iqdepo // 5.2 Hasznosítás, szolgáltatások (Dimenzió #20)

5.2 HASZNOSÍTÁS, SZOLGÁLTATÁSOK

A ma már rutinszerűnek tekinthető adat-hasznosító és szolgáltató a
meteorológia. A korábbi időszakban a meghatározó trend a földi
alacsonylégkört és a felhőzetet kvázi-folyamatosan figyelni képes műholdas
rendszerek létrehozása volt. Mára e rendszerek kialakultak: a Föld felszínét
az optikai sávokban kis felbontással GEO holdak figyelik, egyetlen
világhálót alkotva; ezeken kívül poláris, napszinkron pályán (SSO) keringő
műholdak monitorozzák az egész földfelszínt általános távérzékelési
szempontból kis, meteorológiai szempontból nagy (példaként 1*1 km2 vagy 4*4
km2 stb.) felbontással. (Az SSO pályán a pólusok fölött is áthaladó műhold
minden nap kb. ugyanazon helyi időben, azaz azonos helyi Nap-állásszög
mellett repül át egy-egy terület fölött, vagyis a terület megvilágítási
viszonyai, az évszaki változástól eltekintve naponta nem változnak; s ez
nagyon megkönnyíti az időben egymást követő adatok összekalibrálását.) E
műholdak rendszerét egyedi kísérletinek tekinthető további műholdak
egészítik ki, vizsgálva a Föld energiamérlegét, a globális változások, az
időjárás módosulása szempontjából fontos paramétereit. Mindez mára rutinná
vált. Ezen űrrendszerre épül a teljes földi meteorológiai szolgáltatás,
annak biztonságot érintő részeivel (repülés biztonság, vihar jelzés, tenger
mozgás stb.) együtt. A rendszer a jövőben fennmarad, az újabb hold-típusok
természetesen követik az űrtevékenység általános technológiai fejlődését, s
az újabb holdak a korábbiakkal kompatibilis formát is biztosítva lassan
bővülő adatrendszert nyújtanak majd a felhasználó meteorológiai
szolgálatoknak és egyéb magán és intézményi alkalmazóknak. Megjegyzendő,
hogy a katonai meteorológiai műholdrendszerek kiterjedten használnak a
mikrohullámú tartományokban dolgozó, a fentiekhez hasonló térbeli felbontású
érzékelőket (is). - Az elmúlt néhány év két irányban alakított ki tartós és
a jövőben egyre erősebben érvényesülő változást. Az első alapja az
atmoszférikus folyamatok nagy változási sebessége miatt szükséges sűrű
időbeli mintavételezés. Ma az időben legnagyobb mintavételi sűrűséget a
meteorológiai célú műholdak biztosítják: a GEO holdak elvben majdnem
tetszőleges sűrűséget, jellemzően 30 perces minta-sűrűséget, míg a poláris
pályán lévő holdak általában a 12 órás mintavételi sűrűséget. Ez az
adatsűrűség igen nagy érték más felhasználási területeken is, mint pl. a
növényzet monitorozásában, a vizek figyelésében, árvíz jelzésben és
elhárításban, mentésben... Ennek következtében rohamosan bővül az eredetileg
meteorológiai célra kifejlesztett nagy műholdrendszer adatainak más
távérzékelési szolgáltatásokban is mind a kísérleti, mind az operatív
felhasználása; részben önállóan, részben nagyobb felbontású műholdas
adatokkal kiegészítve. A felhasználást eredetileg a nagyobb felbontású
adatok időben ritka és rendszertelen megléte váltotta ki. Azonban mára a
kutatások a kisebb felbontású adatok integrált átlag jellegéből fakadó
figyelemre méltó előnyöket is feltártak. Így ezen adatok egyre bővülő
általános távérzékelési alkalmazása a közeli jövő meghatározó trendje. - A
második meghatározó folyamatról már az 1. pontban esett szó. Nevezetesen az
elmúlt évek során egyáltalán nem meglepő módon kiderült, hogy a földi
időjárás igényelt pontosságú előrejelzése fontosabb civil és általános
katonai alkalmazási területeken csak földi megfigyelésekkel nem lehetséges.
E feladat jó megoldása megkívánja a földi légkör folyamatait befolyásoló
kozmikus hatások egyre pontosabb monitorozását, s az észlelések beépítését
az időjárási előrejelzésekbe. Így alakult ki a korábban már említett új
elnevezés: a hagyományos, műholdas meteorológia az ún. földi meteorológia,
míg a kozmikus környezet földi légkörre gyakorolt hatásait vizsgáló és jelző
meteorológia az űr-meteorológia. Vigyázat, mindkét rész kizárólag
űrtevékenységgel végezhető! Jelenleg érthetően és értelemszerűen a Napot
vizsgáló űreszközök folyamatosan érkező adatait használják, sok helyen már
rutinszerűen, a földi időjárás vizsgálatában és előrejelzésében. Azonban
bizonyos, hogy e most felerősödő folyamat a jövőben a bolygóközi tér
állapotának részletesebb és folyamatos vizsgálatát, s a nyert adatok
meteorológiai előrejelzésbe beépítését eredményezi. Ezzel a Nap vizsgálata
végleg kilépett a kizárólagos kutatásból, s része lett az operatív,
gazdaságilag és biztonságilag fontos szolgáltatásoknak. Ezen folyamatot a
magaslégköri ózon-réteg további vékonyodása felerősíti. Hasonló átalakulás
várható a nem távoli jövőben a bolygóközi tér figyelése és adatai földi célú
operatív felhasználása terén is. Ez sok szempontból hasonlít a '60-as évek
elején a meteorológiai műholdak adataival történtekre. Az végleg eldőlt,
hogy a meteorológiában a domináns tényező az űrszegmens, egyre bővülő
mértékben, míg a 35 éve még kizárólagosan működő hagyományos földi
észlelések kisebb súlyú, kiegészítő adatszolgáltatókká váltak, s maradnak is
véglegesen. - A jelenlegi helyzetben még egy megjegyzés kívánkozik ide. Az
emberiség működésével folyamatosan módosítja a klímát, úgy tűnik, hogy nem
kedvező irányban. Azonban az időjárás tudatos és célirányos
megváltoztatására (egyelőre még hosszabb ideig) nem vagyunk képesek, ezzel
kalkulálni (ma még) semmiféle jövőképben nem szabad.

