ÚJ UNIVERZUM-KÉP
Az anyaguniverzumot kb. 8000 milliárd fényév távolságban antianyaggömbhéj
veszi körül. Ebből ered a kb. 2,73 Kelvin-fokos mikrohullámú háttérsugárzás.
A gömbhéj távolságának kiszámítása:
(a) aránypárral
(b) Doppler-elvvel
A mért mikrohullámú háttérsugárzás frekvenciájának és a fény
frekvenciájának hányadosa
A nagy eltérések oka, R értékére az lehet, hogy alacsonyabb frekvencián
és magasabb frekvencián (gamma-burstok) is érkezik sugárzás.
Bizonyítások:
- A mikrohullámú háttérsugárzás dipol jellege (van maximum és minimum
iránya) bizonyítja, hogy egy anyaguniverzumunkat körülvevő héjtól ered a
sugárzás, mert Földünk nem az antianyaghéj középpontjában (a Big Bang
pontjában) van, hanem attól kb. 8 milliárd fényévre eltávolodva, a héj egy
pontjához közelebb.
- A mikrohullámú háttérsugárzás nem lehet a Big Bang zaja, mert az már
régen elhaladt. Egy elhaladt elektromágneses jelnek pedig nem lehet
"utánamérni", azt csak akkor mérhetjük, ha valami visszaveri, tehát ha
felénk közeledik.
- A mikrohullámú háttérsugárzás minden irányból érkezik a Föld felé, és
kozmikus sugárzás is jön.
- Az antianyaggömbhéj-elmélet megmagyarázza, hogy hová lett a Big Bang-
kor keletkezett antianyag.
- Az antianyaggömbhéj távolságára két elvileg teljesen különböző
számítási módszerrel is 8 milliárd fényévnél nagyobb érték adódik.
Mérésekkel történő bizonyítás:
(a) Amennyiben a Föld az antianyaggömbhéj középpontjában lenne, akkor
lenne a legkisebb a vett mikrohullámú jel sávszélessége. Mivel a Föld nem
ott van, a max. pont irányából és a Föld haladási irányából vett
mikrohullámú jel sávszélessége a magasabb frekvenciák felé tolódik el. Ennek
oka, hogy az antianyag sugárzásának frekvenciája nagyobb az ezekbe az
irányokba kisebb Doppler-hatás miatt. Ellenkező irányba mérve a sávszélesség
csökken, és csökken a magasabb frekvenciájú komponensek amplitúdója.
(b) A Föld haladási irányában csökken a Doppler-hatás, ezért ebben az
irányban magasabb frekvenciát mérünk,
mint a többi irányban.
(c) Azonos sávszélességű, de erősen
irányított mikrohullámú antennával kes-
kenyebb sávszélességet mérhetünk, mint
egy kevésbé irányított antennával. Ennek
oka, hogy utóbbi esetben az antianyag
sugárzásának több oldalirányból érkező
és emiatt, magasabb frekvenciájú kompo-
nensét is mérjük, az ezekben az irányok-
ban kisebb Doppler-hatás miatt.
(b) Doppler-elvvel
A mért mikrohullámú háttérsugárzás frekvenciájának és a fény
frekvenciájának hányadosa
A nagy eltérések oka, R értékére az lehet, hogy alacsonyabb frekvencián
és magasabb frekvencián (gamma-burstok) is érkezik sugárzás.
Bizonyítások:
- A mikrohullámú háttérsugárzás dipol jellege (van maximum és minimum
iránya) bizonyítja, hogy egy anyaguniverzumunkat körülvevő héjtól ered a
sugárzás, mert Földünk nem az antianyaghéj középpontjában (a Big Bang
pontjában) van, hanem attól kb. 8 milliárd fényévre eltávolodva, a héj egy
pontjához közelebb.
- A mikrohullámú háttérsugárzás nem lehet a Big Bang zaja, mert az már
régen elhaladt. Egy elhaladt elektromágneses jelnek pedig nem lehet
"utánamérni", azt csak akkor mérhetjük, ha valami visszaveri, tehát ha
felénk közeledik.
- A mikrohullámú háttérsugárzás minden irányból érkezik a Föld felé, és
kozmikus sugárzás is jön.
- Az antianyaggömbhéj-elmélet megmagyarázza, hogy hová lett a Big Bang-
kor keletkezett antianyag.
- Az antianyaggömbhéj távolságára két elvileg teljesen különböző
számítási módszerrel is 8 milliárd fényévnél nagyobb érték adódik.
Mérésekkel történő bizonyítás:
(a) Amennyiben a Föld az antianyaggömbhéj középpontjában lenne, akkor
lenne a legkisebb a vett mikrohullámú jel sávszélessége. Mivel a Föld nem
ott van, a max. pont irányából és a Föld haladási irányából vett
mikrohullámú jel sávszélessége a magasabb frekvenciák felé tolódik el. Ennek
oka, hogy az antianyag sugárzásának frekvenciája nagyobb az ezekbe az
irányokba kisebb Doppler-hatás miatt. Ellenkező irányba mérve a sávszélesség
csökken, és csökken a magasabb frekvenciájú komponensek amplitúdója.
(b) A Föld haladási irányában csökken a Doppler-hatás, ezért ebben az
irányban magasabb frekvenciát mérünk,
mint a többi irányban.
(c) Azonos sávszélességű, de erősen
irányított mikrohullámú antennával kes-
kenyebb sávszélességet mérhetünk, mint
egy kevésbé irányított antennával. Ennek
oka, hogy utóbbi esetben az antianyag
sugárzásának több oldalirányból érkező
és emiatt, magasabb frekvenciájú kompo-
nensét is mérjük, az ezekben az irányok-
ban kisebb Doppler-hatás miatt.