Dimenzió #21

Magyar nők a dualizmus korában

(történelem)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                   Előszó

                              "A történelem csak n dimenzióban fogható fel."
                                            (Ferdinand Braudel)

                                     I.

   A  dualizmus  időszaka Magyarországon a gazdasági, társadalmi, kulturális
átalakulások  időszaka  volt.  A  XIX.  sz.  vége  és  századunk  eleje  - a
megváltozott  körülmények  közepette  -  a  nők  helyzetének átalakulását, a
nőkről  vallott  korábbi  felfogások  átértékelését  hozta  magával  mind  a
nemzetközi színtéren, mind pedig hazánkban.

   Értekezésemben azt vizsgálom, hogy milyen volt a magyar nők helyzete 1867
és  1914  között. Elsősorban azokat a jelenségeket, véleményeket vizsgáltam,
amelyek    a   korabeli   nyomtatott   művekben   (sajtótermékek,   könyvek)
előfordultak,  és  ezeket  vetettem  össze a tényekkel (statisztikai adatok,
törvények,  jegyzőkönyvek,  stb.).  Vizsgálódásaim  kiterjedtek  a  korabeli
európai  és  észak-amerikai  történésekre,  mert  csakis ezek tükrében lehet
értelmezni  a  magyar  eseményeket  és  jelenségeket, a hazai nőemancipációs
törekvések követeléseit és elért eredményeit.


                                     II.

   Kutatásaim  során  megpróbálkoztam  azzal, hogy a magyar nők történetének
ezen  szakaszát  lehetőleg  minél  teljesebben  mutassam  be, ezért végeztem
társadalom-,    politika-,    eszme-,    gazdaság-    és    neveléstörténeti
vizsgálódásokat.   A  nők  helyzetének  komplex  vizsgálatára  törekedtem  a
hagyományosan  tárgyalt és bemutatott dimenziók felhasználásával (mint pl. a
választójogi  küzdelmek,  nők  munkábaállása,  egyetemre  kerülése  stb.) és
kibővítésével.  Kutatásokat végeztem a nőkről való vélekedések alakulásáról,
a   női  mentalitás  történetének  tárgyában,  a  divat-  és  sporttörténet,
sajtótörténet,  valamint az egyleti mozgalmak vonatkozásában, mert szerettem
volna  látni  és láttatni azt, hogy hogyan függtek össze egymással különböző
jelenségek.

   Ebből  következően értekezésemnek nem egy szűkebb téma képezi az alapját,
noha  bármelyik  fejezet  önállóan  is  disszertáció témája lehetne. Érzésem
szerint   szükséges   és   lehetséges  olyan  átfogó  bemutatás  és  elemzés
elkészítése,  amilyennek  egy  változatát  megpróbáltam  ebben a dolgozatban
kibontani.

   Értekezésem  elkészítéséhez  elsősorban  a  korabeli  sajtó  anyagát és a
könyvkiadás  termékeit  vizsgáltam  át,  a lehető legnagyobb változatosságra
törekedve  a  kiválasztott hírlapok és magazinok tekintetében. (A "Vasárnapi
Újság"-tól  a "Pécsi Figyelő"-ig, a "Nemzeti Nőnevelés"-től a "Szocializmus"
című lapig.) Egyrészt azt kutattam, hogy a külföldi történések és jelenségek
hogyan   jelentek  meg  és  milyen  mértékben  kaptak  helyet  a  nyomtatott
forrásokban,   hiszen   mindez  jelentős  közvélemény-formáló  erővel  bírt.
Kiemelten  figyelmet fordítottam arra, hogy mely országok szolgáltak pozitív
vagy  negatív  példaként  a  magyar társadalom számára a nőkérdést illetően.
Másrészt  próbáltam  a  sajtóanyag és korabeli könyvek segítségével hű képet
kapni  a  magyarországi  nők  történetéről,  és  a  korabeli  véleményeket a
tényekkel  ütköztetni.  Ez  utóbbi  kutatásaimat  levéltári  kutatásokkal is
kiegészítettem.  Az  általános  (országos)  folyamatokat,  történéseket több
helyen alátámasztottam szűkebb lakóhelyem, Baranya megye (Pécs) adataival.

   Végezetül  két  megjegyzés:  Bár  a dolgozat időhatárait 1867 és 1914-ben
jelöltem  meg, esetenként, mikor az előzmények vagy következmények vázolását
szükségesnek  véltem,  korábbi  és  későbbi  történésekről  is szólok. Azért
választottam  lezáró év számként 1914-et, és nem az Osztrák-Magyar Monarchia
utolsó  évét, mert az I. világháború vizsgálatát nem szándékoztam elvégezni,
lévén, hogy 1914 után új szakasz következett a nők történetében.

   A  másik megjegyzésem az, hogy bár általában utalok arra dolgozatom egyes
részleteinél,  hogy  az  idézett forrás mely társadalmi réteghez, osztályhoz
tartozó  nőkről  szól,  dolgozatomnak  nem  az  volt  a  célja,  hogy  a nők
történetét  társadalmi  tagozódás  szerint vizsgáljam. Felhasznált forrásaim
tartalma  alapján  leginkább  a  közép-  és felső rétegek asszonyai kerültek
kutatásaim  homlokterébe,  illetve  a  munkásnők;  közülük  is  nagyrészt  a
városiak, hiszen a szövegek róluk, nekik vagy általuk íródtak.

   A   számszerűleg   megragadható   tényeket   a   mellékletben   található
táblázatokban emeltem ki, és ahol lehetséges volt, a változások intenzitását
is érzékeltettem.

   (A  dolgozatban  dőlt  betűvel  szedtem  az  eredeti forrásokból származó
idézeteket,  és  minden  esetben megtartottam az eredeti helyesírást illetve
írásmódot.)
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2017
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező