Vargha Domokosné:
A HAJDANI OSZTRÁK BIRODALOM OBSZERVATÓRIUMAI
(Forrás: Élet és Tudomány, 1994. február 25., 8. szám, 242-244. o.)
Az osztrák kormány által 1777-ben kibocsátott híres pedagógiai törvény, a
Ratio Educatonis, az egyetemi oktatás megregulázása közben az egyetemhez
tartozó csillagászati obszervatóriumok működését is szabályozta. Ennek
értelmében a bécsi császári egyetemi csillagvizsgáló mindenkori igazgatója
arra is kötelezve volt, hogy szemmel tartsa és a rendelkezésére álló minden
eszközzel támogassa az akkori Osztrák Birodalom területén lévő valamennyi
egyetemi csillagvizsgáló munkáját.
A Bécsi Csillagvizsgáló élén az obszervatórium működésének kezdete óta,
1755-től 1792-ben bekövetkezett haláláig Hell Miksa (*) állott. A prágai és
a budai obszervatórium - amelyeknek Hell Miksa bécsi igazgató közeli
barátai, egykori rendtársai voltak a vezetői - ennek révén különlegesen
szoros kapcsolatban állt Béccsel. A bécsi császári egyetemi csillagvizsgáló
igazgatója így már jóval előbb, mielőtt azt törvény szabályozta volna,
kötelességének tekintette, hogy a birodalom terütetén létesülő új
csillagvizsgálókat keletkezésük pillanatától kezdve számon tartsa és
folyamatosan támogassa.
----------------------------------------------------------------------------
(*) HELL MIKSA: (1720-1792) Selmecen született csillagász, aki 1755 óta a
bécsi egyetemi csillagvizsgáló igazgatója volt, s egyszersmind a
mechanika tanára lett az egyetemen. 1769-ben Sajnovics Jánossal a
norvégiai Vardö szigetére utazott, ahol a Vénusz átvonulását
tanulmányozta. Ez alkalommal jöttek rá a lapp-magyar nyelvrokonságra.
----------------------------------------------------------------------------
Mit jelentett mindez a gyakorlatban? A fennmaradt jezsuita levelezésből
tudjuk, milyen módon gondoskodott arról Hell Miksa, hogy az egri, a
gyulafehérvári és a budai obszervatórium az indulásához szükséges műszereket
''Az 1578-ban felé-
pült prágai Clemen-
tinum 1750 táján készült rajza: balra hátul a csillagásztoronyď0
és könyveket megkapja. Arról is szólnak levelek, miként lelt otthonra
Bécsben az egri Madarassy János és a gyulafehérvári Mártonfi Antal, mielőtt
csillagász állását elfoglalta volna. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a
bécsi igazgató szakmai gondoskodása az osztrák birodalom más területén
létesült intézményeket ne érintette volna.
Joseph Stepling prágai igazgatót ugyancsak meleg barátság fűzte bécsi
kollégájához, Hell Miksához. Prágában őrzött és nemrégiben nyomtatásban
megjelent levelezésük is tanúskodik erről.
''Prágaď0
A Clementinum néven ismert prágai egyetemet 1578-ban a jezsuiták
építették. Ennek közepén áll az az 50 méter magas torony, amelyet Frantisek
M. Kanka csillagászati megfigyelések céljára készített 1721-1723-ban. A
torony tetején Atlasz figuráját látjuk, amint a földgömböt tartja a hátán.
''A bécsi csillagda észak-déli irányú metszeteď0
Mielőtt az egyetemhez tartozó csillagásztorony elkészült volna, már
rendszeresen végeztek csil-
lagászati megfigyeléseket a
városban. II Rudolf császár
lelkes pártfogója volt a
csillagászatnak. Uralkodása
alatt a kor két legjelentő-
sebb csillagásza, Tycho
Brahe és Johann Kepler mű-
ködött Prágában, ők megfi-
gyeléseiket a vár oldalán
ma múzeumként szolgátó Bel-
vedere-ben, Anna királynő
palotájában végezték.
