iqdepo // 7.1 Előzmények (Dimenzió #20)

                               7.1 ELŐZMÉNYEK

   A  hazai  űrkutatás,  majd  űrtevékenység  hosszú időre tekint vissza. Ha
eltekintünk  a  korai és XX. századi rakétatechnikai eredményektől, akkor is
az  első sarkalatos űrkutatási eredmény a Hold 1946-os sikeres megradarozása
volt, amelyet Bay Zoltán és kutató csoportja (közöttük professzorom, Simonyi
Károly)  hajtott  végre.  Az '50-es évek eredménye egy nemzetközi szinten is
kiemelkedő  ionoszféra  kutató  berendezés kifejlesztése volt, s a fejlesztő
gárda  egyik  vezetője  Tófalvi  Gyula,  aki  a  hazai  űrkutatás 1991-92-es
megújításától  1997-ig  irányította  a  hazai  űrtevékenységet. A folyamatos
űrkutatás  1957-től  kezdődőtt,  s  mondhatjuk, hogy folyamatosan fejlődött.
1957-ben  a  műholdak távcsöves és rádiós észlelésével indult a tevékenység,
amely  1961-től  kapta  meg  a  szükséges,  alapvető és meghatározó műszaki-
mérnöki   oldalát.   A  '60-as  évek  közepére  már  valóban  kutatásról  és
alkalmazási kísérletekről beszélhetünk (rádiós és optikai műholdmegfigyelés,
fedélzeti elektronika építés, rakéta szerkezeti elemek fejlesztése, műholdas
meteorológia  indulása,  műholdas  geodézia  indulása,  sikeres űrtávközlési
kísérletek  stb.).  Ez  a  tevékenység  vált  az  Interkozmosz együttműködés
részévé,  amely  sok  eredményt és sok korlátozást hozott. Így repült Farkas
Bertalan  is a világűrben, s jutottak el magyar műszerek a Halley üstököshöz
a  VEGA-szondák  fedélzetén. A '80-as években egy-két tágabb világra nyitási
kísérlet  is  történt,  aminek eredménye volt a PILLE doziméter repülése már
akkor  amerikai  űrrepülőgép fedélzetén, s az eredményeinket valóban jegyzik
nemzetközi  téren.  Azonban  a  '80-as  évek  végéig  a magyar űrtevékenység
részben  az Interkozmosz együttműködésből fakadó korlátozások miatt, részben
a   hazai   tudomány-  és  fejlesztés-politikai  tévedések  következtében  a
nemzetközi trendektől mind belső arányaiban, mind legfontosabbnak minősített
céljaiban,   mind   szervezeti-irányítási   rendjében   eltérően  változott,
elszakadt,  gátolva  az  űrtevékenység  érdemi  hasznos  részvételét a hazai
életben.  Ezen  igen káros folyamatnak a rövid érdemi kritikáját, amit akkor
nem fogadtak kitörő lelkesedéssel, a korábbi helyzetkép [2] tartalmazza, nem
ismétlem meg.

   Ezt a nagyon szerencsétlen folyamatot 1990-91-ben az általános átalakulás
részeként   sikerült   megállítani.   Az  Interkozmosz  a  szovjet  gazdaság
összeomlása  következtében  megszűnt, csendben elhalt. Az orosz fél közölte,
hogy  a  továbbiakban  a  régebbi  gazdasági  feltételek  mellett  semmiféle
együttműködést   nem   tud   folytatni,   sem   velünk,   sem  a  többiekkel
Lengyelországtól Kubáig.
Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

Legnépszerűbb számunk

Legnépszerűbb cikkünk

Dimenziók
