5. TÁVÉRZÉKELÉS E téren a gyors, minőségi átalakulás folytatódása mellett egyrészt megkezdődött a szolgáltatások átstruktúrálódása, másrészt megfogalmazódtak civilizációnk létezésének alapvető kérdései. Ma a Föld kutatása, a földfelszín megfigyelése, térképezése, a felszíni folyamatok nyomonkövetése stb. már alapvetően űrtevékenység, amelynek mind tudományos, mind gyakorlati oldala van. Ebből a fontosabb és a civilizációnkra nézvést meghatározóbb az összefoglaló tudományos oldal [13]. Ez az oldal természetesen összefonódik a felhasználói (fogyasztói) igényeket kielégítő K+F munkával, hiszen annak eredményei is mind beépülnek a Föld egészéről és az általános életfeltételek alakulásáról halmozódó adatokba, modellekbe. Ez kapcsolódik a jövőkutatás jellegű munkákhoz, amelyek elsőrendű fontosságúak, s a zárt ökorendszert, azaz az életet hordozó, véges Földet vizsgálják. Bolygónk nagyon sok szempontból olyan, mint egy élőlény. Született a múltban, meghal a jövőben, de a metabolizmusa sokkal bonyolultabb, mint pl. az emberé. Alapvető probléma e munkák során, hogy - amint azt a fizikából és a filozófiából egyaránt tudjuk - egyetlen rendszer sem érthető meg csak a rendszer határain belül maradva. Az űrtevékenység geometriailag kivül vitt bennünket a Föld határain. Ennek következtében alapvetően megváltozott a tudásunk, sokkal jobban értjük a Földet, a Föld működését. Azonban ez nem elégséges, mivel nem tudtunk és nem tudunk kilépni a Föld időbeli határaiból, még kellően hosszú idejű hiteles áttekintésünk sincs róla. Az időtényezőt feloldani nem tudjuk, ahhoz időutazás kell. Persze alapvetően új eredmény már az is, hogy ezt a problémát meg tudjuk fogalmazni. E vizsgálatok egyik következménye az, hogy ma már bizonyosan tudjuk, az emberi létnek, civilizációnknak csak akkor van jövője Földünkön, ha mostantól kezdve kiemelt figyelmet fordítunk bolygónk egészsége megőrzésére. A Föld kutatása a világűrből végleg elsöpörte azt a régi, általános emberi, s benne kutatói-felfedezői felfogást, amely szerint a földfelszín oly nagy, hogy végtelennek tekinthetjük, s a Föld erőforrásai is végtelenek, azaz mindig találunk majd újat az elfogyó helyett. Ennek mai maradványaként még a közgazdászok és politikusok többsége nem tartja fontosnak a bolygónk jövőjével foglalkozást. Azonban a Föld világűrből figyelése, a távérzékelés sok gyakorlati probléma megoldását eredményezte, s eredményezi a jövőben is. Ezért a használata világszerte terjed. Ennek következtében pedig kikerülhetetlenül növekszik a Földre vonatkozó globális és összekalibrált adatbázis, s épül a mindezen adatokat begyűjtő és felhasználó globális infrastruktúra az egyre szorosabban együttműködő kutatói gárdával együtt. Ez az adatbázis automatikusan kapcsolódik a geoinformációs rendszerekhez (GIS). Tehát a Föld "egészsége megőrzéséhez" szükséges kutatási infrastruktúra megállíthatatlanul épül ki. Ebből kimaradni pedig az említett gyakorlati hasznot hajtó eredményekből kimaradást jelenti minden ország, minden érintett gazdasági egység számára. A következő lépés a történelmi és földtörténeti adatok, az előbb említett aktuális adatok, a természeti folyamatok modellezési eredményei és e folyamatok jövőbeli alakulására vonatkozó hipotézisek, valamint a más bolygókra vonatkozó adatok egyetlen információs rendszerbe foglalása. Ma e folyamatot a kalibrációs szempontból meggondolatlan műholdas ötletek mellett lényegében csak a tudományos adatok gyorsan terjedő pénzért árusítása, valamint e folyamat gazdasági okokból manipulálása zavarja, de ez alapvetően. Mivel a távérzékelés forradalmasította a hidrometeorológiát, a geodéziát és térképészetet, a Nap- Föld kapcsolatok vizsgálatát és a földfelszíni bioszféra áttekintő és részletező vizsgálatát egyaránt, nyilvánvalóvá váltak az emberi és a természeti