AZ OBSZERVATÓRIUM KÖNYVTÁRA
A nagy tudományos központoktól viszonylag távol dolgozó csillagászok
számára létfontosságú volt, hogy a jelentősebb csillagászati folyóiratokat,
könyveket rendszeresen megkapják. Ezért fordított már az alapító nagy gondot
arra, hogy a könyvtár minél nagyobb állománnyal rendelkezzék. Természetesen
a régi klasszikus csillagászati művek már ekkor nem voltak elérhetők, igaz,
hogy jócskán el is avultak.
Elsősorban a folyóirat-beszerzésre helyeztek nagy súlyt, de a kutatók
rendelkezésére álltak a kor fizikai, matematikai és természetesen
csillagászati alapművei.
Természetesen a könyvtárról is kevés adat áll rendelkezésünkre. Első
forrásunk Braun könyve, melyben közli az előfizetett folyóiratok jegyzékét.
Íme a lista:
Astronomische Nachrichten 17. kötettől;
Comptes Rendus.de 1'Academie de Paris teljes;
Sitzungs-Berichte der Wiener Akademie, naturwissenschaft 1871-től;
Monthly Notices of the Royal Astronomical Society VII. kötettől;
The Observatory teljes;
Nature 1879-től;
Vierteljahrsschrift der astron. Gesellschaft teljes;
Naturforscher teljes;
Zeitschrift der oest. Gesellschaft für Meteorologie teljes;
Revue des questions scientifiques és a melléklapja "Annales"- teljes;
Memorie della societa spettroscopisti Italiana teljes;
Wolf Mitteilungen von der Sternwarte in Zürich majdnem teljes.
A könyvek jelentős része ajándékozásból származott. Jelentős volt azonban
az alapító költségére beszerzett művek száma is. Így Braun 1879. április
10-én írt levelében is kéri az érseket 2100 gulden értékű könyv
beszerzésére. Sajnos, csak a kísérőlevél maradt meg, erre Haynald ráírta,
hogy a listát küldjék Bécsbe, véleményezésre.
Egy ajándék - Bessel "Tabulae Regiomontatanea" c. könyve - kísérőlevele
is fennmaradt. Az ajándékozó Konkoly Thege Miklós azt írja ebben, hogy azért
küldi a könyvet így az érseknek, mert azt hallotta, hogy a gimnáziumba
címzett küldeményeket a jezsuita atyák csak késve juttatják el az
Obszervatóriumba. (Gyanítható, hogy az ajándékozónak tetszett inkább ez a
megoldás).
Az Obszervatóriumot ismertető műveiben Fényi is kitér a könyvtárra.
Innen tudjuk, hogy 1889-ig a könyvtárra 8300 Ft-ot költöttek. Ez a szám
különösen akkor válik szemléletessé, ha figyelembe vesszük, hogy az
építkezés hozzávetőleg 10.000 Ft-ba, a műszerek 16.400 Ft-ba kerültek. A
Tóth Mikének a kollégiumot bemutató művében is érdekes adatokat találunk a
csillagdai könyvtárról:
"A szakkönyvtár az Obszervatórium lényeges felszereléséhez
tartozik. Alapításkor értékét 8000 koronára becsülték. Jelenleg
bátran 24.000-re tehetjük. A csillagdai könyvtár rendesen járó
folyóiratokkal, klasszikus szakkönyvekkel és a művelt világ
legnevesebb asztronomikus intézeteink cserepéldányokként megküldött
munkálataival a kollégium egyik legértékesebb kincsét képezi."
Épp e cserepéldányok megszerzése szempontjából volt rendkívül nagy
jelentősége annak, hogy az Obszervatórium is megindította a saját
kiadványát. E munkát a Csillagda második igazgatója Hünninger Adolf kezdte,
és utolsó igazgatója dr. Tibor Mátyás adta ki az utolsó kötetet. Összesen 17
kiadvány jelent meg ebben a sorozatban. Lényegét tekintve Braun könyvét is
ebbe a sorozatba tartozónak számítjuk; mert az akkori szokásoknak
megfelelően a csillagda leírását közölték az első füzetben. Így tették ezt a
Gothard-testvérek is Herényben létesített obszervatóriumuk esetében is.
A kiadványokat a Csillagda mindenkori mecénásai, a kalocsai érsekek adták
ki.
Megmaradtak a kiadványokra vonatkozó iratok, egykori számlák is. Így
tudjuk azt, hogy Braun könyvének kinyomtatására Haynald 600 Ft-ot adott, az
első négy füzet nyomtatási díja 144 Ft-ot tett ki, a negyedik füzet
kötéséért 5,50-et számítottak fel. A kiadványok egy részét ajándékként
küldték szét.
Így Braun könyvéből kapott Eötvös Loránd egyetemi tanár, Gothard Jenő
csillagász, Podmaniczky Géza Kis-Kartal, Stoczek József műegyetemi tanár.
Érdekesen alakult a VII. füzet sorsa. A kiadvány Menyhárt László
Boromában, Afrikában végzett meteorológiai megfigyeléseinek Fényi által
feldolgozott eredményeit tartalmazza.
A nyomtatás 300 Ft-ba került, amit Császka György érsek vállalt. Roppant
érdekes, hogy e füzet szétküldéséről maradt egy lista, ami jól szemlélteti
az Obszervatórium kiterjedt kapcsolatait. Íme a felsorolás:
Jezsuita Rend 28 db
Magyarország 38
Kuba 1
Kalocsán 10
Kelet-India 1
Osztrák Államok 23
China 2
Német Államok 25
Japán 1
Anglia 15
Philipini Szigetek 1
Franciaország 12
Madagaszkár 1
Belgium 6
Jóreménység Fok l
Hollandia 4 Szt.
Mauritius Sziget 1
Olaszország 14
Ausztrália 4
Oroszország 11
Washington 5
Spanyolország 4
Brasília 1
Portugália Chíle 1
Svéd-Norvégia Argentín Köztársaság 2
Helvétia USA 20
Athén Mexico
Dánia 1
Összesen 248 pl.
Valóban az egész művelt világ!
Természetesen jutott a kiadványból Fényi rokonainak is, így kapott Finck
János is. (Fényi ezt a nevet magyarosította Fényire.) Kellemetlensége is
származott Fényinek a szétküldésből, mert nem tudni milyen megfontolásból,
az egri érsek felbontatlanul visszaküldi a kiadványt, amit Fényi levélben
panaszol el a kalocsai érseknek. (Ez az első levél, amely már céges papíron
íródott.)
A kiadványt általában 300-400 közötti példányszámban adták ki, így
például a X. füzet kerek 400 példányban jelent meg, kiadása 2000 koronát
emésztett fel.
Érdemes még néhány szót szólni a sorozat utolsó tagjáról a XVII.
kötetről, amely 1949-ben jelent meg dr. Tibor Mátyás szerkesztésében. Ez
Fényi 1896-1902 közötti protuberencia megfigyeléseit tárja a tudományos
világ elé, s ez volt az utolsó életjel, amit az Obszervatórium hallatott, az
államosítás után való megszüntetése előtt.