''Az 1874-ben felépült új e-
gyetemi csillagvizsgáló ku-
polája Bécsbenď0
Tycho Brahe csillagászati eszközeit - két pompás kivitelű szeksztánst -
ma a prágai Technikai Múzeumban őrzik. Az egyiket Erasmus Habermel, a
másikat Jost Bürgi készítette a dán csillagász részére. Az egyetemi
csillagvizsgáló első igzagatója a jezsuita Stepling volt, aki 1751-1777
között látta el ezt a tisztséget. Csillagvizsgálójának főműszere - többek
közt - az előbb említett Habermel-féle szeksztáns volt. 1751-1837 között
számos tehetséges csillagász állott a prágai egyetemi csillagvizsgáló élén.
Érdemes közülük kiemelni a Budán született Weinek Lászlót, aki magyar
nyelvét később is megőrizve e nyelven publikált a magyarországi tudományos
lapokban.
''Ma Ondrejovď0
A Clementinum tornyában ma csillagászati múzeumot találunk. Magának az
egyetemnek igen értékes földgömbgyűjteménye is van, könyvtára pedig
számtalan régi csillagászati könyvvel büszkélkedik. A Prága
városközpontjában felépült keskeny, magas torony a XIX. század végén már nem
bizonyult alkalmas helynek
egy tudományos csillagvizsgá-
ló működéséhez. Nagyobb tel-
jesítményű műszer bele sem
fért.
1898-ban a várostól 40
kilométer távolságra Ondrejov
városkában a Fric fivérek,
Josef és Jan, új, modern mű-
szerek befogadására is alkal-
mas obszervatórium építéséhez
fogtak. A Jugend-stílusban
épült villa és a 20 centimé-
teres Clark-féle refraktor
''A 2 méteres tükrös távcső
kupolája Ondrejovbanď0
befogadására alkalmas kupola 1905-re készült el, építőjük a prágai
főpályaudvar építésze, Josef Fanta volt.
1928-ban a Fric testvérek csillagvizsgálója állami tulajdonba ment át, és
ma a Cseh Akadémia fennhatósága alá tartozik. Fő műszere egy 2 méteres Coudé
rendszerű tükrös távcső, mely 1967-ben a jénai Zeiss Műveknél készült.
''Bécsď0
Hell Miksát 1755. október 25-én nevezték ki császári és királyi
csillagásznak. Az általa vezetett bécsi obszervatórium 1756-ban kezdte meg
működését a jezsuita templom melletti egyetemi épületben. Ez a barokk palota
ma az Osztrák Tudományos Akadémia székháza.
Érdemes beleolvasni a császári és királyi csillagász kötelezettségeit
tartalmazó 1755. november 10-én kelt hivatalos okiratba. Megtudhatjuk
belőle, hogy milyen sokoldalú tevékenység járt együtt ezzel az állással. A
királyi csillagászt csil-
lagászati munkáján túl
(bolygók mozgásának vizs-
gálata, műszerek beszerzé-
se és karbantartása, csil-
lagászati évkönyvek szer-
kesztése és kiadása) még
számtalan társadalmi köte-
lezettség is terhelte. A
jelesebb csillagászati
eseményekről - mint pél-
''Az egykori egyházi Egyete-
mi Csillagvizsgáló Bécs-
ben, a jezsuiták temploma
(jobbra) mellett. Jelenleg
az Osztrák Tudományos Aka-
démia székháza
dául a hold- és a napfogyatkozásokról - a lakosságot kapukra kifüggesztett
hirdetmények formájában tudósítania kellett, kötelességei közé tartozott az
is, hogy naptárakat bocsásson ki a köznép számára, nehogy babonákkal teli
népi kalendáriumokat használjanak.
Azt is előírták számára, hogy a nevezetesebb külföldi csillagászokkal
rendszeres levelezést folytasson. Vasárnaponként pedig az egyetem aulájában
kisérletekkel színezett mechanikai előadásokat kellett tartania. Mindezen
kötelezettségei teljesítéséről hetente egyszer jelentést kellett tennie az
udvar erre kijelölt tisztviselőjének.
