iqdepo // Bevezető (Dimenzió #20)

                                  BEVEZETŐ

   A kutató-szerző a Big-Bangkor az anyaggal azonos mennyiségben keletkezett
antianyag  sorsát  próbálta  megfejteni,  és  magyarázatot  keresett  néhány
ismeretlen jelenségre is.

   Ez  a  saját  magának szabott feltétel azt eredményezte, hogy meg kellett
fejtenie   az   eddig   nem   ismert,  a  fizikatankönyvekben  sem  szereplő
antigavitációs  tér  törvényszerűségeit,  amely  matematikailag  az Einstein
relativitáselméletét     leíró    képletekben    szereplő    relativisztikus
(négyzetgyökös)   tag   reciprokára   vezetett.  Mindez  azt  jelenti,  hogy
antigravitációs térben az idő gyorsabban telik, a tömeg csökken stb.

   A   szerző   rájött   arra,  hogy  az  anyagtestek  nem  csak  sebességük
megnövelésével  tehetnek  meg  gyorsan  nagy utat, hanem akkor is, ha az idő
telik gyorsabban közelükben, és az ismert s = v * t képlet alapján a megtett
út így is nagy lehet.

   Ez  máris  megcáfolja egyes fizikusok feltevését, hogy még a legközelebbi
csillagról  sem  jöhettek  hozzánk  értelmes  lények,  mert  ehhez évmilliók
kellenek  és  annyi  energia,  mint amennyi a Naprendszerben sincs. A szerző
másik  elmélete  szerint ugyanis antigravitációs tér szupravezető tekerccsel
is  előállítható  mesterségesen, ez pedig kevés energiát fogyaszt. Tehát nem
hatalmas hajtóművek kellenek, hanem gyors időtelés.

   A  szerző  antigravitációs  elmélete  segítségével vélte megtalálni a Big
Bang-kor  keletkezett,  de  jelenleg nem látható antianyagot is. Szerinte ez
kb.  8000  milliárd  fényévnyi  távolságban  táguló  héjként  veszi körül az
anyaguniverzumot,   és  ettől  ered  a  csillagászok  által  a  Földön  mért
mikrohullámú  háttérsugárzás.  Kutatásai  vezették  el  a  fénysebesség és a
fizikai  törvények  időtelési  sebességtől függő relativitásának elméletéhez
is,  ami  szerint  a  mért sebességek és fizikai mennyiségek attól függenek,
mekkora  az  idő  telési  sebessége  a  mérés  helyén  és  mekkora a fizikai
mennyiség  keletkezésének  helyén. Ez az elmélet azonnal megmagyarázza, hogy
miért    mérnek   a   csillagászok   (nagy   megrökönyödésükre)   többszörös
fénysebességeket egyes csillagok esetében.
Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

Legnépszerűbb számunk

Legnépszerűbb cikkünk

Dimenziók
