AZ ELSŐ LÉPÉSEK Mintegy 5 milliárd évvel ezelőtt egy új csillag sugarai járták át a Galaxist. Néhány száz évmillió múltán a körülötte örvénylő por- és gázfelhőből lassan-lassan kezdtek kibontakozni a bolygók és holdjaik, meghatározott pályára álltak a kósza üstökösök és a vad meteorrajok. Bolygórendszer született az űr végtelenjében, melynek tagjai az Univerzum fizikai törvényeinek megfelelően sorra megtalálták saját helyzetüket, majd hűségesen rótták végtelen útjukat a számukra elrendelt ellipszispályákon. S ez így történt percről percre, évről évre, évezredről évezredre és évmilliárdokról évmilliárdokra folyamatosan. Néha adódott egy kis zavar; megszökött vagy a csillagba zuhant egy-egy üstökös; végleg szétszóródott egy-egy meteorraj és lehet, hogy felrobbant valahol egy bolygó. Alapvető változás azonban nem történt. Ugyanazok a holdak keringtek ugyanazon bolygók és ugyanazok a bolygók vándoroltak ugyanazon csillag körül, miközben más csillagok ezrei álltak őrt mindehhez. Ha a bolygórendszer egész, mintegy 5 milliárd éves történetét egyetlen képzeletbeli évbe sűrítjük össze, akkor azt találjuk, hogy ez az egész, a maga összes mozgásával együtt senkit sem érdekelt, senki nem tudott róla, egészen december 31-én késő estig. Ekkor azonban a rendszer harmadik, egyébként is sok szempontból egyedülálló bolygóján nagy változás történt. Hogy pontosan mi is ment végbe, arról sejtelmünk sincs. Valahogy úgy történhetett, hogy az évmilliárdok óta kitartóan ragyogó sárgás színű csillagot valaki elnevezte Napnak. Talán ez volt az első "csillagászati felfedezés". Nincs értelme feltenni azt a kérdést, hogy mikor alakult ki a csillagászat tudománya. A legrégebbi források az ókori Mezopotámia és Egyiptom földjéről rejtélyes módon már igen magas szintű csillagászati ismeretekről mesélnek. Nem tudjuk, hogy ezt megelőzően kik és mikor tették a legalapvetőbb felfedezéseket és felismeréseket. Melyek lehettek ezek az alapvető felismerések? Mit adhatott az égbolt az éppen csak öntudatára ébredő embernek? Először talán a szavanna felett tűző, meleget sugárzó napkorongot figyelték meg. Jól láthatták, hogy újra és újra megszületik és meghal, azaz felkel és lenyugszik; majd hamarosan arra is rájöhettek, hogy ez a felkelő és lenyugvó Nap egy és ugyanaz. Előbb-utóbb azt is észre kellett venniük, hogy a nappalok hossza és a napsugarak ereje változik az idő teltével. Amikor pedig a napkorong eltűnt a "földben" vagy az aranyló hegyek mögött, maga a csoda tárult őseink szeme elé. Ezernyi szikrázó csillag borította be a gömbölyű égboltot. Nem zavarták őket a városok lámpái, mert az első városok falai csak jó pár évezred múlva állnak majd; magas házak sem takarták a látóhatárt, és talán a szemük is élesebb volt kissé. Mindent láthattak tehát. S látták, hogy a csillagok körbejárnák egy olyan csillag körül, amely soha nem mozdul odébb. Látták, hogy az idő múlásával új csillagok kelnek fel, miközben mások hosszú időre "láthatatlanná" válnak. Látták, hogy egyes csillagok elmozdulnak, "bolyongnak" a többiek között. S látták, hogy a Hold is változik: fényes korongja elfogy és megtelik, miközben ő is odébb mozdul a sok csillag között. Alapvető felismerések, amelyeket ma is bárki megtehet, ha elég időt szán rá. Semmiféle csillagászati előképzettséget nem igényel. Mégis, valahol itt kereshetnénk a kezdeteket. S ne felejtsük el: a megfigyelések évszázadokon, évezredeken keresztül folytak, a tapasztalatok pedig biztosan továbbadódtak valahogy. Az írás feltalálása előtt persze sok elveszhetett belőlük, de az esetleges tévedéseket újra és újra "kiigazították" az örökkévalóságnak komponált mozgások. A minőségileg új felismerés az lehetett, hogy őseink rájöttek: az égbolt látszólag zavaros jelenségeiben gyönyörű rend uralkodik. Az égi mozgások szabályosan változnak. Ez a felfedezés döntő jelentőségű volt akkoriban. 8-12 ezer évvel ezelőtt az emberiség a gyűjtögető-vadászó életmódról fokozatosan áttért a földművelésre és állattenyésztésre. Ezek már komoly, jól összeszedett ismereteket igényeltek. Mikor kell elvetni a magot? Mikor kell learatni a termést? Mennyi ideig tart a juhok vemhessége? Tovább sorolhatnánk a példákat, de a lényeg a következő: néhány kiemelten fontos időpont ismerete elengedhetetlenné vált. És őseink tisztában voltak ezekkel.
Dimenziók
- #1 - Itt és most (Értekezés a térről és időről)
- #2 - Világ(egyetem)
- #10 - Álmodozók - Irodalmi antológia
- #11 - eLeVeN
- #12 - Mozaikok a nevelés történetéből
- #13 - Achilles Dent - a gondolkodó ember
- #14 - Y-akták - Tele Fiction Magazin
- #15 - Kábulatban
- #16 - Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)
- #17 - Antigravitációban
- #18 - Nem iskolás fokon...
- #19 - Gyermekszemlélet
- #20 - Csillagnézők
- #21 - Magyar nők a dualizmus korában
- #22 - MeGiNT eLeVeN
- #23 - Valahol kinn az űrben...
- #24 - Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -
- #25 - Az örökkévalóság pillanatai
- #26 - Gitta írásai - Kaderják Gitta
- #27 - Hó hull sóhajomra (Don-kanyar - Elveszve a végtelenben)
- #28 - Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?
stag weekends in Budapest