Mottó: "Csak az a vég, csak azt tudnám feledni!"
(Madách Imre)
BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS
Eddigi tapasztalataink szerint évtizedenként egyszer mindenképpen
indokolt űrkutatási helyzetképet készíteni. Egyben tanulságos is az eddig
készült két előző helyzetképet [1, 2] is megnézni az újjal együtt, hiszen
azok helytállósága és tévedései egyaránt informatívak a mai helyzet
értékelésekor. Legáltalánosabb jellemzőként e visszatekintésből láthatjuk,
hogy az egyes országok, kormányaik, parlamentjeik és társadalmuk megértési
szintjétől függetlenül - ami különösen pl. az Egyesült Államok esetében
figyelemre méltóan markáns - két évtizeddel ezelőtt az űrkutatás a földi
civilizációt egyre mélyebben átfogó és átformáló, lényeges emberi
tevékenységnek mutatkozott, amelynek civilizációnkba beépülése nemcsak
sokoldalú és komplex, hanem megállíthatatlan is. Akkor már látszott, hogy e
tendenciáktól elszakadás a társadalmi versenyképességet és fennmaradási
készséget veszélyezteti. Egy évtizede ez már megvalósult állapot volt.
Ugyanakkor kirajzolódott, hogy a "globális változások" globális válság
jeleit mutatják, s ennek remélhető kezelésében, valamint a teljes
civilizáció működtetésében az űrkutatás-űrtevékenység meghatározó tényező,
amely nélkül nemcsak az emberiség általában nem létezhet a változó
körülmények között, hanem az egyes országok sem képesek működni az
űrtevékenység igénybevétele nélkül. Mára ez az előrejelzés már részben
túlhaladott tény, azaz az űrtevékenység az elmúlt évtized második felére már
lényegét tekintve megfelelt ezen előrejelzésnek. Ma a globális változások
nyilvánvalóak, s egyértelműen súlyos globális válságra mutatnak. A "Földre
zárt" társadalom e véges bolygón a saját maga által részben szükségszerűen,
részben szükségtelenül keltett hatásaival megváltoztatta bolygónk működését,
s ennek következményei - ma már több vonatkozásban jól mérhetően - egyre
nagyobb zavarokat okoznak (pl. [3]). Ennek következtében súlyossá vált az
ivóvízhiány, az éhinség, a sivatagosodás, az erdők pusztulása és pusztítása
stb., de emellett már köznapi szinten is érezhetők a globális klíma egyelőre
még kis változásának jelei, amik elsősorban a globális szabályozás
zavarainak tipikus tünetei. Ugyanakkor az űrtevékenység alapvető
civilizációs tényezővé vált! Az említett globális változásokra vonatkozó
vizsgálatok döntő része csak űrtevékenység révén végezhető. De a korábbi ún.
űrkutatási-alkalmazási területek mindegyike ma már űripari háttérrel
rendelkezve alapvető vagy meghatározó szakmai és gazdasági tényezőként
beépült civilizációnk korábbi tevékenységi területeibe, a legtöbb esetben
mostanság vagy a közeli jövőben eluralja e területeket. Ide tartozik a
hírközlés egésze, a helymeghatározás, földmérés és térképészet egésze, a
Föld működésére és a társadalom működtetésére vonatkozó minden kutatás és
alkalmazás (meteorológia, oceanológia, geológia, település-rendezés,
államigazgatási és biztonsági, honvédelmi, határőrizeti, bűnüldözési
területek, forgalomirányítás és automatizálás, mentés stb.). Az
űrtevékenység nemcsak rutinná vált, hanem ma már gazdaságos és esetenként
nagy nyereséget termelő tevékenység (ipar és szolgáltatás), amelynek minden
esetben az össztársadalmi haszna (social benefit) nagy. A folyamat, amely az
"elérhetetlen" kutatásával indult, rendkívüli sebességgel az egyes emberek
mindennapi életét sokoldalúan átszövő és meghatározó, megszokottan jelenlévő
"háttérré" alakította az űrrendszerek működését. Azonban azt is látni kell,
hogy e tevékenységünk kutatási eredményei a Naprendszer működése
megértésének részeként a Föld működése jobb megértéséhez is vezettek. Ennek
következtében ma világosabban látjuk, hogy a problémák súlyosbodási tempója
igen nagy. Így nincs semmi garancia arra, hogy tudásunk és technológiáink
fejlődése elegendő a problémák megoldásához, s a helyzetet súlyosbítja az
emberi civilizáció egészének és egyes részeinek nagy tehetetlensége. Az
űrtevékenység alkalmazása azonban arra is mutat példát, hogy rendkívül
súlyos helyzet (éhinség) is kezelhető megfelelő kormányzati megértés, s
társadalmi bizalom és rugalmasság esetén. A globális trend azonban mást
mutat. - Összegezve azt mondhatjuk, hogy az űrkutatás az elmúlt időszakban a
hősi korszakból professzionális és kiterjedt tevékenységgé alakult, amely
jelenleg az egész civilizációt mélységében átszövő ipari-gazdasági
tevékenységgé és komplex szolgáltatások rendszerévé alakul,
megállíthatatlanul.
A mostani felmérés készítésekor változatlanul az látszik célravezetőnek,
hogy a szakirodalom rendkívüli kiterjedtsége miatt a mai helyzet és a
várható fejlődés bemutatását nem egészítjük ki e tanulmányban reprezentatív
irodalmi hivatkozásokkal a szükséges lista kezelhetetlenül nagy méretei
miatt. Egy-két szubjektív alapon fontosnak gondolt hivatkozást adunk csak
meg. A helyzetkép és a konklúziók pedig természetesen az összeállító
"szemével nézve" látszanak.