AZ OBSZERVATÓRIUM ALAPÍTÁSA
Az alapítás leírásakor elsősorban nem az Obszervatóriumról eddig
publikált művekre, hanem inkább eredeti levelekre igyekszünk támaszkodni.
Haynald Lajos sokoldalú művelt ember volt. Bár érdeklődése elsősorban a
botanikához vonzotta, mégis vásárolt magának egy távcsövet.
Így ír erről Trefort Ágostonnak (1817-1888), aki 1872-től vallás- és
közoktatásügyi miniszter volt:
"dilettánskodó égbolti észleleteimre - miután egy előbbi igen jó
távcsövemet elajándékoztam - Merznek világhírű müncheni intézetében
egy négyhüvelykes refractort készítettem, amely azonban magas és
széles állványával és ennek nagyon célirányos és complikált
mechanizmusával személyes észleléseimre nem lőn alkalmas".
E vásárlást Dr. Schenzl Guidó főmeteorológus intézte.
Így születik meg a terv, hogy a távcső elhelyezésére építsenek egy kis
kupolát, vásároljanak néhány jobb órát, passage műszert. A terv hamarosan
országos nyilvánosságot kap. Talán többen is érzik, hogy a régi egyházi
vezetők (Pázmány, Eszterházy, Batthyányi) jó tradíciói folytatódhatnak. A
várakozás azért is nagy volt, mert mint ismeretes, ez idő tájt
Magyarországon nem volt állami csillagvizsgáló intézet. Az érsek 1877.
február elején levélben fordulhatott Konkoly Thege Miklós - mint a hozzá írt
levelek címzésén állt - a földbirtokos és magáncsillagász úrhoz, hogy
segítsen a terv kivitelezésében. (A levélről másolat nem maradt fenn).
Konkoly 1877. február 24-i válaszlevelében elutasítja azt a javaslatot, hogy
az Obszervatóriumot használt műszerekkel szereljék fel. Ma már nem
kideríthető, ki vetette fel azt az ötletet, de a válaszlevélben Konkoly
megírja, hogy a Marksee-ben lévő 5 hüvelykes Siemens-féle tranzitcső is,
valamint a Speyer Lyceum-ban lévo cső is rossz. Javasolja, hogy helyette
COOK cégtől vásárolják meg a 21/4'-os csövet, ennek akkori ára 51 font 10 sh
volt.
Már ebben a levélben felveti Konkoly, hogy a Csillagdába be kell vezetni
a távírót, amit ő Szalay távírda igazgatójától díjmentesen vél megszerezni.
Már ebből a levélből is látszik, hogy az érsek alkalmas embert választott a
Csillagda felszerelésére, mivel Konkolynak remek kapcsolata lehetett a
műszereket szállító külföldi - elsősorban angol és német - valamint hazai
cégekkel.
Már 1877. márc. 10-én az érsek új levelet kap Konkolytól, amelyben
vállalja, hogy a forgó tetőt 260 Ft-ért saját embereivel elkészíti, a
bádogos munkát javasolja kalocsai mesterekkel elvégeztetni.
Egy fennmaradt, 1877. márc. 5-i, 1300 Ft-ról szóló nyugta arról
tanúskodik, hogy az érsek jelentős pénzösszeget bocsátott Konkoly
rendelkezésére a műszer-beszerzésre.
Működésbe lép az érseki uradalom gépezete is. Tomsich Mátyás uradalmi
mérnök márc. 8-án levelet ír az érseknek, melyben javasolja, hogy a
"legalkalmasabb hely végül a gimnázium épületben létező
lépcsőház teteje mutatkozik, amelyben jelenleg a gimnáziumi
észlelde van".
(Ismeretes, hogy meteorológiai észlelések már 1870-től folytak az
intézményben). A mérnök javasolja a falak megerősítését. Érdekes, hogy a
kivitelezési koncepció már akkor megvolt, pedig mennyi vita keletkezett még
ezután; Pesten, 1877. márc. 7-én kelt levélben az érsek közli HENNING ALAJOS
intézeti igazgató atyával az Obszervatórium alapítását és annak a
főgimnáziumhoz való csatolását. Mint írja:
"...beállítani avégre, hogy a természettudománnyal különben is
foglalkozó tanár annál biztosabban közölhesse tanítványaival a
szükséges csillagászati ismereteket, de egyszersmind mások is a
tanárok közül alkalmat nyerjenek, ha talán kedvök volna a
csillagászattal foglalkozni".
Henning Alajos - aki Liszt Ferenc unokaöccse és később gyóntatója volt -
márc. 14-i levelében megköszöni az alapítványt, mivel az
" ... úgy mind a tanulók előmenetelének, mind a szaktanárok
továbbképződésének kitűnő lendítőül szolgálanak."
