iqdepo // Eratoszthenész (i. e. 276-195) (Dimenzió #20)

                       ERATOSZTHENÉSZ (I. E. 376-195)

   Eratoszthenészt Arisztarkhoszhoz hasonlóan csak mások műveiből ismerjük.

   Eratoszthenész  mérte  meg  először  a  Föld  nagyságát. Alexandriában és
Athénban  tanult,  majd  az alexandriai könyvtár igazgatója lett. A könyvtár
Eratoszthenész  idejében  élte  fénykorát.  Itt halmozták fel az ókori világ
minden  tudását.  (Óriási  veszteség  az  emberiség számára, hogy a könyvtár
később  leégett.)  Eratoszthenész  állása  inkább  tiszteletbeli  volt, hogy
kedvére  foglalkozhassék  tanulmányaival.  Itt  dolgozta  ki  a tudós a Föld
nagyságának  megmérésére  alkalmas  módszerét.  Eratoszthenész  a  Föld gömb
alakját  nem  tekintette  kétségesnek.  Ezért  úgy  gondolta,  hogy ha képes
megmérni  két város szögtávolságát, vagyis azt a távolságot, hogy hány fokra
van  az  egyik  a  másiktól,  akkor  ez alapján kiszámíthatja bolygónk egész
kerületét.

   Természetesen  a  két  városnak  azonos  hosszúsági  körön  kell  lennie.
Szélességi  körök  mentén  ugyanis  hiába mérnénk, hiszen azok a sarkok felé
haladva  egyre  kisebb kerületűek. A hosszúsági körökből azonban bármelyiket
választhatjuk.  A  két  város  kiválasztása  során  az  egyik  természetesen
Alexandria,  a  tudós  lakhelye  lett. A másik az Alexandriától dél felé eső
Szüéne (Syene) vagyis a mai Asszuán. Ezek ismeretében nézzük magát a mérést,
amely az emberiség történetében a tiszta ész egyik legszebb megnyilvánulása.
Eratoszthenész  megtudta,  hogy  Szüénében  június  23-án  a Nap merőlegesen
(zenitben) delel. (A zenit a horizont felett lévő legmagasabb pontot jelenti
az  égbolton,  vagyis  azt,  ami  éppen  a fejünk felett van.) A Nílus egyik
vízállásmutató  kútjában  ugyanis a delelő Nap megvilágította a kút fenekét,
azaz  sugarai  90º-os  szögben érkeztek. Ezt egyébként a gátőrök jelentették
Eratoszthenésznek.  Ez  egyben azt is jelenti, hogy ezen a napon a Szüénében
felállított árnyékvető rudak (gnomonok) délben nem vetnek árnyékot.

   Ugyanezen   a   napon  Alexandriában  egy  hatalmas  gnomon  segítségével
meghatározta,  mennyire  tér el a delelő Nap a merőlegestől, vagyis mennyi a
Nap zenittávolsága.

   Amikor  Szüénében  a  Nap  zenitben  delelt, Alexandriában 7 fokkal és 12
perccel tért el iránya a függőlegestől. Ez egyben azt is jelenti, hogy ennyi
a  két  város szögtávolsága. Mivel a Föld kerülete 360º, a Szüéne-Alexandria
távolság  a  Föld kerületének 360/7 fok 12 percnyi, azaz 50-ed része. A Föld
kerülete   tehát  50-szer  akkora,  mint  Szüéne  és  Alexandria  távolsága.
Eratoszthenész egy karavánvezetőtől megtudta, hogy Alexandriától Szüénéig az
út 50 napig tart, és a karaván naponta 100 sztadionnyi utat tesz meg. Vagyis
a  két  város  távolsága  sztadionban  mérve  50  *  100 = 5000 sztadion. (A
sztadion antik hosszmérték, amely 157,5 méternek felelt meg.)

   Az  utolsó  számítás  tehát  az  volt,  hogy az 5000 sztadiont be kellett
szorozni   50-el,   ami   250   000   sztadion.   Ennyiben  állapította  meg
Eratoszthenész  a  Föld  kerületét,  majd  később  ezt  252  000  sztadionra
módosította.  Így  a Föld kerületére 39700 km adódik, amely igen közel jár a
valóságoshoz.

   Eratoszthenész  nem  csupán  nagy koponya volt, de a szerencse is melléje
szegődött.  Alexandria  és  Szüéne  ugyanis nem esik pontosan egy hosszúsági
fokra,  ezenkívül  más  adatokban  is  adódtak  kisebb  hibák.  Ezek azonban
kiegyenlítették egymást, így igen jó végeredmény született, amin később csak
rontani   tudtak.  Általában  kisebbnek  mérték  a  Földet  a  valóságosnál,
Kolombusz  is  ezért  mert  útnak  indulni  nyugat  felé.  Érdekesség,  hogy
Dzsingisz  kán  is  megmérette a Földet. Nem tudományos érdeklődésből, hanem
mert   tudni   akarta,   mekkora  területet  kell  még  meghódítania.  Kínai
csillagászokat  alkalmazott,  akik  igen  kicsire becsülték a Föld méreteit,
valószínűleg azért, hogy a kán ne induljon újabb harcokba.

   Eratoszthenész  81 éves korában megvakult. A nagy tudós ekkor úgy érezte,
hogy  életének már nincs értelme. Megszüntette a táplálkozást, és hősi módon
éhenhalt. Alig hihető, hogy Eratoszthenész ragyogóan világos kora után olyan
sötét  évszázadok  következtek, amelyekben arról vitatkoztak, hogy hol van a
pokol.  A  Föld gömb alakja ellen pedig olyan nevetséges érveket hoztak fel,
hogy a fák nem nőhetnek felfelé gyökerükkel.
Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

Legnépszerűbb számunk

Legnépszerűbb cikkünk

Dimenziók