A távérzékelés további alkalmazási területein a kisfelbontású
(meteorológiai jellegű) adatok mellett nagy, meghatározó, esetenként
kizárólagos szerep jut a közepes és nagy felbontású műholdas adatoknak.
(Közepes felbontásnak az 100-500 m-es tartományba eső térbeli felbontás
minősül, míg a nagy felbontás az ennél jobb térbeli felbontást jelenti.
Megjegyzendő, hogy a ma már rutinszerű 10 m-es felbontásnál jobb térbeli
felbontást, ami a katonai felderítésben szintén megszokott, célszerű új
kategóriába sorolva extrém-nagy felbontásnak minősíteni, mivel a szokott
nagy felbontású 'felvételeknél' több nagyságrenddel nagyobb mennyiségű
digitális adat továbbítását és feldolgozását kívánja meg.) A korábbi
helyzetképben [2] jelzett összes további kutatási-felhasználási területen a
távérzékelés érdemi elterjedése megtörtént. A következőkben ezeket tekintjük
át röviden.

Mezőgazdaság, a növénytakaró és a talaj vizsgálata: E téren a nagy,
néhány napos időbeli felbontású mintavételezés szükséges, tekintve a
növényzet időben gyors változásait. (Például a növényzet akár két-három nap
alatt is ki tud sülni adott körülmények között. Ilyen eset fordult elő
például 1992 augusztusában Magyarországon.) Természetesen a talaj vizsgálata
lassúbb időbeli mintavételezéssel is lehetséges, de a műholdas adatokkal is
segített talajművelés már nagy időbeli felbontást kíván meg. Erre az USA-ban
működő szolgálatok tapasztalatai mérvadóak. Az adott területen, különösen a
haszonnövények operatív vizsgálatában (állapot és vetésterület felmérés,
hozam és termés előrejelzés és becslés, művelés-segítés) kiemelten fontossá
vált mind a kis, mind a nagyobb felbontású műholdas adatok időben nagy
sűrűségű (a heti egy adatot meghaladó sűrűségű) és valós idejű (real time)
rendelkezésre állása. Így például Indiában nagy térbeli sűrűségű
(államonként több, mint egy) adatértékelő intézet-hálózatot, valamint több
földi vevő és nagy távérzékelő központot hoztak létre a távérzékelés, és
azon belül a mezőgazdaság segítésére. (India 22 államában 45 nagy
távérzékelési intézet dolgozik pillanatnyilag. A számuk tovább növekszik.)
Ezeken az alkalmazási területeken a műholdas adatok nagypontosságú
kvantitatív feldolgozása szükséges, nem elegendő a térképi jellegű
(klasszifikáció, vetéstérkép stb.) értékelés. Ennek hatásaként gyorsan
fejlődnek a növekvő pontosságú ún. légköri korrekciós eljárások; vagyis a
távérzékelési probléma elektromágneses hullámterjedési feladatként,
nevezetesen inverz szórási feladatként megoldása ab ovo meglévő ismeretek és
kizárólag a mért műholdas adatok alapján. Így a feladatkör magába foglalja
már a terepi sajátosságok stb. kvantitatív kezelését is. E folyamat a
jövőben folytatódik, mivel nagyon sok hullámterjedési kérdés még
tisztázatlan, az operatív szolgáltatásban rutinszerűen bevethető eljárások
száma kevés és a növekvő pontossági igény folyamatos fejlesztést kíván. E
trendek szem elől tévesztése gazdaságilag is komoly hátránnyal járó
lemaradást okoz az egyes országoknak. A haszonnövények vetésterület
felmérése, hozambecslése és állapotfelmérése műholdak segítségével nemcsak
olcsóbb az ún. hagyományos eljárásokénál, hanem minden esetben akár nagy
területek összekalibrált áttekintését is lehetővé teszi, s a műholdas
eljárások pontossága és megbízhatósága is ma már meghaladja az ún.
hagyományos módszerekkel elérhetőt. A mezőgazdaság műholdas adatokkal
segítése és irányítása gyorsan terjed. Kiemelten fontosként kezelik és
használják az USA-ban, Kanadában, Kínában, Indiában, Oroszországban és
