BEVEZETÉS
A gyermek... ránk mosolyog, bennünket hív szemével, felénk kitárt
karjaival, és mi gondolkodás nélkül azonnal ott termünk és óvatosan
átöleljük, lessük kívánságait, vágyait. Segítjük minden lépését, óvjuk
életének minden percét. Tudjuk, tőlünk függ, a mi gondoskodásunk révén képes
beleilleszkedni az őt körülvevő világba. Nélkülünk nem lenne sok esélye az
életben maradásra sem. Bízunk benne, hogy ő is megtalálja mind azt a szépet,
amit e világ adhat. Tudjunk, ő a jövő.
De nem volt ez mindig így. A felnőttek életében nem kapott mindig ilyen
fontos helyet a gyermek. Az apróságok élete régebben nem volt túl könnyű. A
szülők sokáig nem ismerték fel, hogy mennyire fontos az, a kicsit teljes
védelem és megértés illesse. Az évszázadok során sokat változott a
gyermekkép. Sokáig azt sem vették észre milyen fontos probléma is ez.
A gyermekkortörténet kutatása csupán néhány évtizede kezdődött. Ez idő
alatt többféle irányzat kialakult. Az egyik Ph. Aries nevéhez kapcsolódik,
aki a történelmi változásokat jelöli meg olyan okként, mely döntően
befolyásolja a gyermekszemlélet alakulását. Ezzel szemben Linda A. Pollock
szerint mindez függetlenebb a változásoktól, állandóságok jellemzik (pl. a
fizikai túlélés). Mások gazdasági - társadalmi folyamatokkal indokolják a
változásokat. A Lloyd de Mause nevéhez kapcsolódó irányzat szerint a gyermek
- szülő kapcsolat pszichológiailag is meghatározott. [1]
Egyelőre még folynak a viták, és én nem is azt tűztem ki feladatul, hogy
valamelyik irányzathoz csatlakozva bebizonyítsam annak igazát, illetve
cáfoljam a többit. De szerintem fontos megemlíteni, hogy e témát sokféle
irányból próbálják megközelíteni. Véleményem szerint mind a gazdasági,
társadalmi, mind a történelmi változások befolyásolták valamilyen szinten
azt a módot, ahogy a szülők viszonyultak gyermekükhöz, illetve amilyen módon
az adott felnőtt társadalom szemlélte a gyermekkort. Biztos, hogy sokat
változott a gyermekkép az évszázadok során. Megpróbálom bemutatni, hogy az
ókori, középkori illetve kora újkori ember hogyan bánt gyermekével,
pontosabban, a gyermekkoron belül a születést követő néhány évre
koncentrálnék, tehát a kisgyermekkorra. Éppen ezért az iskolai keretek
között zajló oktatásra már nem térek ki. Azért pont e három korszak
bemutatása mellett döntöttem, mert úgy gondolom ezen a tág intervallumon
belül jól érzékelhető milyen változásokon ment keresztül a gyermekkor
megítélése. Az újkor fontos állomás a gyermekek történetében.
Ezenkívül egy-egy korszak művészetében megkeresném azokat az alkotásokat,
amelyek megjelenítik ezt az emberi életszakaszt. Tehát bemutatnám, hogy
miként ábrázolták a gyermekeket az ókorban, a középkorban, a reneszánsz
világában és - kiemelve egy területet az újkori Európa palettájáról - a XVI,
XVII. századi Németalföldön. Megpróbálok összefüggéseket keresni az
ábrázolások, illetve az adott kor gyermekfelfogása között. Sajnos, mindhárom
korszakot tekintve igaz az, hogy rengeteg mű elveszett. Az is igaz, hogy a
legtöbb művészeti korszakban stílusformák, konvenciók határozzák meg, hogy
mit, hogyan ábrázolhat egy művész. Természetesen nem gondolom, hogy a
művészi alkotások tökéletesen illusztrálják egy társadalom életét, de sok
mindenre választ adhatnak. Például az, hogy milyen gyakoriak az adott korban
a gyermekábrázolások, vagy hogyan, milyen közegben jelenítik meg a kicsiket
- mindez véleményem szerint sokat elárul az akkori gyermekfelfogásról. A
műveket szemlélve valamilyen képet kaphatunk arról is, mivel játszottak,
milyen ruhákat hordtak az apróságok.
Nem célom az egyes korok művészetének teljes körű bemutatása, csupán
elhelyezném a gyermekábrázolásokat az akkori művészeti életben. Arra vagyok
kíváncsi, vajon mennyire voltak gyakoriak a gyermekábrázolások, melyek
voltak az általános vonásaik, milyen típusok jelentek meg, illetve - ezen
alkotások közül egyet-egyet kiválasztva - bemutatnék néhány példát.