7.4 PROBLÉMÁK ÉS TEENDŐK Röviden úgy foglalhatjuk össze a látottakat, hogy egy-két nagyon szűk, "tűszerű" szakmai teljesítménytől eltekintve a hazai űrtevékenység nem meghatározó a nagy trendek szempontjából. Persze ezek a "tűk" is már nagyon nagy eredmények, hiszen a nagy trendekben még részterületen is domináns hatást csak pár ország fejt ki. Tevékenységünk általában társuló illetve követő jellegű. Azt is mondhatjuk, hogy a közeli jövőben helyes, ha a meglévő főirányokban dolgozunk a változó helyzethez, a feltáruló nemzetközi lehetőségekhez és a ténylegesen megszülető hazai eredményekhez, azok nemzetközi elfogadásához rugalmasan igazodva; a főirányok súlyozását és definiálását rendszeresen újragondolva. Továbbra sem tűnik fontosnak vagy helyesnek a presztizs-szempontok figyelembe vétele, például nem lenne értelme saját műholdat építeni és felbocsájtatni, egyelőre biztosan nem. Viszont kulcsfontosságú az űreszközök adatai, pontosabban az első főirányban használható (távérzékelési stb.) műholdas adatok sokoldalú vételére alkalmas hazai állomás létrehozása, hiszen a hiánya már ma is hátránnyal jár. Az is fontos, hogy a nemzetközi téren sikeres űreszköz-fedélzeti és gyakorlati hasznosítási programok továbbra is prioritást élvezzenek. Az elmúlt néhány év alatt a ráfordítások belső arányait a rangsorolás szerint tartani lehetett, s ez a súlyozás jónak bizonyult. Így például 1996-ban az 1. főirány 43.7%-kal, a 2. főirány 18,3%-kal, a 3. 24,5%-kal a 4. és 5. együtt 13,3%-kal részesült a központi irányítás keretében futó ráfordításokból. Ezeken kívüli, egyéb célra összesen 0,2%-ot kellett fordítani. Így azt mondhatnánk, hogy minden rendben. A helyzet azonban más, amit a negyedik főirány bemutatott helyzete látványosan jelez, s a többi terület gondos elemzése szintén megmutat. Az űrtevékenységünk is, az ország részeként Európába és az Észak-Atlanti Régióba kell integrálódjon. A korábbi részekben elmondottak alapján az is világos, hogy ennek elmaradása az országnak gazdaságilag is mérhető kárt, a magyar tudománynak érdemi veszteséget, a hazai űrtevékenységnek elsorvadást hozna. Az integrációnak pénzügyi és szervezeti feltételei vannak. A szervezeti feltételek biztosításának első lépéseként 1991-ben aláírták a ESA és Magyarország között az együttműködési szerződést. A következő lépés sokáig váratott magára, 1997-ben írták alá az ún. Prodex egyezményt hazánk és az ESA között. Az integráció további lépései az ESA társult tagság, majd a teljes tagság lenne. Itt azonban beleütközünk a hazai K+F ráfordítások elképesztően alacsony szintjébe, ami természetesen az űrtevékenységet is sújtja, valamint az ipari felkészületlenségünkbe. Az ESA ugyanis úgy működik, hogy az ország befizeti a Prodex-re fordítandó összeget, illetve a tagsági díjat, a kutató bázisaink programjaikkal bejelentkeznek az ESA-hoz, ahol azokat elbírálják, beillesztik a közösség egész tevékenységébe egyben alakítva is azt javaslatainkkal, majd megrendelik az űripari cégeinktől a szükséges fejlesztéseket, gyártmányokat, miközben a program felett a szakmai irányítást a javaslattevő kutatóhely látja el. (Lásd pl. [17]-ben.) Azonban Magyarországnak 1957 és 1990 között nem jött létre űripara, az ez irányú kezdeményezéseket csírájukban fojtották el. Azóta pedig az átszervezés utáni időben az általános gazdasági szorítás akadályozza kialakulását, amit pedig stimulálni kellene. Ez pedig általános gazdasági hátrányok forrása és integrációs zavart is okoz. A mai, fedélzeti elektronikát építő kutatóhelyeink (a KFKI két intézete és a BME két tanszéke) a Prodexben az indulási képességünket biztosítja, de már néhány év távlatában is ez nagyon kevés. Az egyéb nemzetközi együttműködéseink is szabaddá váltak. Gyorsan fejlődik a NASA (USA) kooperáció, ami különösen fontos, hiszen a teljes integrációnk nem korlátozódik Európára, hanem teljességében az Észak-Atlanti Régióba beépülésünket jelenti. Így az USA és a kanadai együttműködések mindegyike különösen értékes. Sok kétoldalú kapcsolat jött létre Európán belül, részei vagyunk a Középeurópai Kezdeményezés (CEI) űrkutatási részének (is), jó kapcsolataink épültek ki Indiával, újra Oroszországgal, Ukrajnával, és természetesen a korábbiak folytatásaként is a lengyelekkel, románokkal, csehekkel