Ukrajnában, de nagyon intenzíven dolgoznak e téren a fejlettebb délamerikai
országok, sőt egyes afrikai országok is. Az alkalmazás igazoltan előnyös kis
területű országokban, régiókban is. Ezen eljárások használatának egyik
sajátos területe pl. a kábítószer-termesztő területek felderítése. Más
szóval a műholdas távérzékelés mezőgazdasági hasznosítása része lett az
alakuló globális biztonsági rendszernek, mind bűnüldözési, mind ellátás-
biztonsági szempontból. A mezőgazdasági hasznosítás további intenzív
fejlődése folytatódik. - A mezőgazdasági hasznosítás a növénytakaró műholdas
vizsgálatának csak az egyik része. Jelenleg gyorsan fejlődnek a növénytakaró
általános vizsgálatát segítő módszerek, amelyeknek fontos része az erdők és
a természetes állapotban még megmaradt növényzet felmérése, állapotának
folyamatos figyelése, (természet-)védelmi intézkedések műholdas támogatása,
szennyezések, szemétlerakók felderítése, az elhárítás segítése. Nagy
fontosságú az erdők vizsgálatában az erdő-állapot mellett az erdei biomassza
pontos meghatározása és változásainak nyomonkövetése. A kisebb területű,
országos és regionális felmérések mellett gyorsan növekszik a globális
áttekintő vizsgálatok száma. Erre ad példát [3] is. Mára már összeállt egy,
az idő múltával időben értelemszerűen folyamatosan bővülő globális műholdas
adatbázis, amely először nyújt lehetőséget valóban hiteles, az egész Földre
kiterjedő vizsgálatokra. (Nyilvánvaló, hogy a növényzet vizsgálata esetén az
északi és a déli féltekét külön kell kalkulálni, mivel az évszakok éppen
ellenütemben járnak.) Így már van áttekintő képünk arról, hogy a természetes
és ember gyújtotta tüzek milyen mértékűek globálisan, hogyan folynak le,
mekkora a hatásuk, mi a következményük. E téren az USA közepes felbontású,
katonai meteorológiai holdjainak adatait lehetett nagyon jól használni.
Megalapozott képünk van már a sivatagosodás mibenlétéről, terjedése
kultúrális-civilizációs-életviteli okairól és következményeiről is, stb. A
globális áttekintésnél ma még fokozott szerephez jutnak a nagyobb területi
átlagok, s így a térben kisebb felbontású adatsorok. Mind a globális
áttekintő vizsgálatok, mind az egyes közigazgatási régiók (országok,
országcsoportok, országokon belüli egységek) gazdasági és általános
igazgatása terén a műholdas távérzékelés szerepe a jövőben tovább nő. - Az
elmondottakhoz szervesen kapcsolódik a termőtalaj állapotának és
degradálódásának műholdas figyelése. Ez több területen (erózió, elöntések, a
legfontosabb talajcsoportok feltérképezése, talajpusztulás) már ma is fontos
eredményeket hozott. Ugyanakkor intenzív K+F munka folyik a talajok
részletes műholdas vizsgálata megoldására. A jövőben ezeken a területeken
nagy szerephez jutnak újabb műholdas műszerek, amelyek spektrális felbontása
a maiaknál nagyobb. Nyitott kérdés, hogy az optikai sávú adatok mellett
mennyi és milyen értékes adatot hordoznak talajvizsgálati szempontból a
mikrohullámú sávban regisztrálható, különféle eljárással készíthető műholdas
adatok. Speciális vetülete a talajvizsgálati alkalmazásoknak a következő
részhez is szervesen kapcsolódó talajnedvesség meghatározás, amely igen jó
minőségben végezhető a mikrohullámú sávban dolgozó műholdas műszerek
adataival, s nagyon fontos a különféle mezőgazdasági és növénytakaró
vizsgálati alkalmazásokban. A talaj állapota figyelésében a műholdas adatok
szerepe gyorsan növekszik, nagyobb területű áttekintés pedig ezen adatok
nélkül a ma egyre inkább szükséges rövid idő alatt el sem érhető.

