Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

                        ARISZTARKHOSZ (I. E. 310-230)

   Sokan  az ókor legnagyobb csillagászának tartják. Kiszámította a Nap és a
Hold Földtől való távolságát és azt találta, hogy a Nap tizenkilencszer esik
messzebb.  Mivel  az égbolton nagyjából ugyanakkorának látszanak, a Napnak a
valóságban  sokkal  nagyobbnak  kell  lennie.  Ekkor  már tudta, hogy a Hold
átmérője  a Földének kb. 1/3-a. Mindezek alapján világossá vált előtte, hogy
a  Nap  a Földnél is sokkal nagyobb. Ésszerűbb tehát, ha a Napot helyezzük a
Világmindenség  középpontjába.  Ezzel  - az emberiség történetében először -
napközéppontú (heliocentrikus) világképet alkotott. Elmélete miatt hamarosan
száműzték   Görögországból.  Mivel  tézisei  matematikailag  kidolgozatlanok
voltak, az idők során lassan elsikkadtak, elfelejtődtek.

   Arisztarkhosz  eredeti  munkáiból  semmi  nem  maradt  ránk,  csak  mások
írásaiból  ismerjük.  Arkhimédész  így ír róla: "Hipotézise lényegében abból
áll,  hogy az állócsillagok és a Nap állnak, ellenben a Föld körpályán mozog
a  Nap  körül,  mely  a  rendszer közepében van... az állócsillagok szférája
ugyanazon  központ  körül forog, mint a Föld, s az állócsillagok távolsága a
Földtől  úgy  aránylik,  mint  a  gömb középpontja a felületéhez." Ez utóbbi
nagyon  fontos  kijelentés, mert ezzel azt állapította meg, hogy a földpálya
elenyészően  kicsiny  a  Világmindenség  méreteihez  képest.  Ezzel  kivédte
Arisztotelész  ellenérvét, amely az állócsillagok elmozdulására vonatkozott.
Arisztarkhosz  még  több  érdekes  tételt  is kimondott, amelyekből itt csak
kettőt említünk meg: 1. A Hold a Naptól nyeri fényét. 2. A Hold két szélének
egymástóli távolsága O,5º.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.