MINDEN FORDITVA VAN
A kedves olvasó már megismerte az idővel kapcsolatos gondolatmenetet,
vagyis, hogy az antigravitációs térben - már magának az antigravitációnak
tudományos definíciója alapján is - az időnek gyorsabban kell telnie, mint
gravitációs térben. Az Einstein által is használt Lorentz-transzformációt
megvizsgálva arra a megállapításra jutottam, amit a kézenfekvő logika is
sugall, hogy az antigravitációs tér fizikai törvényeinek leírásakor az
Einstein általános relativitáselméletét leíró egyenletekben szereplő
relativisztikus (négyzetgyökös) kifejezésnek nemcsak az idő képleténél kell
reciprokát venni, hanem a többi mennyiség esetén is. Mi következik ebből?
Az, hogy az antigravitációs térben a sebesség növekedésével csökken a tömeg,
megnőnek a test méretei stb. Erre a következtetésre juthatunk az anyag és az
energia ekvivalenciáját leíró E = m * cý egyenlet alapján is. Ugyanis mivel
a fénysebesség értéke is relatíve megnő, hogy az egyenlőség fennmaradjon, a
tömegnek csökkennie kell.
Egy korábbi könyvemben már részletesen kifejtettem, hogy az előzőekben
leírtak milyen fizikai következményekkel jártak már a Big Bang-et követő
pillanatokban is. Az antigravitációs tér időgyorsító hatása miatt az
antianyag az anyaghoz képest relatíve gyorsabban haladt már kezdetben is, és
mivel az antianyag nyugalmi tömege ekkor volt a legnagyobb, az időgyorsító
hatás is ekkor érvényesült a legjobban. Ha a Big Bang-et követő eseményeket
vizuálisan akarjuk elképzelni, akkor a következő képet rajzolhatjuk fel: az
anyag repedezett, villanásokkal tarkított, hatalmas, izzó golyóként jelenik
meg, és az antianyag gyorsan táguló gömbhéjként veszi körül. Metszetileg és
egyszerűsítve úgy képzelhetjük el ezt, mintha a Szaturnusz bolygót
körülvevő, gyorsan növekvő méretű gyűrű jelképezné az antianyagot. Az
ősrobbanás helyének közelében levő villanások oka az anyag és az antianyag
találkozásakor bekövetkező megsemmisülések és az ezek következtében
felszabaduló energia megjelenése.
A Big Bang-et követő pillanatokban azonnal megmutatkozott tehát az anyag
és az antianyag közötti lényeges fizikai különbség, vagyis az anyag
közelében, és főleg sok anyag közelében lassan telik az idő, az antianyag
közelében kilépő sok energia közelében gyorsan. Az antianyagnak a korábban
felvázolt reciprocitáselméletem következményeként ugyanis hatalmas energiát
kell leadnia, hiszen ennek az elméletnek az értelmében tömegének a
relativisztikus tag által meghatározott mértékben csökkennie kell. Az anyag-
energia megmaradás elve értelmében tehát a Big Bang-kor keletkezett
antianyag tömege energia formájában (fotonok, elektromágneses rezgések,
elemi részecskék) szétsugárzódik.
A szerző előző tétele egy új fizikai törvény alapja lehet: ahol sok
energia szabadul fel, ott gyorsabban telik az idő, és ez fodítva is igaz,
ami már viszont Einstein által is bizonyított törvény, vagyis sok anyag
közelében lassan telik az idő. Mivel a természetben minden kiegyenlítődésre
és stabil állapotra törekszik, az általam az energiára és az időtelési
sebességre megfogalmazott összefüggés igaznak látszik, hiszen a természet
célja, hogy ez a kiegyenlítődés és nyugalmi állapot minél hamarabb
bekövetkezzen.
Az antianyag szétsugárzódása még ma is tart, ez lehet a csillagászok
által mért 2,73 Kelvin-fokos háttérsugárzás oka. Bizonyítékot a COBE műhold
mérései szolgáltattak, ezek szerint a háttérsugárzásnak dipol jellege van,
ami azt jelenti, hogy az égbolt egy meghatározott irányában maximumot
mérnek, vagyis néhány ezred Kelvin-fokkal magasabbat, azzal éppen ellentétes
irányban pedig kevesebbet. Ennek oka ma még rejtély a csillagászok számára,
kivéve talán azokat, akik már elolvasták Új Univerzum-kép... című könyvemet
(Robottechnika Kft. Kiadó, 1996.), mert ebből megismerhették elméletemet,
amelynek lényege: ha közelebb ülünk a kályhához, ott melegebb van!
Ennek alapján akár már az általános iskolában a tizenkét éves gyerekeknek
tanított aránypár segítségével is kiszámítható az antianyaggömbhéj
távolsága.
Tehát nem mindig szükségesek drága berendezések, a józan ész és a logika
is eredményre vezethet! A téma iránt érdeklődő kedves olvasók e könyv
későbbi fejezeteiben, vagy a szerző már hivatkozott könyvében olvashatnak
bővebben az antianyagról.