Víz, jég és óceán kutatás: A vizek, mindenek előtt a folyóvizek operatív
vizsgálata a vizek gyors változásai miatt szintén nagy időbeni mintavételi
sűrűséget kíván meg. Ennek tematikus biztosítására jó lehetőséget nyújt az,
hogy a vizek, mind a folyóvizek, sekélyebb tavak is, mind a tengerek,
óceánok, mind a hó és a jég a felszín többi alakulatától nagyon eltérő módon
szórja illetve sugározza ki a mikrohullámú jeleket. Így a mikrohullámú sávú
műholdas adatok a vizek vizsgálatára, különösen a vizek kiterjedése,
szennyezettsége figyelésére, a hó és jég kora (hány éves) és állaga
monitorozására alkalmas, bár itt is további kutatások szükségesek, s folynak
is. Mivel a mikrohullámú jeleket a felhőzet sokkal kisebb mértékben szórja
(csillapítja), mint az optikai sávú jeleket, a felhőzet e frekvencia
tartományokban elég jól átlátható. Így a Seasat, Radarsat stb. holdak adatai
nagyon jól használhatók a vizek kutatásában. (Megjegyzendő, hogy ugyanezért
a növényzet vizsgálatában is szeretnénk a mikrohullámú adatokat
felhasználni, de ott még kiterjedt kutatás szükséges a növényzet felhasználó
számára hasznos jellemzői és a mikrohullámú műholdas adatok közötti
kvantitatív kapcsolatok feltárására és alkalmazhatóságuk elemzésére.) Az
édesvíz, különösen az ivóvíz rohamosan növekvő globális hiánya következtében
a műholdas víz-vizsgálatok fontossága növekszik. A nagy felbontású műholdas
adatok ma már lehetővé teszik a folyók és a kisebb tavak vizének, víztározók
feltöltődésének stb. figyelését, a víz-szennyezés gyors észlelését, de
természetesen a vízszint változások, az áradások nyomon követését és az
árvíz-veszély időben jelzését. Az alkalmazások előfeltétele a megfelelő
űrtevékenységi infrastruktúra és az alkalmazásra mind tudásban, mind
lélektanilag felkészült szakgárda megléte. - Különálló terület a tengerek,
óceánok kutatása és monitorozása. E téren ma már az igen nagy, akár ″10 cm-
es relatív és m-es abszolut pontosságú víz-felszín leírás előtt nyílt meg az
út a műholdak (műholdas altiméterek) adatai segítségével. Ebbe beleértjük a
hullámzás felmérését is. A felszín leírás részletességét érdemben már csak
az adatok térbeli felbontása korlátozza, ami ma már szintén eléri, katonai
felderítésben meghaladja a m-t, de az altiméteres vizsgálatokban ez a
felbontás még nincs meg. A hagyományos, optikai és mikrohullámú műholdas
adatok áttekintő képet nyújtanak a tengerek és óceánok vizei állapotáról, a
víz-felszín (tenger-felszín) hőmérsékletéről stb. Így a Föld működésében
résztvevő legnagyobb egység, a tengerek és óceánok összefüggő vízmennyisége
viselkedését egyre jobban nyomon tudjuk követni. A Föld sorsa alakulásában
ennek az egységnek meghatározó szerepe van. A vizsgálatok a jövőben is
intenzíven folytatódnak, s várható, hogy a mélységi kutatást segítő műholdas
műszerek kifejlesztésére kísérletet tesznek. Az óceánok méretei miatt a
helyi (in situ) vizsgálatok olyan léptékű elvégzése, amely valódi és
egyidejű áttekintést tenne lehetővé, megvalósíthatatlan. Az elmondottakon
túlmenően a műholdas adatok a tengeri halászatot, ellenőrzését és
szabályozását is segítik. - A hó és jég vizsgálatok is folytatódnak. A
szárazföldeken ezeknek a folyók vízállása előrejelzésében van fontossága.
Ebben a vonatkozásban közeledünk a rutinszerű alkalmazáshoz. Általános
bolygó működési és stabilitási vizsgálatokban van kiemelten fontos szerepe a
földi jégtakaró (Arktisz, Antarktisz, tundrák, gleccserek) folyamatos
figyelésének. Ezt egyedül a műholdas technika teszi lehetővé. Mivel a
különböző korú jég szerkezeti változásai követekeztében a dm-mm hullámhossz
tartományban elektromágneses hullámterjedési szempontból annyira eltérő
módon viselkedik, hogy az jól kimérhető, a jégtakaró vizsgálatában is nagy
szerepe van a mikrohullámú adatoknak. Segítségükkel folyamatosan figyelhető
az öregebb és fiatalabb jég aránya a jégtakarón belül. Ezen arány és a
jéggel borítottság változása közvetlen kapcsolatban van a földi klíma
alakulásával. Természetesen a mezőgazdasági termőterületeken a hóborítottság
és olvadási dinamikája monitorozása nagyban segíti a növénytakaró tavaszi
alakulása és az aszály-veszély előrejelzését. - Ezeken az alkalmazási
területeken is folytatódik mind az intenzív K+F munka, mind az operatív
szolgáltató és riasztó rendszerek kiépítése.

