iqdepo // Csillagászat, valamint a részecskefizika (Dimenzió #20)

                  CSILLAGÁSZAT, VALAMINT A RÉSZECSKEFIZIKA

   A  részecskefizika  ugyancsak  fontos  szerepet  tölt  be a csillagászati
ismeretek  elsajátításában.  A  legnagyobb probléma az általános iskolai (és
sajnos  gyakran  a  középiskolai)  korosztállyal, hogy nincsenek tisztában a
Világegyetem   elem-eloszlásával,   vagy  azt  csak  "papíron"  ismerik,  és
világképükbe nem építették be. Amint az "Az elemek keletkezése" című részben
végigkövethető,  a  Világegyetemben lévő barionikus ("normális") anyagnak az
ősrobbanást  követő nukleonszintézis során kb. 25%-a héliummá alakult, 75%-a
pedig  maradt  hidrogén.  (Pontosabban fogalmazva ekkor még csak hidrogén és
hélium  atommagok  létezhettek.)  Nagyvonalakban  ma  is ez az elem eloszlás
jellemzi  a  Világegyetemet,  tehát  az  olyan  elemek,  mint  pl. a szén, a
nitrogén,  az  oxigén,  csak elenyésző kisebbségben vannak. A hidrogénnél és
héliumnál nehezebb elemek (pontosabban fogalmazva majdnem az összes nehezebb
elem)   a   csillagok   nukleáris  kohóiban  keletkezett,  majd  egy  részük
szétszóródott a világűrben, hogy később újabb égitestek anyagába épüljön be.
Tehát  a  hidrogén  és  hélium kivételével szinte az összes elem a csillagok
belsejében  jött  létre.  A  papír  is,  melyet most kezében tart a Tisztelt
Olvasó,  a  testében  lévő összes nehezebb elem, de a nitrogén és oxigén is,
melyet minden pillanatban belélegez.

   Gyakori félreértés még, hogy egyesek rendkívüli helynek tartják a Földet,
mert  víz  található  rajta.  A  valóságban  a  víz  egyike  a  Világegyetem
leggyakoribb vegyületeinek, és a Naprendszer külső térségében például sokkal
több található belőle, mint itt a belső vidékeken. Bolygónk azért rendkívüli
hely, mert a víz itt hosszú időn át folyékony formában létezhet.

Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

Legnépszerűbb számunk

Legnépszerűbb cikkünk

Dimenziók