E levél ellenére mégis később elterjedhetett az az alaptalan híresztelés,
hogy a jezsuiták tiltakoztak volna a Csillagda létesítése ellen. Ma már nem
kideríthető, hogy mi volt a híresztelés alapja, tény, hogy szükségesnek
látták ezt a Hon c. újság 1878. márc. 19-i számában cáfolni.
A Csillagda alapításakor pedig nagyon fontos szerepet játszottak a
didaktikai szempontok:
"a gimnáziális ifjúság gyakorlati észleletek által ez irányban
is kiképeztessék, ha egyikben-másikban a csillagászatra hajlam
mutatkoznék, az benne hatályosabban fejleszthessék, név szerint
astrophysicalis észleletek tétessenek és az intézetet gondozni és
vezetni hivatott tanítókar egyes tagjai a szép tudomány terén
nagyobb körben és nagyobb sikerrel foglalkozhassanak.".
Az új, immár komolyabb méretű, tudományos feladatok ellátására is
alkalmas, Csillagda alapításáról hamarosan tudomást szerez az ország.
Haynald Pesten, 1877. márc. 19-én kelt levelében jelenti be az intézmény
alapítását Trefortnak. Így ír:
"Tudván azt, hogy Excellentiad minden cselekvés iránt, mely a
hazai tudományos művelődés előzmozdítására irányul kiválóan
érdeklődni szokott, vagyon szerencsém Excellentiád nagybecsű
tudomására hozni, hogy a kalocsai érseki főgymnáziumomnak egy, a
jezsuita atyák gondozására bizandó, csillagdának saját költségemen
felállítását elrendeltem és e végre minden szükséges intézkedést
már megtettem".
Trefort 1877. márc. 22-én válaszol az érseknek, megköszöni az alapítást,
30.00 sz. levelében jóváhagyja azt.
Nagyon sok gyakorlati problémával járt az intézmény megalapítása,
felszerelése. A legfontosabb kérdés, az intézmény elhelyezése, ami
lényegében megszabta lehetőségeit.
Az érsek levélben fordul Konkolyhoz. Március 30-i levelében szakvéleményt
kér az elhelyezésről. Elhatározott szándéka, hogy a Csillagda a gimnáziumba
kerüljön:
"a kalocsai Főgymnáziumom kétemeltű épületének tetejére
építtessék és ezen tudományos intézetem kitágításául tekintessék,
mely rendeltetése annak egy országos jelentoségű csillagdánál
mindenesetre szerényebb dimenzióit is természetszerűen jelezte."
Korát megelőző cselekedet volt ez, egy középiskola felszerelése
csillagdával:
"és hogy az újabb tudomány által megkívánt elkülönített helyzet
országos nagy intézeteknél igen is kell, hogy tekintetbe jöjjön, de
ily magánintézeteknél, milyen a miénk, az talán kevésbé szükséges,
mely anélkül, hogy a nagyobb szabású csillagdák mértékét és
működési tökélyét megütné, mégis szolgálatot tehet a hazai ifjúság
kioktatásának s a tudomány előmenetelének."
E nézetet Fényi - aki pedig inkább tudós volt, mint oktató - későbbi
írásában is osztja, s így ír:
"Mert míg egyrészről a tanári testületnek ezáltal alkalma nyílik
némiképp a tudományok magasabb ágaiban való ténykedésére is, addig
másrészt a tanulóifjúság, habár egyenlőre még képtelen annak
követésére, mégis ismereteket szerezhet magának arról, hogy valami
magasabb is létezik, mit mintegy folyton szem előtt tartván
ellenállhatatlanul kell, hogy ösztönöztessék a magasabb
tudományosság utáni törekvésekre."
Így jött létre tehát azaz elhatározás, amely egy olyan Csillagdát hozott
létre, amely egyike volt az elsőknek, amelyek a középfokú oktatásba vitte a
csillagászatot. Maga az intezmény-alapítás gondolata is új volt mert csak a
XX. század húszas, harmincas éveiben
"kezdett az szokásba jönni, hogy a középiskolákkal kapcsolatban
mindenfelé, nevezetesen Angliában, Amerikában, egy, a mindennapi
iskolarendszer körét meghaladó intézetet állítanak fel."
Gyorsan megindultak a szükséges előmunkálatok. Konkoly már március 24-én
arról számol be az érseknek, hogy a műszereket megrendelte. Haynald Bécsből
1877. április 12-én levélben fordul Treforthoz, egy sor kérdés - így például
a költségvetés elkészítése - iránt érdeklődik nála.
Közben a Csillagda elhelyezésére további két új javaslat merült fel. Az
egyik értelmében a Csillagdát az Érseki Palota parkjában lévő dombon
helyezték volna el.
Ez a terv nem tetszik sem az érseknek, mert mindenképp a gimnáziummal
szerves egységben kívánta elhelyezni az intézményt, sem a majdani
üzemeltetőknek, a jezsuitáknak sem. (Az éjszaka, a rendházon kívül végzett
munka ellenkezik a rendtartással). A másik tervváltozat szerint a gimnázium
udvarán építettek volna egy külön épületet a Csillagda számára. Itt akkor
még szabad telek volt, mert a jelenlegi I. István utcai szertárépületet csak
1905-ben emelték, Riegl Sándor (1863-1932) tervei szerint. Az udvar azon
oldalán, akkor egy kis sütőház és gyógyszertár működött. Az innen felszálló
füst és a patika "mérges gőzei" komolyan zavarták volna a megfigyelést. E
változat mellett szólt viszont az, hogy a műszerek rezgésmentes elhelyezését
itt egyszerűen meg tudták volna oldani, ellentétben a főépület tetejére való
telepítéssel.
Schenzl Guidó 1877. május 6-án levelet ír az érseknek, melyben beszámol
az április 9-én és 10-én, valamint május 5-én és 6-án a helykiválasztásról
Kalocsán tartott megbeszélésekről. Nem sikerült közös álláspontot
kialakítani, ezért javasolja, hogy egy bizottság döntsön 'Trefortnál; a
Csillagda helyéről, ő a főépület tetejét javasolja. Az egyetértés nem
lehetett teljes, mert másnap Konkoly is levelet ír az érseknek, "németül,
hogy Braun atya is értse". Ő nem tesz említést a bizottság szükségességéről,
de ő sem javasolja, hogy a Csillagda a sütőházhoz kerüljön közel. Ebben a
levélben történik először említés Carl Braunról, a Csillagda első
igazgatójáról. Nem ismeretes, hogy ki ajánlotta Haynaldnak őt az igazgatói
posztra, feltehetően a kalocsai jezsuiták valamelyike ismerhette őt, hiszen
Braun mindenütt megfordult, tanult, tanított, ami a jezsuiták akkori
központjainak számított. Tény viszont, hogy kiválasztása szinte a Csillagda
gondolatának megszületésével egyidejűleg megtörténhetett. Lehet, hogy
személyesen többször is találkozott Haynalddal, mert első, fennmaradt, az
érsekhez írt levele 1877. május 7-én Kalksburgból kelt.
Ebben a levelében - feltehetően felkérésre - Braun szintén javaslatot
tesz a Csillagda felszerelésére. E levélre élesen reagál Konkoly. Nem
támogatja Braun javaslatát régebbi konstrukciójú műszerek beszerzésénél.
Majd így ír:
"Egy csillagda jó híre s neve nem attól függ, hogy milyen
műszerei vannak, természetesen értem ez alatt, hogy azok a jelen
színvonalán álljanak, hanem hogy mit teszek azon csillagdában".
Így az érsek pénzéből, Konkolynak a saját Obszervatóriuma alapításakor
szerzett tapasztalata és Braun kiváló felkészültsége segítségével megindul a
szervezés. 1877. június 3-én írja alá az érsek a Csillagda alapítólevelét.
Érdekes dokumentum lenne ez, de sajnos nem maradt fenn. Létezéséről onnan
szerezhetünk tudomást, hogy amikor 1928-ban felmerült az a gondolat, hogy a
Csillagdát Pécsre telepítsék, akkor a káptalan hosszú nyilatkozatban
foglalkozott a Csillagda tulajdonjogi és telekkönyvi helyzetével és az
alapítólevél akkor még megvolt.
1877. nyarán tovább folyik a műszerek beszerzése. Konkoly a tengerparti
Ostende-ben pihen, innen írt Haynaldnak, hogy szívesen átmenne Londonba, ott
maga kiválasztaná és el is hozná a szükséges kronométereket. Egy apró
probléma nehezíti a szervezést, mert eltűnt a beszerzendő műszerek listája.
Ma már nem kideríthető, hogy hogyan, kinél, de mind Schenzl, mind Konkoly
határozottan tagadja, hogy nála lennének. Konkoly közben Münchenben is járt,
volt "Dr. Merz intézetében", aki továbbra is fenntartja a héthüvelykes
lencsét az érsek számára, vagyis a főműszer lencséje már ekkorra elkészült.
Schenzl Guidó is levélben közli az érsekkel, hogy a kérdéses irat nincs
nála. Ebben a levélben is ír a Csillagda elhelyezéséről, itt már azt írja,
hogy
"mindenekelött az érseki kertben lévő dombon kellene felépíteni".