A bécsi csillagda több mint száz évig működött a régi épületében. Carl
von Littrow, aki 1842-ben követte apját, Joseph Littrow-t a bécsi
csillagvizsgáló igazgatói székében, határozta el egy új, az előzőnél sokkal
pompásabb épület emelését a bécsi egyetemi csillagvizsgáló számára. Ez az
épület 1874-ben készült el a Türkenschanze utcában, amely akkor még a
városon kívül volt, és még sokáig alkalmas helynek számított csillagászati
megfigyelések végzésére. A keresztalakú monumentális épületet két,
színházépítésben jártas bécsi építész tervezte: Ferdinand Fellner és Hermann
Hellmer. A csillagvizsgáló reprezentatív bejárata valóban alkalmas lenne
színházi főlépcsőnek is. A 14 méter átmérőjű kupolába új, korszerű műszer is
került: a dublini Grubb cég által gyártott 68 centiméteres refraktor.
A bécsi obszervatóriumot mindmáig szoros szálak fűzik a magyarországi
csillagászokhoz. Nemcsak Hell Miksa idején tanultak itt magyar csillagászok.
1809-10-ben Tittel Pál is itt készült fel egri igazgatói tisztére. Konkoly
Thege Miklós és Gothard Jenő is gyakran tartózkodott Bécsben, és ott végzett
csillagászati gyakorlatot egyetemistaként Kövesligethy Radó is. Mai magyar
csillagászok is gyakran látogatnak hivatalosan a szomszédos városba.
''Az 1578-ban felé-
pült prágai Clemen-
tinum 1750 táján készült rajza: balra hátul a csillagásztoronyď0
és könyveket megkapja. Arról is szólnak levelek, miként lelt otthonra
Bécsben az egri Madarassy János és a gyulafehérvári Mártonfi Antal, mielőtt
csillagász állását elfoglalta volna. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a
bécsi igazgató szakmai gondoskodása az osztrák birodalom más területén
létesült intézményeket ne érintette volna.
Joseph Stepling prágai igazgatót ugyancsak meleg barátság fűzte bécsi
kollégájához, Hell Miksához. Prágában őrzött és nemrégiben nyomtatásban
megjelent levelezésük is tanúskodik erről.
''Prágaď0
A Clementinum néven ismert prágai egyetemet 1578-ban a jezsuiták
építették. Ennek közepén áll az az 50 méter magas torony, amelyet Frantisek
M. Kanka csillagászati megfigyelések céljára készített 1721-1723-ban. A
torony tetején Atlasz figuráját látjuk, amint a földgömböt tartja a hátán.
''A bécsi csillagda észak-déli irányú metszeteď0
Mielőtt az egyetemhez tartozó csillagásztorony elkészült volna, már
rendszeresen végeztek csil-
lagászati megfigyeléseket a
városban. II Rudolf császár
lelkes pártfogója volt a
csillagászatnak. Uralkodása
alatt a kor két legjelentő-
sebb csillagásza, Tycho
Brahe és Johann Kepler mű-
ködött Prágában, ők megfi-
gyeléseiket a vár oldalán
ma múzeumként szolgátó Bel-
vedere-ben, Anna királynő
palotájában végezték.
''Az 1874-ben felépült új e-
gyetemi csillagvizsgáló ku-
polája Bécsbenď0
Tycho Brahe csillagászati eszközeit - két pompás kivitelű szeksztánst -
ma a prágai Technikai Múzeumban őrzik. Az egyiket Erasmus Habermel, a
másikat Jost Bürgi készítette a dán csillagász részére. Az egyetemi
csillagvizsgáló első igzagatója a jezsuita Stepling volt, aki 1751-1777
között látta el ezt a tisztséget. Csillagvizsgálójának főműszere - többek
közt - az előbb említett Habermel-féle szeksztáns volt. 1751-1837 között
számos tehetséges csillagász állott a prágai egyetemi csillagvizsgáló élén.
Érdemes közülük kiemelni a Budán született Weinek Lászlót, aki magyar
nyelvét később is megőrizve e nyelven publikált a magyarországi tudományos
lapokban.
''Ma Ondrejovď0
A Clementinum tornyában ma csillagászati múzeumot találunk. Magának az
egyetemnek igen értékes földgömbgyűjteménye is van, könyvtára pedig
számtalan régi csillagászati könyvvel büszkélkedik. A Prága
városközpontjában felépült keskeny, magas torony a XIX. század végén már nem
bizonyult alkalmas helynek
egy tudományos csillagvizsgá-
ló működéséhez. Nagyobb tel-
jesítményű műszer bele sem
fért.