Geológia: A korábbiakban kialakult kép nem módosult. E téren időben nem
kell nagy felbontás, viszont térben a mindenkori legnagyobb felbontást jól
ki lehet használni. A rendelkezésre álló műholdas adatbázis folyamatos
geológiai feldolgozása folytatódik, kiegészülve a mindenkori legújabb
csúcsfelbontású adatok elemzésével. Ez a folyamat a közeli jövőben is
jellemző lesz. Egyelőre nem látunk lehetőséget a felszín alá nagyobb
mélységbe behatolni képes vagy onnan származó adatok előállítására. Az
egyetlen újnak minősíthető irány e téren a szeizmikában tűnt fel. Úgy
látszik, hogy egyes magnetoszférikus ELF-VLF elektromágneses jelek közvetlen
kapcsolatban lehetnek szeizmikus eseményekkel. Az előzetes indikációk
alapján ez ma továbbkutatásra érdemes hipotézis, de nem több. Kutatására
műholdas kísérletek készülnek, amelyek a közeli jövőben startolnak, illetve
más célú műholdas vizsgálatok adatait is elkezdték feldolgozni e célból is.
E ma még érdemben a kutatáshoz tartozó folyamat azért érdemel itt figyelmet,
mert teljesen új tipusú adatok megjelenéséhez vezethet a távérzékelésben,
átalakíthatja - vagy ez vagy más új ötlet - a távérzékelés űrszegmensét és
adatrendszerét, megközelíthetővé téve nem-felszíni folyamatokat is.

