iqdepo // 2.3 Összegzés és a változás irányai (Dimenzió #20)

2.3 ÖSSZEGZÉS ÉS A VÁLTOZÁS ARÁNYAI

Összegezve: A jelenlegi változások meghatározója a globális geopolitikai
helyzet alapvető megváltozása, ami nem tévesztendő össze valamely utópiával.
Ez nagyon bizonytalan, veszélyes is, de az űrtevékenységet és a kapcsolódó
ipari-szolgáltatási tevékenységet alapvetően befolyásolta és befolyásolja.
Megnőtt és felgyorsult az ipari-gazdasági globalizáció, ami hasonló jellegű
szolgáltatási igények megjelenésével járt. Ezt erősíti sok korlátozás
eltűnése, pl. a volt szocialista tábor mereven elutasította a műsorszóró
műholdak szolgálatba állítását, félvén az információ szabad áramlásától. A
technológiai fejlődés általában is a szélesen értelmezett globális
információs társadalom megszületését tette lehetővé, ennek alappillérei
valóban nélkülözhetetlenek, s űrtevékenység nélkül ez a változás egyszerűen
nem tud végbemenni. A globális információs társadalom űr-szolgáltatásokkal
működik csak.

E kedvező képet a figyelmesebb áttekintés némiképpen rontja. Ugyanis az
elmondottakból az is látszik, hogy sok komoly rendezetlenség van az űripari
területen szervezési szempontból, amit a "spontán", azaz közvetlen piaci
hatásokra lejátszódó folyamatok enyhítenek. Az is rendezi némileg a mai,
alapjában véve rendetlen állapotot, hogy az űripar mai meghatározó tényezője
még mindig egyértelmű dominanciával az űrhírközlés (műsorszórás, globális
távközlés), ami már a korábbi helyzetképből is jól látszott [2]. A
rendezetlenség azonban tényleg jelentős, ami azt jelenti, hogy a spontán
folyamatok a közeljövőt meghatározzák. Viszont az egész emberiség teljes
űrbeli gazdasági és információs-tudományos érdekeltségét tekintve a spontán
folyamatok lassabbak és az átalakulások hatásfoka így rosszabb, mint a jól
irányított fejlődésé, s a globális változások jellege és tempója miatt a
spontaneitás miatt előálló idő és erőforrás veszteség valószínűleg nem lenne
megengedhető. Azonban ezen a helyzeten érdemben változtatni most nem lehet.

Az összegzés részeként ki kell térni a következő időszak egyre fontosabbá
váló változási irányára. Nevezetesen az ember visszatér a Holdra, mégpedig
állandó űrtelepet létrehozandó, majd üzemeltetendő a Holdon. A majdani Mars-
bázis megszületése a következő évtizeden túl esik időben, de a Hold-bázis
nem, s szükség is van rá mind gazdasági, mind kutatási, mind
környezetkímélési szempontból. Csak azért nem vehetjük biztosra a
megszületését, mert a jelenlegi döntéshozatali mechanizmus világszerte -
struktúrájából adódóan - nem tud zseniális lenni. Így könnyen érvényesülnek
olyan hangzatos tévtanok, mint pl. F. Baade egykori állítása [10]:
"Feladatunk nem az, hogy más bolygókat hódítsunk meg, hanem az, hogy a saját
bolygónkon teremtsünk rendet. Igaz, hogy ez a legnagyobb feladat, amely
valaha is két vagy három emberi generáció osztályrésze lett. Ha ezt
megoldottuk - de csak ez esetben - lesz meg többé-kevésbé a szükséges
erkölcsi bizonyítványunk, hogy valamilyen Földön kívüli égitesthez és
esetleg Holdunkhoz közeledjünk." Ma már tudjuk, hogy az űrtevékenység nélkül
nemcsak a földi problémákat (oktatás, termésbecslés, időjárás előrejelzés,
mentés, műsorszórás stb.) nem tudnánk egyáltalán a ma szükséges szinten
megoldani, hanem a megbízható felderítés hiánya miatt a több robbanófejes
rakéták megjelenése után átestünk volna a harmadik világháborún. Az
űrtevékenység megállíthatatlan áttörése szerencsére útját állta Baade és sok
más rövidlátó személy nézetei érvényesülésének, de arra nincs garancia, hogy
- amint a múltban pl. a holdrepülések megszakításakor, az űrállomások
fejlesztése elodázásakor megtörtént - most és a jövőben ne szülessenek a
szükséges fejlődést érdemben lassító döntések. Márpedig a világ mai
helyzetében a szükségtelen késlekedés több, mint bűn, a következményeit
tekintve is. Az időben meghozott jó kormányzati döntések következtében India
intenzív űrtevékenységet folytat, használja az eredményeket, s alapvetően
ezen eredményekre (hírközlés, távérzékelés) támaszkodva az éhínség
felszámolása mellett megduplázta az ország lakosságát, ami nemcsak az
elöregedés és összeomlás elkerülését jelenti, hanem nem kellett
legyilkolniok sem magzatokat, sem gyermekeket, sem öregeket különféle
módszerekkel. Arra azonban nincs garancia, hogy a lehetőségekkel az
emberiség egészében akar vagy tud élni.

Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

Legnépszerűbb számunk

Legnépszerűbb cikkünk

Dimenziók