szféra legfontosabb kapcsolatai [14]. A természeti szféra az erőforrásoktól és természeti kockázatoktól, veszélyektől az élővilág részein (állatok, növények) át az élet számára kardinális értéket - azaz mással nem helyettesíthető és pénzért meg nem váltható értéket - jelentő talajig (termőföldig), vízig, levegőig terjed, beleértve az időjárást és a teljes klímát. Az emberi szféra a népességtől, alapszükségleteitől (levegő, víz, élelem, ruha) és egészségétől a kultúrán (vallás, oktatás, tudomány és művészet) át az infrastruktúráig (hírközlés, utak, vízvezeték és csatornázás stb.), szállítás és közlekedésig, iparig, védelemig és kormányzatig terjed. A két nagy egység csatlakozó felületei a katasztrófák, az erőforrások igénybevétele, a környezet terhelése, az ökológia - globális, regionális és helyi szinten. E nagy rendszerben jut ma már kiemelt szerep az űrtevékenységnek, amelynek most csak a távérzékelési részét említem, hiszen egyebekről korábban már volt szó. A műholdas távérzékelés a természeti oldalon a felméréssel, a változások figyelésével, a kialakult és alakuló trendek észlelésével, a folyamatok dinamikája feltárásával, a hatások és kölcsönhatások megfigyelésével jelenik meg, míg az emberi oldalon a műholdas technika a modellezéssel, a megoldások megtalálásával, a stratégiák kidolgozásával, a cselekvés logisztikai háttere megadásával és az egyes akciók ellenőrzésével játszik meghatározó szerepet. Ezt átgondolva jól látszik, hogy miközben az űrtevékenység az egyes felhasználók alapvetően gazdaság-motiválta igényeit elégíti ki (adatszolgáltatással, modellezéssel, megoldási javaslatokkal), aközben információs rendszerében felhalmozza mindazon adatokat és modelleket, amelyek a Föld megőrzéséhez biztosan szükségesek, de nem biztos, hogy elégségesek. Ahhoz, hogy ez az információs bázis ne csak többé-kevésbé elszigetelt, nehezen hozzáférhető és a Földön nemcsak földrajzilag szétszórt információ halmaz maradjon, folyamatosan működő globális kutatási infrastruktúra szükséges. Ez ma még nincs meg, de a kialakítása már lehetséges. A tét nagy. Ugyanis nemcsak az ember halandó, de az emberiség sem halhatatlan! Ezen infrastruktúra része, hogy az egyes egyedi (nemzeti stb.) alapon létrehozott távérzékelési űrrendszereket minden felhasználó előtt megnyissák, a különféle egyidejű és időben egymás utáni űrrendszerek technikailag és kalibrációsan, valamint adatértékelési szempontból legyenek kompatibilisek és a legmagasabb szintű kutatási programok nemzetközi irányítás alá kerüljenek. Természetesen ez a folyamat más területeken is megkívánja az integrációt, így jelenleg ennek csak részfolyamatai láthatók. Az is nyilvánvaló, hogy mindennek szabályozási és pénzügyi következményei vannak illetve lesznek. Elkerülhetetlen azonban a Föld integrált kutatásának rohamos előretörése, s ezen kutatás eredményeinek figyelembe vétele az élet minden szintjén. A továbbiakban a távérzékelés gyakorlati alkalmazási területeit tekintjük át.
Dimenziók
- #1 - Itt és most (Értekezés a térről és időről)
- #2 - Világ(egyetem)
- #10 - Álmodozók - Irodalmi antológia
- #11 - eLeVeN
- #12 - Mozaikok a nevelés történetéből
- #13 - Achilles Dent - a gondolkodó ember
- #14 - Y-akták - Tele Fiction Magazin
- #15 - Kábulatban
- #16 - Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)
- #17 - Antigravitációban
- #18 - Nem iskolás fokon...
- #19 - Gyermekszemlélet
- #20 - Csillagnézők
- #21 - Magyar nők a dualizmus korában
- #22 - MeGiNT eLeVeN
- #23 - Valahol kinn az űrben...
- #24 - Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -
- #25 - Az örökkévalóság pillanatai
- #26 - Gitta írásai - Kaderják Gitta
- #27 - Hó hull sóhajomra (Don-kanyar - Elveszve a végtelenben)
- #28 - Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?
stag weekends in Budapest
