iqdepo // 7.3 A szakmai helyzet (Dimenzió #20)

7.3 A SZAKMAI HELYZET

A mai helyzetet jellemezhetjük a hazai tevékenység aktuális állapotának
és eredményeinek alábbi rövid összegzésével: - Az első főirányon belül három
nagyobb aktivitási csoport alakult ki: a műholdas távérzékelés hasznosítása,
a magaslégköri folyamatok vizsgálata és a GPS alkalmazások segítése. A
távérzékelés terén (elsősorban a FÖMI-ben, valamint az ELTE Űrkutató
Csoportjában folyó munkák révén) a legfontosabb művelt területek: A műholdas
adatok kvantitatív értékelésre alkalmas formába hozása (légköri terjedési
hatások meghatározása és korrigálása, geometriai korrekció és térképre
illesztés, a felszínt jellemző mennyiségek, ún. indexek kidolgozása és
alkalmazásba vétele) illetve nem optikai sávú adatok (pl. SAR) használatba
vételének előkészítése; s e területeken a hazai kutatók lényeges, új
eredményeket értek el. Az adatok alkalmazásában kulcsfontosságú lépés az
osztályozás (klasszifikáció), azaz az adatok felszíni illetve légköri
jelenségekhez rendelése (felhő, füst stb., illetve növényféleség, víz,
csupasz talaj, lakott terület, szikla stb.), ahol elismert módszertani és
alkalmazási kutatás és fejlesztés is folyik hazánkban. Az alkalmazások
meghatározóan nagy része ma a mezőgazdasági hasznosításra (vetésterület
meghatározás, haszonnövények hozambecslése, felszínborítottság térképezése,
erdők felmérése, talajdegradáció stb.) esik, igazodva hazánk adottságaihoz.
E téren igen fontos eredmények születtek, nagyon pontos előrejelzésekhez
nyílt meg az út általában elérve, több vonatkozásban meghaladva a nemzetközi
szintet. Folyik a Duna-medence összetett vizsgálata is. Mindezek
természetesen a folyó európai munkákba is kapcsolódnak, esetenként annak
meghatározó részei (lásd pl. a MARS, CORINE stb. programokat). Ezeken a
kiemelten fontos és nemzetközileg mind Európában, mind általában is elismert
eredményeket hozó kutatásokon és operatív alkalmazáshoz vezető munkákon
kívül természetesen folyik a műholdas adatok igény szerinti szolgáltatása,
ha létezik a kért adat hazánkban (FÖMI), a térképészet műholdas adatokkal
támogatása, egyedi feladatoknál a műholdas adatbázis hasznosítása. (Ma
hazánkban ez utóbbi jellemzően képi megjelenítésű adatok használata, vagyis
általában még a felhasználók nem ismerik a kvantitatív feldolgozás másutt
nagy hasznot hajtó előnyeit.) Mindezen munkák végzését, különösen pedig az
operatív alkalmazások bevezetését érdemben hátráltatja a műholdas adatok
közvetlen hazai vételének teljes megoldatlansága (lásd a korábbi elemzést az
5. részben). A távérzékelés legrégebbi és sajátos területe a meteorológiai
alkalmazás, ahol mind a GEO (Meteosat), mind a NOAA holdak adatait ma már
veszi és az előrejelzésekben is használja a magyar szolgálat (OMSz). Az
előrejelzés támogatása mellett a kutatás jelenleg a sugárzási energiamérleg
vizsgálatára súlyoz, jó eredményeket felmutatva. Kutatóink egyidejűleg
elkezdték az űr-meteorológia (lásd az 5.2. részben) hazai bevezetésének
előkészítését (MTA GGKI, ELGI). Különösen érdekes irányt jelent a Nap-Föld
kapcsolatok vizsgálatában a Napból jövő részecskék földi légkörre gyakrolt
hatásai vizsgálata mellett (MTA GGKI) a Nap ciklusainak és a földi bioszféra
