta a hangját az újságok és könyvek hasábjain.

        d./ Mellettük  megszólaltak - legalábbis  saját lapjaik oldalain - a
            szocialisták, szociáldemokraták.

   Érdekes  korabeli  jelenség volt, hogy a nőkről szóló írások sokasága - a
könyvekben  is, de főként a sajtóban - gúnyos, szatirikus stílusban íródott.
A  másik  jellegzetesség, mely a vélemények vizsgálatánál szembeötlő, az az,
hogy   a   tollforgató   nők   inkább  a  könyvek  lapjain,  és  újságokban,
folyóiratokban   csak   ritkábban   (de  például  a  "Nemzeti  Nőnevelésben"
gyakrabban) fejtették ki gondolataikat saját nemükkel kapcsolatosan. Mindez,
persze,  a  kor viszonyaiból is következett, lévén, hogy az újságírói szakma
férfiak által űzött foglalkozás volt.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező