AZ ASZTROFIZIKA MAI PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSA
- A mikrohullámú háttérsugárzás dipol jellegének oka, hogy
antianyaggömbhéj veszi körül kb. 8000 milliárd fényév távolságra az
anyaguniverzumot. A mikrohullámú háttérsugárzás ettől a gömbhéjtól ered,
vagy ez veri vissza. A dipol jelleg abból adódik, hogy Földünk nem az
antianyaggömbhéj középpontjában van, a középpont a Big Bang pont.
- A mikrohullámú háttérsugárzás csökkenésének oka, hogy az
antianyaggömbhéj tágul, és anyaga fogy.
- Az antianyag a Big Bang után messzebb került, mert közelében az idő
gyorsabban telik, és ma kb. 8000 milliárd fényév távolságra van.
- Az anyag létrejöttét felfúvódása tette lehetővé, vagyis az, hogy az
anyag egy része antigravitációs térrel rendelkező kvázi-antianyaggá alakult,
és a Big Bang okozta nagy induló sebesség miatt bekövetkezett nagy relatív
tömegnövekedése ellenére sem zuttyant vissza, hanem szét tudott terjedni.
Antigravitáció kvázi-antianyag segítségével is előállítható. Az anyagatomon
belül meg kell fordítani a tömegarányokat, tehát a negatív töltésű részecske
legyen a nagy tömegű. Ez pl. az anyag elektronjainak szupravezetőben történő
nagysebességű keringetésével érhető el. A gravitáció nullára csökken, ha az
elektron relatív tömege eléri a proton tömegét, tovább növelve az elektron
tömegét antigravitációs tér áll elő.
- A Big Bang után minden anyagtömegnek más-más lehetett a sorsa, és
emiatt kora, attól függően, hogy mekkora gravitáció és/vagy antigravitáció
hatott rá. Ezek időlassító és időgyorsító hatása okozza a koreltéréseket.
- Big Bang-kor keletkezett jelet ma csak akkor mérhetünk, ha ez a jel
valamiről visszaverődik. Egyébként a jel nem lehetne a Big Bang zaja, hanem
más eredetű. A Big Bang pontjában keletkezett elektromágneses jel
fénysebességgel már akkor elhaladt, amikor a Föld még nem is létezett, egy
elsugárzott jelnek pedig nem lehet "utánamérni". A mért mikrohullámú
háttérsugárzás tehát az antianyaggömbhéjtól eredhet akár oly módon, hogy az
veri vissza a Big Bang zaját, akár oly módon, hogy a gömbhéj maga sugározza
felénk a jelet.
- Azért mérjük a Földről egyes távoli égitestekről eredő fény sebességét
fénysebességnél nagyobbnak, mert a mért fizikai értékek függenek a mérés
helyén levő időtelési sebességtől és a fizikai mennyiség keletkezésének
helyén levő idő telési sebességétől
- A szupernovák azért nagy fényteljesítményűek, mert anyaguk feltehetően
kvázi-antianyaggá alakult. Az előző gondolatban leírt összefüggés alapján
nagy időtelési sebességnek kell lennie azon az égitesten, ahol a fény ered,
amelyet a lassúbb időtelési sebességű Földről mérünk.
- Azért sugároznak röntgenjeleket egyes csillagok, mert antianyagból
vagy kvázi-antianyagból állnak, erős antigravitációs tér veszi őket körül,
és az ebben eredő fény frekvenciáját magasabbnak mérjük:
- A gravitációs vöröseltolódás fizikai magyarázata az, hogy ha a fizikai
mennyiség keletkezési helye egy erős gravitációval rendelkező égitest, akkor
az onnan eredő fényt a Föld gyengébb gravitációs terében alacsonyabb
frekvenciájúnak mérjük az előző gondolat összefüggése alapján.
- A fekete lyukak fényre gyakorolt hatása nem abban áll, hogy
visszahúzzák, visszahajlítják a fényt, hanem abban, hogy közelükben olyan
lassú az idő telési sebessége, hogy a fény sebessége relatíve lecsökken. Így
a fény sokára jut el bárhová, és frekvenciája is lecsökken alacsony
frekvenciájú, nehezen mérhető rádióhullámmá.
- A fényelhajlás fizikai magyarázata az is lehet, hogy a fotonokból álló
fénysugár egyik oldalán lassabban telik, másik oldalán pedig gyorsabban
telik az idő.
Bizonyítások:
Mással, mint a szerző elméleteivel meg nem magyarázható tudományos mérési
eredmények.
- A szupernovák azért nagy fényteljesítményűek, mert anyaguk feltehetően
kvázi-antianyaggá alakult. Az előző gondolatban leírt összefüggés alapján
nagy időtelési sebességnek kell lennie azon az égitesten, ahol a fény ered,
amelyet a lassúbb időtelési sebességű Földről mérünk.
- Azért sugároznak röntgenjeleket egyes csillagok, mert antianyagból
vagy kvázi-antianyagból állnak, erős antigravitációs tér veszi őket körül,
és az ebben eredő fény frekvenciáját magasabbnak mérjük:
- A gravitációs vöröseltolódás fizikai magyarázata az, hogy ha a fizikai
mennyiség keletkezési helye egy erős gravitációval rendelkező égitest, akkor
az onnan eredő fényt a Föld gyengébb gravitációs terében alacsonyabb
frekvenciájúnak mérjük az előző gondolat összefüggése alapján.
- A fekete lyukak fényre gyakorolt hatása nem abban áll, hogy
visszahúzzák, visszahajlítják a fényt, hanem abban, hogy közelükben olyan
lassú az idő telési sebessége, hogy a fény sebessége relatíve lecsökken. Így
a fény sokára jut el bárhová, és frekvenciája is lecsökken alacsony
frekvenciájú, nehezen mérhető rádióhullámmá.
- A fényelhajlás fizikai magyarázata az is lehet, hogy a fotonokból álló
fénysugár egyik oldalán lassabban telik, másik oldalán pedig gyorsabban
telik az idő.
Bizonyítások:
Mással, mint a szerző elméleteivel meg nem magyarázható tudományos mérési
eredmények.