iqdepo // Új Univerzum-kép (Dimenzió #20)

                              ÚJ UNIVERZUM-KÉP

   Az anyaguniverzumot kb. 8000 milliárd fényév távolságban antianyaggömbhéj
veszi körül. Ebből ered a kb. 2,73 Kelvin-fokos mikrohullámú háttérsugárzás.

   A gömbhéj távolságának kiszámítása:
    (a) aránypárral                      

    (b) Doppler-elvvel

   A   mért   mikrohullámú   háttérsugárzás   frekvenciájának   és   a  fény
frekvenciájának hányadosa              





   A  nagy  eltérések oka, R értékére az lehet, hogy alacsonyabb frekvencián
és magasabb frekvencián (gamma-burstok) is érkezik sugárzás.

                                Bizonyítások:

   -  A  mikrohullámú  háttérsugárzás  dipol jellege (van maximum és minimum
iránya)  bizonyítja,  hogy  egy  anyaguniverzumunkat körülvevő héjtól ered a
sugárzás,  mert  Földünk  nem  az  antianyaghéj  középpontjában  (a Big Bang
pontjában)  van,  hanem attól kb. 8 milliárd fényévre eltávolodva, a héj egy
pontjához közelebb.

   -  A  mikrohullámú  háttérsugárzás nem lehet a Big Bang zaja, mert az már
régen   elhaladt.  Egy  elhaladt  elektromágneses  jelnek  pedig  nem  lehet
"utánamérni",  azt  csak  akkor  mérhetjük,  ha  valami visszaveri, tehát ha
felénk közeledik.

   -  A  mikrohullámú háttérsugárzás minden irányból érkezik a Föld felé, és
kozmikus sugárzás is jön.

   -  Az  antianyaggömbhéj-elmélet megmagyarázza, hogy hová lett a Big Bang-
kor keletkezett antianyag.

   -  Az   antianyaggömbhéj  távolságára  két  elvileg  teljesen   különböző
számítási módszerrel is 8 milliárd fényévnél nagyobb érték adódik.


                       Mérésekkel történő bizonyítás:

   (a)  Amennyiben  a  Föld  az antianyaggömbhéj középpontjában lenne, akkor
lenne  a  legkisebb  a vett mikrohullámú jel sávszélessége. Mivel a Föld nem
ott   van,  a  max.  pont  irányából  és  a  Föld  haladási  irányából  vett
mikrohullámú jel sávszélessége a magasabb frekvenciák felé tolódik el. Ennek
oka,  hogy  az  antianyag  sugárzásának  frekvenciája  nagyobb  az ezekbe az
irányokba kisebb Doppler-hatás miatt. Ellenkező irányba mérve a sávszélesség
csökken, és csökken a magasabb frekvenciájú komponensek amplitúdója.

   (b)  A  Föld  haladási  irányában csökken a Doppler-hatás, ezért ebben az
                                    irányban  magasabb  frekvenciát  mérünk,
                                    mint a többi irányban.

                                       (c) Azonos  sávszélességű,  de erősen
                                    irányított mikrohullámú antennával  kes-
                                    kenyebb sávszélességet  mérhetünk,  mint
                                    egy kevésbé irányított antennával. Ennek
                                    oka,  hogy  utóbbi  esetben az antianyag
                                    sugárzásának  több oldalirányból  érkező 
                                    és  emiatt, magasabb frekvenciájú kompo-
                                    nensét is mérjük, az ezekben az irányok-
                                    ban kisebb Doppler-hatás miatt.
Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

Legnépszerűbb számunk

Legnépszerűbb cikkünk

Dimenziók