is. De alakulnak a hazai csoportok aktív kapcsolatai délafrikai, újzélandi, kanadai, japán űrkutatókkal és felhasználókkal egyaránt. Visszatérve a Prodex-hez, az elmondottakon túlmenően is komoly zavarok forrása az eluralkodott pénztelenség. Ez gond az ESA integrációnál is, de általában is. Hazánk űrtevékenységi ráfordítása mindösszesen nem is közelíti Ausztria csak Prodex-en belüli ráfordításait sem. A hazai űrtevékenységi költségek két részből tevődnek össze. Egyrészt egy közvetlen költségvetési részből, ami 70 millió Ft-ot alig meghaladó összeg és az elmúlt hét évben névlegesen sem nőtt, egy kicsit csökkent. Ez reálértékben azt jelenti, hogy 1998-ban a tényleges ráfordítás az 1992-es felénél kevesebbet ér, a több, mint 700 ezer $-ról kevesebb, mint 350 ezer $-ra csökkent. E pénz egy kis része a MŰI stb. működtetését, többsége a legfontosabb űrkutató csoportok fennmaradását biztosítja. Emellett ún. pályázati keret biztosítaná az egyes programok fedezetét, a Prodex befizetésünket stb. Erre azonban a költségvetésben tényleges pénzt nem hagytak jóvá, kizárólag egy elvi engedélyt, hogyha a MŰI és az ŰTT a minisztériumoktól, már forrásokból össze tud szedni pénzt, akkor nem tilos kutatnia. (A két rész együtt alig haladta meg 1997-ben az 1 millió $-ral ekvivalens forint mennyiséget.) Ez azt jelenti, hogy nincs biztosítva az űrtevékenység hazai művelésének minimálisan szükséges anyagi feltétele. Természetesen általában sincs biztosítva a K+F anyagi háttere. Ez hazánk lehetőségeit egyre jobban korlátozza, a jövőt veszélyezteti. Mindez, szemben más országokkal, egyben alapjaiban akadályozza az űrtevékenység végzésére és oktatására felkészítést egyetemi szinten. Így hazánkban a jövő egyik kulcsterülete utánpótlási gondokkal küzd, a szakterületnek nincs egyetlen egyetemi tanszéke sem, s teljes mértékben kimarad a tanárképzésből is. Ezzel az űrtevékenységgel átszőtt világban felnövekvő magyar nemzedék elzáródik attól, hogy érdemben valamit is halljon az emberi civilizáció e fontos pilléréről... Meg kell még említeni az integrációnk egyéb területeit is. Ugyanis NATO felvételünk megnyitja az utat a katonai céllal működtetett műhold-rendszerek adataihoz, az északatlanti nem nyílt űrtevékenységi együttműködéshez. Ennek következtében érdemi fejlődést érhetünk el, ha egyébként akarjuk és készen vagyunk rá, mind a honvédségünk vezetésében, biztonsági helyzetünk javításában űrtechnikai oldalról is, mind a környezetvédelemben, a meteorológiában, a növényzet vizsgálatában, a térképészetben stb. E lehetőség kiaknázásához felkészült emberekre és a haszonhoz képest kis, de önmagában érdemi ráfordításokra van szükség. Összegezve: A hazai űrtevékenység szervezetileg a szükséges módon átalakult, a szervezeti feltételek elfogadhatók. Megkezdtük az európai és nemzetközi integrációt. Ezt folytatva a globális trendekhez igazodó és a hazai fejlődést szolgáló űrtevékenység művelhető itthon. Azonban megoldatlan az űrtevékenység pénzügyi fedezete, így a meglévő tevékenység is veszélybe került, s nincs meg a feltétele a hazai űripar megszületésének, a műholdas szolgálatok, elsősorban a távérzékelési műholdrenszerek szolgáltatásai (adatai) szükséges mértékű és biztonságú igénybevételének (lásd az 5. részben írtakat). A helyzet jobb, mint a rendszerváltozás előtt volt, de a globális fejlődésből kiszakadásunk megakadályozása haladéktalanul beavatkozást igényel anyagi téren.
Dimenziók
- #1 - Itt és most (Értekezés a térről és időről)
- #2 - Világ(egyetem)
- #10 - Álmodozók - Irodalmi antológia
- #11 - eLeVeN
- #12 - Mozaikok a nevelés történetéből
- #13 - Achilles Dent - a gondolkodó ember
- #14 - Y-akták - Tele Fiction Magazin
- #15 - Kábulatban
- #16 - Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)
- #17 - Antigravitációban
- #18 - Nem iskolás fokon...
- #19 - Gyermekszemlélet
- #20 - Csillagnézők
- #21 - Magyar nők a dualizmus korában
- #22 - MeGiNT eLeVeN
- #23 - Valahol kinn az űrben...
- #24 - Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -
- #25 - Az örökkévalóság pillanatai
- #26 - Gitta írásai - Kaderják Gitta
- #27 - Hó hull sóhajomra (Don-kanyar - Elveszve a végtelenben)
- #28 - Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?
stag weekends in Budapest