1898-ban a várostól 40
kilométer távolságra Ondrejov
városkában a Fric fivérek,
Josef és Jan, új, modern mű-
szerek befogadására is alkal-
mas obszervatórium építéséhez
fogtak. A Jugend-stílusban
épült villa és a 20 centimé-
teres Clark-féle refraktor
''A 2 méteres tükrös távcső
kupolája Ondrejovbanď0
befogadására alkalmas kupola 1905-re készült el, építőjük a prágai
főpályaudvar építésze, Josef Fanta volt.
1928-ban a Fric testvérek csillagvizsgálója állami tulajdonba ment át, és
ma a Cseh Akadémia fennhatósága alá tartozik. Fő műszere egy 2 méteres Coudé
rendszerű tükrös távcső, mely 1967-ben a jénai Zeiss Műveknél készült.
''Bécsď0
Hell Miksát 1755. október 25-én nevezték ki császári és királyi
csillagásznak. Az általa vezetett bécsi obszervatórium 1756-ban kezdte meg
működését a jezsuita templom melletti egyetemi épületben. Ez a barokk palota
ma az Osztrák Tudományos Akadémia székháza.
Érdemes beleolvasni a császári és királyi csillagász kötelezettségeit
tartalmazó 1755. november 10-én kelt hivatalos okiratba. Megtudhatjuk
belőle, hogy milyen sokoldalú tevékenység járt együtt ezzel az állással. A
királyi csillagászt csil-
lagászati munkáján túl
(bolygók mozgásának vizs-
gálata, műszerek beszerzé-
se és karbantartása, csil-
lagászati évkönyvek szer-
kesztése és kiadása) még
számtalan társadalmi köte-
lezettség is terhelte. A
jelesebb csillagászati
eseményekről - mint pél-
''Az egykori egyházi Egyete-
mi Csillagvizsgáló Bécs-
ben, a jezsuiták temploma
(jobbra) mellett. Jelenleg
az Osztrák Tudományos Aka-
démia székháza
dául a hold- és a napfogyatkozásokról - a lakosságot kapukra kifüggesztett
hirdetmények formájában tudósítania kellett, kötelességei közé tartozott az
is, hogy naptárakat bocsásson ki a köznép számára, nehogy babonákkal teli
népi kalendáriumokat használjanak.
Azt is előírták számára, hogy a nevezetesebb külföldi csillagászokkal
rendszeres levelezést folytasson. Vasárnaponként pedig az egyetem aulájában
kisérletekkel színezett mechanikai előadásokat kellett tartania. Mindezen
kötelezettségei teljesítéséről hetente egyszer jelentést kellett tennie az
udvar erre kijelölt tisztviselőjének.
A bécsi csillagda több mint száz évig működött a régi épületében. Carl
von Littrow, aki 1842-ben követte apját, Joseph Littrow-t a bécsi
csillagvizsgáló igazgatói székében, határozta el egy új, az előzőnél sokkal
pompásabb épület emelését a bécsi egyetemi csillagvizsgáló számára. Ez az
épület 1874-ben készült el a Türkenschanze utcában, amely akkor még a
városon kívül volt, és még sokáig alkalmas helynek számított csillagászati
megfigyelések végzésére. A keresztalakú monumentális épületet két,
színházépítésben jártas bécsi építész tervezte: Ferdinand Fellner és Hermann
Hellmer. A csillagvizsgáló reprezentatív bejárata valóban alkalmas lenne
színházi főlépcsőnek is. A 14 méter átmérőjű kupolába új, korszerű műszer is
került: a dublini Grubb cég által gyártott 68 centiméteres refraktor.
A bécsi obszervatóriumot mindmáig szoros szálak fűzik a magyarországi
csillagászokhoz. Nemcsak Hell Miksa idején tanultak itt magyar csillagászok.
1809-10-ben Tittel Pál is itt készült fel egri igazgatói tisztére. Konkoly
Thege Miklós és Gothard Jenő is gyakran tartózkodott Bécsben, és ott végzett
csillagászati gyakorlatot egyetemistaként Kövesligethy Radó is. Mai magyar
csillagászok is gyakran látogatnak hivatalosan a szomszédos városba.