Térképészet, geodézia: Ma a 'naprakész' térképtár és a nagypontosságú,
három dimenziós DTM (digitális terep-model) előállítása és karbantartása,
javítása zajlik világszerte, amelyeket a GIS-be integrálva hasznosít
átalakuló civilizációnk minden alkalmazási területen. E folyamatban a
helymeghatározási eljárások (lásd a 4. részt) szerepe a meghatározó, s
láthatóan az űrtechnika uralja. Ehhez kapcsolódik a nagyfelbontású és extrém
nagy felbontású (katonai felderítési) űrfelvételek használata, amelyek már
alkalmasak a geodéziai pontossággal meghatározott koordinátájú pontok
fogadására. A SAR és esetenként a SPOT stb. műszerek alkalmasak űrből is
sztereo felvételek készítésére, amelyek a domborzat három dimenziós leírását
is lehetővé teszik. Ezt az utóbbi adatbázist kiegészítik nagypontosságú
altiméteres adatokkal. Az egész adatrendszer együttes és folyamatos
felhasználása oldja meg a korszerű DTM-ek, térképek előállítását és
karbantartását, frissítését; ami ma már mind az államigazgatás, a védelem,
mind a civil élet számára alapvető szükség. Mivel az űrfelvételeken ma még a
cm-dm-es térbeli felbontás csak a különleges teljesítményű katonai
felderítési műszerekkel érhető el, ezért a legtöbb országban egyelőre
kiegészítő adatszolgáltatóként működik a légifényképezés is. Azonban a dm-m
térbeli felbontási határig az űrszegmens a meghatározó adatszolgáltató mind
megbízhatósága, mind valódi egyidejűsége, mind olcsósága következtében. A
folyamat az űrtechnika egyeduralkodóvá, a hagyományos technikák eseti
segédadat szolgáltatóvá válását hozza kikerülhetetlenül.

Államigazgatás, településfejlesztés, földhasználat, környezetvédelem és a
környezeti állapot figyelése, ipartelepítés stb.: Mindezen területeken a
távérzékelés a már bemutatott alkalmazásokon keresztül jelenik meg,
elsősorban a GIS keretébe integrált adatbázis részeként. Mindez jól mutatja,
hogy e téren is az űrtevékenység egyre inkább átszövi a civilizációt. Ma már
korszerűen működő államigazgatás nagyobb beruházást (ipari létesítmény,
erőmű, vízszabályozás, hulladéktárolás, útépítés stb.) egyáltalán nem
engedélyez vagy hajt végre alapos, műholdas adatbázisra támaszkodó,
távérzékelési területvizsgálat, környezettanulmány, hatásvizsgálat nélkül. A
jelenlegi folyamatok azt mutatják, hogy a már elmondottakon túlmenően éppen
ezeken a területeken egyre inkább felhasználják a szolgáltatássá vált
alkalmazások mellett, különösen eseti államigazgatási igények fellépésekor
mind a távérzékelési kutatási lehetőségeket, mind a katonai alkalmazási és
felderítési eljárásokat is. Egy nem nagy kiterjedésű, illegális veszélyes
hulladék tároló ma már nagyon fontossá vált megtalálása nem kisebb feladat,
mint a legtöbb katonai, védelmi felderítési cél elérése. Ezért is fontos sok
kisebb, önálló katonai felderítő műholddal nem rendelkező ország számára
polgári élete biztosításához is, hogy valamilyen szervezett (szövetségi
stb.) keretben ehhez a műholdas adatbázishoz (is) hozzáférjen.

Egyebek: Nem kevésbé fontos az éppen kiemelt jelentősége miatt már a
bevezetőtől kezdve sok vonatkozásban említett és tárgyalt globális
vizsgálatok végzése, amit csak az űrtevékenység tett lehetővé. Jelentősége
gyorsan növekszik, s az erre fordított kapacitások is gyors tempóban
bővülnek a jövőben. Hasonlóan fejlődő terület a régészeti kutatás, ahol az
alkalmazások ma már kiterjednek mind a jól ismertnek vélt területek műholdas
újra-vizsgálatára, mind a korábban a kutatás elől elzárt vagy csak nehezen
kutatható területek feltárására, mind a világörökség részei állagának
megbízható nyomonkövetésére. Azonban éppen a régészetben kiemelten fontossá
vált a távérzékelési módszerek bevetése a klasszikus laboratóriumi
vizsgálatokban. Ugyanis egyrészt új információkhoz lehet így jutni,
másrészt, és ez a meghatározó, a nagyon érzékeny leletek, régi műtárgyak
ezen az úton minden további külső behatás nélkül vizsgálhatók, nagyon
lecsökkentve ezzel a vizsgálatok során a rongálódás, megsemmisülés
veszélyét.

Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

Legnépszerűbb számunk

Legnépszerűbb cikkünk

Dimenziók