Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

                               3.3 KITEKINTÉS

   A   leírt  űrhírközlési  folyamatok  az  egész  űrtevékenységre  nagy  és
átalakító  jellegű  hatással lesznek. Az alapvető változást a rendkívül nagy
műholdszám  okozza. Tudjuk, hogy már a geoszinkron pálya végessége (egyetlen
kör  az  egyenlítő  felett  mintegy  36000 km magasan) szabályozási gondokat
okoz,  hiszen  rajta  csak  véges  számú műhold helyezhető el. Ráadásul ezek
között elektromágneses interferencia nem léphet fel. A GEO pályát ugyanakkor
az   FSS   és  BSS  szolgáltatókon  kívül  a  speciális  távközlési  jellegű
szolgáltatók  (pl.  Inmarsat)  is  használják.  De  rajtuk kívül ugyanezen a
pályán  katonai  szolgálatok is működnek, a globális meteorológiai szolgálat
különféle   "nemzetiségű"   holdjai   is   ott  találhatók.  Mivel  e  pálya
subszatellita  (a  műholdpálya  geocentrikusan földfelszínre vetített nyom-)
vonala  néhány ország és az óceánok területén halad át, kísérletek történtek
egyes  pályaszakaszok  nemzeti  hatáskör alá vonására. A problémának azonban
valóban  komoly része az, hogy nem küldhető fel GEO pályára akárhány műhold,
s   már  a  GEO  pályák  esetében  a  frekvenciasávok  használatában  érdemi
egyeztetésre és szabályozásra volt szükség.

   A  kialakuló  helyzetben azonban a frekvenciasávok használatában egyrészt
az  eddiginél nagyságrenddel nagyobb igény jelenik meg, másrészt a különféle
szolgáltatók  LEO  és  MEO  holdjai egymáshoz képesti helyzete a Föld körüli
keringés  során folyamatosan változik, így a zavaró interferencia lehetősége
nemcsak  megnő,  hanem  időben  is  folyamatosan  változó  képet  mutat.  Ez
természetesen  kihat a kutató műholdak és űrszondák üzemére is, amennyiben e
szolgáltató  holdakkal  azonos  sávban  kell  működjenek, vagy e Föld közeli
szolgáltató  holdak  akár  kis  szintű  jelet  (zajt,  felharmónikust  stb.)
sugároznak   a  kutató  eszközök  adattovábbítása  illetve  mérései  részére
fenntartott  sávokban.  Ráadásul  már a "hagyományos" földi mobil távközlési
rendszerek    zavarni   kezdték   hasonló   okokból   a   rádiócsillagászati
obszervatóriumokat.  A  zavar  szintje  csak  növekedni fog a jövőben. Ezért
elkerülhetetlen  a frekvencia-spektrum használatának optimalizálása és ennek
szigorú szankciókkal biztosított betartatása.

   A  zavar  másik  forrása  maga  a sok műhold. Ennek következtében ugyanis
megnő  annak a valószínűsége, hogy egy-egy rádiócsillagászati vagy űrszonda-
követési  elektromágneses  útvonalon  műhold  haladjon  át. Ez pedig a jelet
szóró  tárgy áthaladását jelenti, ami a méréseket tönkreteszi, tönkreteheti,
illetve  megzavarja  az  űreszköz-Föld kapcsolatot. Arra is gondolva, hogy a
jövőben  -  ha  a  civilizációnk  megéri - az emberes űrhajók távolabbi űrbe
repülése  rendszeressé  válik  (Hold  repülések,  Mars expedíciók), az adott
zavarok embert is veszélyeztethetnek. Természetesen annak a valószínűsége is
növekszik,  hogy  az egyik PSCS rendszer műholdjai közötti, pl. optikai sávú
kapcsolatot,  egy  másik  PSCS  rendszer  műholdja  árnyékolja,  de  ennek a
geometriai valószínűsége még mindig rendkívül kicsi marad.

