iqdepo // Galileo Galilei (1564-1642) (Dimenzió #20)

GALILEO GALILEI (1564-1642)

1608-ban Hollandiában feltalálták a távcsövet. Amikor a találmány híre
Padovába is elért, Galileo Galilei, az ottani egyetem matematikaprofesszora,
maga is szerkesztett egyet. A maga készítette távcsővel először 1609-10
telén végzett megfigyelései látványos felfedezések egész sorához vezettek.
Galilei megfigyelte a Hold hegységeit és a Jupiter négy fényes kísérőjét.
Mindaz, amit látott, csak megerősítette korábban is szilárd hitében, hogy a
Nap egy rendszer középpontjában áll. A Jupiter holdjai különösen fontosak
voltak ebből a szempontból. Azok ugyanis minden kétséget kizáróan a Jupiter
körül keringtek, ami annyit jelentett, hogy a bolygórendszerben egynél több
mozgási centrumnak kell lennie. Felvetődött a Vénusz fázisainak
(fényváltozásainak) kérdése is. A régi Ptolemaiosz-féle elmélet szerint a
Vénusz sohasem mutat a Holdhoz hasonló fényváltozásokat. Ptolemaiosznak ez
az állítása nem felel meg a valóságnak.

Galilei "Sidereus Nuncius" (A csillagok hírnöke) című munkájában adta
közre észleleteit. A könyv általában kedvező fogadtatásban részesült.
Galileit 1611-es római látogatása alkalmával nemcsak régi jó barátja, a
befolyásos Barberini bíboros, hanem maga a pápa is szívesen fogadta.
Időközben Galilei Velencéből Firenzébe költözött. Velencéből való távozása
azonban téves lépésnek bizonyult. Firenze légköre ugyanis sokkal kevésbé
volt szabad. Galilei egyik ellensége, Tommaso Caccini dominikánus szerzetes
a Szent Hivatalnak tett terhelő jelentést tapasztalatairól. 1616-ban V. Pál
pápa személyesen is beavatkozott az ügybe.

A helyzet akkor változott meg, amikor Orbán néven Galilei régi barátja,
Barberini lépett a pápai trónusra. Ezen felbátorodva, 1630-ban Galilei
nagyobb lélegzetű könyvet adott közre, amelyben mondandóját háromszereplős
párbeszéd formájában írta meg. Az egyik szereplője, Salviati a kopernikuszi
elmélet híve, Simplicio az ellenfele, Sagredo pedig többé-kevésbé semleges a
vitában.

Simpliciót a szerző kifejezetten együgyű, sőt egyenesen nevetséges
színben tünteti fel, ennélfogva a "Dialógus" lényegében nyíltan hirdeti a
Nap központi helyzetét és a Föld mozgását valló elméletet. A kéziratot
Galilei elküldte Rómába, ahol elolvasását követően a Szent Hivatal
hozzájárult a közléshez. A mű végül is 1632 februárjában jelent meg.

Ekkor tört ki a vihar. VIII. Orbán arra a következtetésre jutott, hogy
Galilei Simplicio figurájában voltaképpen őt jelenítette meg és nevetségessé
tette. Az idős tudóst Rómába rendelték, eretnekség nyilvánvalóan koholt
vádjával letartóztatták, bíróság elé állították és elítélték. 1633
júniusában kényszerítették Galileit, hogy visszavonja, "megátkozza,
megtagadja és meggyűlölje" a Nap körül forgó Földre vonatkozó tanait. Ezt
követően Galileit élete hátralévő részében vidéki házában szigorú felügyelet
alatt tartották.

Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

Legnépszerűbb számunk

Legnépszerűbb cikkünk

Dimenziók