(pl. haszonnövények hozama), az emberi (betegségek), a gazdasági és
társadalmi (pl. forradalmak kirobbanása) folyamatok lehetséges
kapcsolatainak kutatása (ELTE Űrkutató Csoport). - A magaslégköri folyamatok
vizsgálatában a több évtizedes eredményes múltra is támaszkodva kiemelt
szerep jut a magnetoszféra folyamatai kutatásának. Ezen belül is a
legfontosabb az ELF-VLF jelek terjedésének vizsgálata és ennek felhasználása
a plazmaszféra diagnosztikájában, a sajátos ELF-VLF jelek, a whistler-ek
elméleti leírása, földi és műholdas regisztrálása, a mért whistler-ek
analízise, valamint az ún. trimpi effektus mérése és leírása (ELTE Űrkutató
Csoport, ELGI, MTA GGKI). E téren hazánk (ELTE Űrkutató Csoport) vezető
kutatóhellyé vált. A kidolgozott és műholdon is már sikerrel alkalmazott
fedélzeti mérőműszer-tipus (SAS, a kivitelezésben a BME is részt vesz) a
jelenleg futó programokban (pl. a földkéreg aktivitására koncentráló WARNING
program, a magaslégkört vizsgáló CESAR program) várhatóan a már említett
területeken túlmenően a szeizmika számára is értékes adatokat szolgáltat
majd. A hazai trimpi-mérő hálózat pedig a világ három legfontosabb, e tárgyú
mérőrendszere egyike. A bemutatott sajátos területen túlmenően is
résztveszünk a Föld magaslégköre kutatásában és az így nyert adatok
hasznosításában. A magnetoszféra állapotának és dinamikájának sokoldalú
vizsgálatát végzi el az ESA négy műholdból álló, CLUSTER nevű nagy-
programja, amelyben mind több fontos fedélzeti műszer építésével, mind a
mért adatok tudományos értékelésével érdemi szerepet játszunk; de e
különösen fontos program tudományos adatrendszerének egyik földi
adatközpontja is hazánkban van (MTA KFKI RMKI). Ugyanez a kutatóhelyünk
részt vesz a WARNING, a CESAR stb. műholdas programokban is részben
fedélzeti kutató-műszerek, részben az űreszközök fedélzeti kiszolgáló
egységei (adatgyűjtés, fedélzeti számítógép stb.) építésével.
Bekapcsolódtunk a Föld rádiós "szennyezettségének" vizsgálatába is (BME). -
A GPS alkalmazása terén is születnek jó eredmények. A pontosság
növelhetősége érdekében vizsgálják a légköri terjedési hatások jobb
modellezhetőségét (MTA GGKI), az ún. differenciális GPS alkalmazást. A
legfontosabb munkák részben a GPS nagypontosságú geodéziai, geodinamikai és
általános operatív alkalmazása terén folynak (FÖMI KGO, MTA GGKI, BME több
tanszéke). Az utóbbi téren sikeres az alkalmazás pl. járműnavigációban,
bányászati felszíni utóhatások pontos lokalizálásában, a GIS adatbázis
javításában, a GSM ellátottsági mérések lokalizációja pontosításában stb.
Ehhez kapcsolódva érdemel szót az, hogy kutatóink kezdettől fogva
kezdeményezőleg bekapcsolódtak az űr-VLBI előkészítésébe. Ma az első
kísérletek geodéziai és asztronómiai alkalmazásában vesznek részt
korlátozott lehetőségeink szerint. - A második főirány tevékenységi
súlypontja a Naprendszer kutatása, amelynek gyakorlati fontosságát a
korábbiakban már láttuk. E téren is három kutatási irányban tevékenyek
kutatóink: a Nap vizsgálata, a Naprendszer vizsgálata (bolygóközi tér,
bolygók és holdjaik, üstökösök), a Naprendszeren kívüli objektumok
vizsgálata (csillagászat). A Nap tevékenysége és hatására a bolygóközi
térben bekövetkező változások egyaránt fontosak a földi civilizáció számára.
