Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

                                   AZ IDŐ

   A  gravitációnak  és  az  antigravitációnak  az  idő  telési  sebességére
gyakorolt hatását megmagyarázó fizikai elmélettel sem maradok adósa a kedves
olvasónak.    A    nagyfrekvenciával   modulált   sztatikus   tér   moduláló
frekvenciájától és a sztatikus tér irányától is függ az időtelés sebessége -
ez az előzőekben leírtakból látható.

   Az   időkutatásban  mindenesetre  új  utat  jelenthetnek  leírt  elméleti
feltételezéseim. Látható, hogy nulla gravitációnál/antigravitációnál, vagyis
a  nagyfrekvenciával modulált elektrosztatikus tér megszűnésekor is telik az
idő  valamilyen  sebességgel, és ennek oka az lehet, hogy az atomon belül is
megvan   mindkét   tér,   tehát   a  gravitációs  tér  mellett  ott  a  több
nagyságrenddel  kisebb  antigravitációs  tér  is,  tehát  az atom saját maga
számára  előállítja az időt akkor is, ha az rajta kívüli térben nem lenne az
időt  előállító  külső  gravitáció/antigravitáció.  Anyag nélkül tehát nincs
idő,  de  ahol anyag/antianyag van, ott idő is van. Az idő telési iránya nem
változik  meg  a  tér  előjelének megváltoztatásakor. Ne adjuk azonban fel a
reményt, hogy egyszer majd visszafelé is utazhatunk az időben.

   Az,  hogy  a  müon  rövid  élettartama  ellenére  leér  a  földfelszínre,
magyarázható  Einstein  általános relativitáselméletével, hogy idődilatációt
ill.  hosszkontrakciót  szenved.  Felfogható  azonban  úgy  is,  hogy a müon
részecske  a  levegőmolekulákkal  "elemi  szál"-szerű atomot alkot, vagyis a
pozitív  müon  kölcsön  veszi  az  elektronokat,  így  kelt időlassító, erős
gravitációs teret a maga számára. A negatív müon protonokat kölcsönöz.

   Mozgási  energia hozzáadásakor megnő a test tömege és gravitációs terének
ereje,  mert  az  anyagatommagban  a pozitív töltésű protonok mellett azonos
számban  semleges töltésű, de protonból, elektronból és antineutrinóból álló
neutronok is vannak. Gyorsításkor ezek tömege is nő, tehát az elektron és az
atommag közötti tömegarány eltolódik az atommag javára, az elektronok emiatt
gyorsabb   keringésre   kényszerülnek,   hogy  ne  "zuhanjanak"  az  atommag
felszínére.  Gyorsabb  keringésük  pedig magasabb frekvenciával modulálja az
elektrosztatikus teret.

   De  Einstein  általános relativitáselmélete szerint is a nagy sebességgel
mozgó test mérete csökken, "összenyomódik", a gravitáció megnövekedése ennek
alapján is érthető, mint azt már az előzőekben leírtuk.

   Az   idő  feltehetően  a  gravitációs/antigravitációs  rezgés  vertikális
komponense.

   Az  idő  telési sebessége, a gravitáció/antigravitáció az anyag/antianyag
atomok   pozitív   töltésű   részecskéinek   mozgási  sebességével  (rezgési
frekvenciájával és amplitúdójával) arányos, és fordítottan arányos a negatív
részecskék  mozgási  sebességével,  és  lehet,  hogy  a  részecskék mágneses
hatása.

   Mivel  az  anyag  és az antianyag gravitációs/antigravitációs tere hat ez
idő  telési  sebességére,  feltételezhetjük,  hogy az idő anyag és antianyag
nélkül  nem  létezik,  hanem  ezektől  eredő  rezgések  eredője a tér minden
pontján.

   Ami  ennek  a  tételnek  a  filozófiai  tanulsága: örök élet csak energia
formájában létezhet, ahol az idő nem telik!

   Az  idő  feltehetően  nem  más,  mint  az  anyagnak a gravitációval és az
antigravitációval rokon egyik fizikai megnyilvánulása.

                   
          
A gravitáció pozitív elektrosztatikus tere nagyfrekvenciás "villámokként" hat kifelé, és vonzza más anyagatomok, anyagtestek elektronhéját, és feltehetőleg mindez kozmikus méretű szinkronizációban történik.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.