iqdepo // A gravitációk hatásai, és az időre gyakorolt hatásuk (Dimenzió #20)

      A GRAVITÁCIÓ ÉS AZ ANTIGRAVITÁCIÓ KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT HATÁSAI,
                     VALAMINT AZ IDŐRE GYAKOROLT HATÁSUK

   Látszólag közismert fizikai tételekre is utalhatna a cím, ám valójában új
feltételezésekről  lesz  szó.  A  szerző  itt ismertetett elmélete szerint a
gravitáció  és  az antigravitáció közvetlenül csak vonzást/taszítást okoz és
csak  az  idő  telési sebességére hat, és a nekik tulajdonított minden egyéb
hatás már a megváltozott időtelési sebesség következménye.

   A  szerző korábban megfogalmazott elmélete szerint - amely a fénysebesség
és  a  fizikai  törvények  relativitását  mondja  ki  -, minden időtől függő
fizikai   és   egyéb   mennyiség   mérésénél,   összefüggések  alapján  való
meghatározásánál figyelembe kell venni a mért, meghatározni kívánt mennyiség
keletkezési  helyének  gravitációs/antigravitációs  terében  lévő  időtelési
sebességet    és    a    mérőeszköz,    illetve    a   vonatkoztatási   hely
gravitációs/antigravitációs terében lévő időtelési sebességet.

   A fénysebességre vonatkozóan leírva ezt:

                          


ahol 

c1, c2   = fénysebesség az egyes gravitációs/antigravitációs terekben,
vt1, vt2 = időtelési sebesség az egyes gravitációs/antigravitációs terekben,
co, vo   = fénysebesség és  időtelési  sebesség  gravitációs/antigravitációs
           potenciáloktól mentes térben.

   A  szerző  szerint  a  fenti  törvényszerűség  érvényes  analóg  módon  a
gravitációs/antigravitációs  terek  között áramló energiára, anyagra és azok
minden időtől függő fizikai mennyiségére, jellemzőjére.

   A fizika ma a gravitáció közvetlen hatásának tulajdonítja például az erős
gravitációs  térrel  rendelkező  anyagtestekről eredő fény vöröseltolódását,
frekvenciájának csökkenését, a fény elhajlását e testek felé.

   A  fenti  elmélet  ma  is  sérthetetlen  igazságnak  tűnik, de a szerző a
csillagászat  legújabb  eredményei  alapján  cáfolja  ezt itt ismertetett új
elméletével,  amely a fenti, a fénysebesség és a fizikai törvények időtelési
sebességétől függő relativitását leíró elméletből fakad.

   Erre   a   korábbi   elméletére   olyan,   a   mai  fizikai  ismeretekkel
megmagyarázhatatlan  mérési eredmények alapján jutott a szerző, mint például
fénysebességnél  gyorsabb  források  észlelése,  a  Big Bang koránál idősebb
égitestek felfedezése.
Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

Legnépszerűbb számunk

Legnépszerűbb cikkünk

Dimenziók