E területen kutatóink (MTA KFKI RMKI) az ULYSSES, a SOHO és más napvizsgáló
űreszközök adatai tudományos értékelésében vesznek részt, fontos részei a
nemzetközi kutatói közösségnek. - Mivel űrelektronikai berendezéseink (a
fedélzeti kutató műszerek és adatkezelő, feldolgozó egységek) is és
kutatóink is a korábbi kísérletekben jól működtek, mára a Naprendszert
vizsgáló több fontos és kiemelt programban szerepelnek magyar fedélzeti
egységek és vesznek részt kutatóink a programok végrehajtásában. Ennek
részeként folyamatos munka folyik a Marsra és a Vénuszra, valamint a
bolygóközi térre vonatkozó, korábban mért adatok (Phobos-2, Pioneer-Venus)
tudományos értékelésében, s hasonló nemzetközi kísérletek előkészítésében
(MTA KFKI RMKI). Nagy jelentőségű, hogy részt vehetünk a NASA Szaturnusz
körzetét kutató kiemelt programjában, a CASSINI-ben (MTA KFKI RMKI). A
Naprendszer megértése szempontjából fontos az üstökösök kutatása. E téren
még folyik a Halley-üstökös korábbi vizsgálatából (VEGA program) származó
adatok feldolgozása (MTA KFKI RMKI és MTA CsKI), s részt vehetünk a
Wirtanen-üstökös egyedülálló kutatási programjában, a ROSETTA-ban (MTA KFKI
RMKI). MÁFI, ELTE és MTA kutatók laboratóriumban vizsgáltak és vizsgálnak
lehetőségeik szerint a Holdról, a Naprendszerből és a csillagközi térből
származó anyagokat. - Mind műholdas infravörös csillagászati adatok
értékelésében (MTA CsKI), mind a röntgen-gamma sávú műholdas csillagászat
kifejlesztésében (MTA KFKI RMKI) részt veszünk. Látható, hogy az elmúlt
időszakban létrejött és a futó nemzetközi programokban részvételünk
működteti az egyik legfontosabb fedélzeti egység-fejlesztő és építő
bázisunkat a KFKI-ban. - A harmadik főirányban folyó kutatások esetén már
érzékelhetően hiányzik hazai kutatók űrbeli repülése, amire már középtávon
is egyre nagyobb szükség lesz; mely megállapítást az ötödik főirány
áttekintése különösen is alátámaszt, s amelyhez a lehetőséget az ESA-ba
integrálódásunk érdemben megnöveli. E hiány következtében az emberen illetve
emberek által az űrben végzett kísérletek adataihoz csak nagyon korlátozott
mértékben tudunk hozzáférni. A munkák a földi gyógyászat számára is nagyon
fontos eredményekkel járó három irányban folynak: a súlytalanság hatásainak
tanulmányozása részben földi szimulációs kísérletekben is, a rendkívüli
(extrém) helyzetekben hatásai, a sugárzások hatásai. Kiemelendő, hogy e
kutatások eredményei gyorsan beépülnek a normál gyógyászati eljárásokba! A
súlytalanság különleges fektetési helyzetekkel a földön is szimulálható,
ezek keretében és űrrepülési adatok utólagos értékelésével (pl. az első
magyar űrrepülési adatai felhasználásával) vizsgálják a szervezet, különösen
is a szív- és érrendszer változásait (MH Kecskeméti Repülő Kórház), a
szívizom adaptációját (SzAOTE Biokémiai Intézet), állatkísérletekben a
motoros szabályozás adaptációját (SOTE Anatómiai Intézet). A
mozgáskorlátozás (pl. gipszkötés, tartós fektetés) és a súlytalanság
hatására sok szempontból hasonló elváltozások jönnek létre; így és mások
által végzett műholdas kísérletekből származó mintákkal vizsgálják az
izomzat változását (DOTE Kórélettani Intézet) és a sejt szintű változásokat
(Orsz. Johan Béla Közeg. Int. Mikrobiol. K.Cs.). - A rendkívüli helyzetek
hatásai az űrkutatásban is és általában is (repülés, egyéb közlekedés,
atomreaktorok felügyelete, biztonsági szolgálatok stb.) fontosak. Ennek
részeként kutatóink vizsgálják a vegetatív idegrendszer változásait és a