A Csillagda tervét tovább finomítják, végső elhelyezésében végül is az
érsek dönt, az intézmény a gimnázium területén nyer elhelyezést. Ezt Haynald
levélben közli a Gimnázium akkori igazgatójával. A felszerelésről Konkoly is
sűrűn nyilvánít véleményt, 1878. február 15-i levelében részletesen beszámol
a munkák állásáról, majd március 3-i és 9-i leveleiben a beszerzés
előrehaladásáról tájékoztatja Haynaldot. A hó végén újabb levelet ír és
ismét részletes tájékoztatót ad, mert mint írja:
"... azonfelül elrendelni kegyeskedett, hogy minden írásban
történjen".
Ez a krónikaíró szerencséje is, mert ettől kezdve elég sok dokumentum áll
rendelkezésünkre.
Az érsek további összegeket folyósít, ezeket Konkoly rendszeresen
nyugtázza, így április 3-án és 5-én is újabb összegeket kap kézhez. Közben
jó ütemben folyik a felszerelés elkészítése. Konkoly június 23-i levelében
jelenti, hogy a nagy kupola elkészült, június 26-án felajánlja, hogy
Londonba utazna a beszerzés meggyorsítására, erre azonban nem kerül sor.
1878. július 1-re Konkoly minden nála készülő eszköz elkészültéről ad
hírt, felajánlja, hogy ő személyesen jön kipakolni az eszközöket, amit
hajóval fognak szállítani.
Július 10-én ismét pénzt igazol vissza, július 8-i levelében jelenti
Haynaldnak, hogy július 17-én szándekozik Kalocsára menni kitűzni a délkört.
1878 őszén két hónap alatt elkészül az épület. Megépül a két kupola, a
meridián szoba, már csak a falak kiszáradását várják, hogy a műszereket
felszerelhessék.
A műszerek beszerzésével kapcsolatban tovább folyik a vita. Konkoly
november 11-i levelében válaszol Braun támadására, tagadja, hogy az általa
szállított műszerek és az eszterga használt lett volna. A költségek nagyok,
de ismét megerősíti, hogy a morsekészülékre szükség van. Konkoly november
26-án ismét ír az érseknek. Ebben Braun vádjait ismét elhárítja
"rosszul esett, hogy P. Braun par force mindenben hibát keresett".
A továbbiakban így ír:
"Csekélységem nem volt abban a szerencsés helyzetben, hogy pár
évig Secchi mellett lehetett volna."
Az építkezés befejezéséről Tomsich Mátyás uradalmi mérnök 1878. december
1-én kelt levelében számol be az érseknek. Az elhatározás megszületésétől a
befejezésig nem egész két év telt el, ami mai mértékkel is elismerendő
teljesítmény. A költségek így oszlottak meg: az építés 10.000 Ft-ba, az
eszközök beszerzése 16.400 Ft-ba került.
Érdekes összehasonlítást közöl ezzel kapcsolatban Fényi. A világ akkor
legnagyobb obszervatóriumát Lick (1796-1876) alapította, az átszámítva 2
millió Ft-ba került. Természetes tehát, hogy mások voltak a lehetőségei.
1878. október 8-án veszik fel az első leltárt.
Lényegében minden műszer beérkezett, van távírda állomás is. Haynald
utasítja a jószágigazgatót a költségek és az esetleges hiányok felmérésére.
Kezdetben a Csillagda működési költségeit Haynald fedezte, erről tanúskodik
egy fennmaradt elszámolás, melyet Braun készített 1881-ben.
A hosszútávú működést végül is egy alapítvány biztosította, melyet
Haynald Lajos tett. E levél szerint:
"A Haynald-observatóriumi felügyelet költségei eddig uradalmi
pénztáramból voltak fizetve, ezen fizetéseket f. év december 1-től
kezdve beszüntetem, s e helyett uradalmi pénztáramba 15.000 f, azaz
tizenötezer f névértékű 5% magyar kötvényben leteszem, s a
kamatokat..."
E járadék biztosította azt, hogy az intézmény tartós, tervezhető
költségvetéshez jutott.
1890-ben készítik el az Obszervatórium működési szabályzatát.
Az alapítványt Haynald Lajos utódja Császka György is fenntartja, bár
annak kezelését a főkáptalanra bízza. A kialakuló új gazdasági viszonyokat
jelzi, hogy az alapítványt tőkésítik s azt
"alapítványszerű kezelés végett átvette, ezennel ünnepélyesen
ígérvén, hogy ezen alapítvány sértetlen fenntartásáról és minél
előnyösebb gyümölcsöztetéséért teljes erejéből gondoskodni fog..."
Ezen elhatározás biztosította a Csillagda működését, adott lehetőséget a
kiadványok rendszeres megjelenésére az üzemeltetéshez szükséges feltételek
megteremtésére. Ez az irat, az "Alapító levél" az, amely végső soron a
Csillagda legeredményesebb periódusában anyagi alapot jelentett Fényi Gyula
munkásságához.