   A  műholdak  összes  száma  előre becslése során nem szabad megfeledkezni
arról, hogy a globális helymeghatározó rendszerek is rendszerenként több tíz
műholdból   állanak.   Az   egyéb  szolgáltatások  (meteorológia,  általános
távérzékelés, a katonai szolgálatok, felderítő és ellenőrző rendszerek stb.)
holdjainak  száma  is  növekszik.  Így  a  pályán lévő összes, működő és már
tönkrement  műholdak  száma  a  közeli  jövőben rohamosan növekszik. Ennek a
fentebb  elmondottakon kívül további következménye, hogy folyamatosan nő két
űreszköz  ütközésének  a  veszélye,  ami  különösen  az  űrhajók  biztonsága
esetében  kritikus  kérdés.  Ne  feledjük, hogy a közelmúltban is előfordult
már,  hogy régen pályán maradt űreszköz előrejelzés nélkül igen közel repült
el  űrhajó,  űrállomás  mellett.  Az  ellenőrzést  és előrejelzést már ma is
nagyon  nehezíti,  hogy  tönkrement,  rádiójelet  már  nem sugárzó műholdból
illetve  űreszköz  darabokból  sok  ezer  van  Föld  körüli  pályán. A már a
következő   néhány   évben   nagyságrendileg   ezer  (!)  műholdat  használó
űrszolgáltatások,   köztük   dominánsan   a  PSCS  és  integrált  távközlési
rendszerek  időben  növekvő  számú tönkrement műholdat is "termelnek". Így a
Földről   követés   a   fejlődő   technológia  ellenére  egyre  nehezebb  és
költségesebb  lesz,  az  esetleges  pl.  rakétát  használó  váratlan, terror
jellegű  támadások  észlelése  is  megnehezedik,  miközben a fentebb jelzett
problémák  fellépési  valószínűsége  gyorsan  növekszik  majd. Természetesen
megnövekszik  annak  a  valószínűsége  is, hogy valamelyik, a Föld légkörébe
visszasüllyedő,  már használaton kívüli műhold kisebb-nagyobb darabja túléli
a  légkörön  áthaladás  közben  fellépő  hőterhelést  és lakott területen ér
földet.  Azonban  ez  egyelőre  nem  kritikus  kérdés,  mivel a nagy számban
előforduló  műholdak  tömege  nem nagy és a szerkezete következtében is az a
valószínű, hogy nemigen éli túl a légkörben lefékeződést.

   Mindezek  következtében  elkerülhetetlenné  válik  a  teljes  Föld körüli
térség  használatának  egyre  pontosabb  és szigorúbb szabályozása. De az is
nyilvánvaló,  hogy  a  következőkben  ki  kell  alakítani  a Föld körüli tér
tisztogatásának  technológiáját,  a használatból kivont, tönkrement műholdak
összegyűjtését és Földre visszahozatalát, vagy a távolabbi jövőben esetleg a
kivitelét  a távolabbi űrbe. Teljesen új szempontként jelenik majd meg, hogy
mi   történjen   például   egy   csődbe  ment  űrszolgáltató  cég  nagyszámú
műholdjával.  Megveszi-e,  átveszi-e  valamelyik  másik szolgáltató, vagy az
egész  úgymond űrszemétté lesz? Mindez az ember vezette űrrepülések számának
növekedésével, új szolgálat felállításával jár együtt. Ennek viszont további
űrtevékenységet   növelő   hatása   van,  s  átalakítja,  tovább  növeli  az
űrtevékenység szerepét egész civilizációnkban. Ezt a folyamatot egyértelműen
a mostani években a PSCS megjelenésével rohamosan növekvő műholdszám indítja
meg.

   A  kitekintésben  természetszerűleg  említést  érdemel a korábbiakból már
világosan  kirajzolódó  és  a  teljes  űrtevékenységre meghatározó folyamat,
amelynek  során  az  indulásnál  kutatási  és  biztonsági  szerepet  játszó,
csúcstechnika    fejlesztő,    költségigényes   és   nem   nyereségorientált
űrtevékenység teljesen átalakul. A nagyon sok műhold gyártása, felbocsájtása
és  üzemeltetése, valamint a rövidesen elkerülhetetlenül megjelenő űrszemét-
eltávolító  szolgálat egyértelműen nyereségorientáltá, árérzékennyé teszi az
űrtevékenységet  általában  is,  s  lényeges  technológia-váltás várható. Ez
utóbbi  jellege  ma  még  nem  jelezhető előre kellő megbízhatósággal, mivel
valóban  új  technológiai megoldások szükségesek, s ezek kialakulásában nagy
szerepet  fog  játszani  a  világűrbeli  zéró-g  gyártás  is.  Annyi azonban
bizonyos,   hogy   a  műholdak  szerkezetileg  szabványosodni  fognak,  s  a
szabványos  részeknél  megjelenik  a  sorozat  gyártás  is, a repülő-iparhoz
hasonlóan.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.