munkavégző képesség alakulását, a megbízhatóság változását (MH Központi
Kórház) rendkívüli helyzetekben, valamint az agytevékenység, az agyi
bioelektromos jelek változásait (MTA Pszichológiai Kut.Int.) csökkenő
légnyomás esetén. Az agyi bioelektromos jelek feldolgozása terén a NASA-t az
együttműködés keretében a magyar jelfeldolgozó eljárás érdekli. - Folynak
kutatások a szervezetet érő ionizáló és rádiófrekvenciás sugárzások hatásai
kutatásában is (OSSKI, Mikrobiol. Kut. Cs.). - A negyedik főirányban az
űrhírközlési szabad piac megjelenése és a korábbi Interkozmosz-
Interszputnyik együttműködés távközlési-elektronikai elmaradottsága
utóhatása látványosan láthatóvá vált. A hazai távközlési-hírközlési ipari
gyártó és fejlesztő bázis általában is az utóbbi időben elsorvadt, s a
jelzettek miatt e téren nem tudott létrejönni önmagában világszínvonalon
túlélni képes K+F vagy gyártási bázis, s az űrhírközlés szolgáltatói nem is
segítették a meglévő K+F és gyártó helyek megőrzését. Így ma K+F-nek
tekinthető űrhírközlési munka a MATÁV-PKI-nél folyik, a már meglévő
űrhírközlési-űrtávközlési eljárások, eredmények szolgáltatási bevezetését,
adaptációját segítik társasági szinten. A nemzetközi kutatási
együttműködésből e téren (talán csak átmenetileg) kiszorultunk. Az e téren
korábban elért eredményekre visszagondolva a helyzet nagy visszaesést
jelent, az űrpiac legdinamikusabban fejlődő részén még indulási helyzetünk
sincs. Azonban e helyzet kialakulására és megváltoztatására a MŰI-nek, az
ŰTT-nek befolyása már nem volt, s ma sem lehet. - Az ötödik főirányban a
hazai tevékenység kétféle téren folyik: űreszközök teljes rendszerébe
illeszkedő részegységek, illetve űrben használható önálló berendezések
fejlesztése és építése. Több űreszközön (műholdon, bolygóközi szondán)
műdödtek és működnek jól és megbízhatóan magyar fejlesztésű és gyártású
tápegységek, adatgyűjtő és feldolgozó egységek, fedélzeti számítógépek (MTA
KFKI AEKI és RMKI, BME MHT és HT). Ezek egyrészt segítik a hazai
űrelektronika építési eljárások fejlődését, s egyben minden esetben
hozzáférhetővé teszik az éppen szóbanforgó űreszköz tudományos adatait a
hazai kutatók számára. - A másik irányban összesen két önálló berendezést
fejlesztettünk ki. Rendkívüli "karriert" fut be közülük az alapváltozatában
az első magyar űrrepülés során használt PILLE sugárzási dózis-mérő (MTA KFKI
AEKI), amelynek fejlesztett változatait azóta már a NASA (űrrepülőgépen), a
szovjet, majd orosz űrkutatás (a MIR-en) és az ESA (saját űrrepülésében a
MIR-en) használta és használja. A műszer legújabb változata mind
teljesítményével, mind használati rugalmassgával, mind miniatűr műszaki
kivitelével ma unikális a világon! Így a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) is
szolgálati műszerként fogják használni, ami rendkívüli sikernek számít. A
másik berendezés a súlytalanságban végzett és végzendő gyártási
kísérletekhez kapcsolódik (Miskolci Egyetem Anyagtud. Int.), s NASA és német
együttműködésben szerepel. A folyamatok elővizsgálatát ún. ejtő-
kísérletekben végzik a partnereknél lévő ejtő-aknákban. Ezek eredményeire is
támaszkodva fejlesztik az űrben is használható különleges űrkemencét,
amelyet NASA együttműködésben remélhetőleg az ISS-en is használnak majd, s a
turbina-lapát gyártásban új gyakorlati eredményeket várhatunk földön és
űrben alkalmazható gyártási eljárásokhoz egyaránt.

Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

Legnépszerűbb számunk

Legnépszerűbb cikkünk

Dimenziók