AZ ŐSROBBANÁS BIZONYÍTÉKAI Az ősrobbanás elmélete három fontos megfigyelésre ad magyarázatot. Ezek az általános kozmológiai tágulás, a kozmikus háttérsugárzás és a Világegyetemben található nagymennyiségű hélium eredete. Az általános kozmológiai tágulás (Hubble-tágulás) értelmében az egész Világegyetem tágul, azaz a benne lévő testek mindegyike távolodik az összes többitől. Amennyiben ezt a tágulást visszafelé vezetjük, egymáshoz egyre gyorsabban közeledő galaxisokat kapunk, melyek anyaga a kezdő pillanatban egyetlen pontban volt. A tágulás kis méretskálán nem figyelhető meg: a csillagok nem távolodnak egymástól, és a galaxishalmazokat alkotó egyes galaxisok sem repülnek széjjel - a tömegükből adódó gravitációs tér ugyanis ezt megakadályozza. Azonban ha messzebb tekintünk, és a Lokális Halmazon kívüli galaxisokat vizsgálunk, észrevehetjük, hogy mindegyikük távolodik tőlünk, mégpedig minél messzebb helyezkednek el, annál nagyobb sebességgel. Ez persze nem azt jelenti, hogy mi vagyunk a Világegyetem középpontjában, ugyanis bármely galaxisban helyezkednénk is el, az összes többit attól az egytől látnánk távolodni. (A jelenség hasonló ahhoz, amit pl. egy kemencében dagadó kalács belsejében képzeletben megfigyelhetnénk. A kalácsban lévő mazsolák mind távolodnak egymástól, de bármelyikükön is helyezkednénk el, az összes többit attól az egytől látnánk távolodni. A folyamat érzékeltetésére gyakran szokták még a luftballon hasonlatot alkalmazni, ebben az esetben a háromdimenziós teret egy két-dimenziós ballon felszínével szemléltetjük. Ennek a felületére ragasztunk rá kis papír korongokat, amelyek a galaxisokat szemléltetik. Ha felfújjuk a luftballont az összes korong távolabb kerül az összes többitől. Bármelyik korongról is néznénk a jelenséget, az összes attól az egytől látszana távolodni - holott mindegyikük egyenrangú. Természetesen a luftballon felületén élők számára az a térdimenzió, amibe beletágul, nem létezik.) A kozmikus háttérsugárzás a Világegyetemet kitöltő 2,73 K-es hőmérsékletű elektromágneses sugárzás, amely minden irányból közel egyenletesen érkezik. Ez az ősrobbanás után néhány százezer évvel keletkezett, amikor a Világegyetem hőmérséklete kb. 5000 K alá csökkent. Ekkor már elegendően alacsony volt a hőmérséklet ahhoz, hogy az atommagok elektronokat foghassanak be, és megszületett az atomos anyag. Ezzel a sugárzás elvált az anyagtól - azaz a Világegyetem átlátszó lett a sugárzásra nézve. A tágulással párhuzamosan fokozatosan csökkent ennek a "fotontengernek" hőmérséklete, amely mára elérte a 2,73 K körüli értéket. A kozmikus háttérsugárzás az Univerzum ősi hőmérsékleti egyensúlyának maradványa. A harmadik tényező, ami az ősrobbanásra és a forró Univerzum elméletre utal, hogy a Világegyetem látható anyagának kb. 25%-a hélium. Ilyen nagy héliummennyiséget egyszerűen nem gyárthattak le a csillagok a Világegyetem keletkezése óta eltelt idő alatt. Éppen ezért ennek a 25%-nak ősi eredetűnek kell lennie. Akkor keletkezett, amikor kb. három perccel az ősrobbanás után az egész Világegyetem egy hatalmas csillagként működött.
Dimenziók
- #1 - Itt és most (Értekezés a térről és időről)
- #2 - Világ(egyetem)
- #10 - Álmodozók - Irodalmi antológia
- #11 - eLeVeN
- #12 - Mozaikok a nevelés történetéből
- #13 - Achilles Dent - a gondolkodó ember
- #14 - Y-akták - Tele Fiction Magazin
- #15 - Kábulatban
- #16 - Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)
- #17 - Antigravitációban
- #18 - Nem iskolás fokon...
- #19 - Gyermekszemlélet
- #20 - Csillagnézők
- #21 - Magyar nők a dualizmus korában
- #22 - MeGiNT eLeVeN
- #23 - Valahol kinn az űrben...
- #24 - Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -
- #25 - Az örökkévalóság pillanatai
- #26 - Gitta írásai - Kaderják Gitta
- #27 - Hó hull sóhajomra (Don-kanyar - Elveszve a végtelenben)
- #28 - Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?
stag weekends in Budapest