Dimenzió #18

Nem iskolás fokon...

(pedagógia, neveléstörténet)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                              Apáti Anna Zita:

   EGY NEMZET KERESI A NYELVÉT - ÍR SZELLEMI ÚJJÁSZÜLETÉS A SZÁZADFORDULÓN

   Írország  csaknem  700  évig  volt  angol  fennhatóság alatt. Az idő és a
hódítók szigora megtette hatását. Egyik rendeletükben kikötötték:

        "az   angolok   nem  tarthatnak  fenn  kapcsolatot  írekkel  nem
     léphetnek  velük  rokonságba,  nem  hordhatnak  ír öltözéket. Az ír
     nyelv használata tilos az ír családoknál is" [1]

   Ennek  köszönhetően  csaknem  kihaltak  az  ír (gael) nyelvet beszélők. A
folyamat  megállítására  a  19. sz. második felétől történtek kísérletek, az
európai nemzeti-liberális eszmék újraéledésével.

   Az  ír szellemi újjászületésben jelentős szerepe volt az oktatásnak. Főbb
elveit  Arthur  Griffith  [2]  foglalja  össze  a  századfordulón. Ezek közé
tartozott:  az  ír  nemzeti  hagyományok  ápolása,  az  ír nyelv és irodalom
tanítása,  a  fiatalok  nemzeti  szellemű  nevelése, szociális segélyhálózat
kiépítése.

   Az  1878-ban  létrejött  Középfokú Oktatási Iroda (Intermediate Education
Office)  arra  volt hivatott, hogy egyenlőséget biztosítson az írek számára,
azaz  nyithassanak saját iskolákat ezen a szinten. Csakhamar két iskolatípus
működött  egymás  mellett.  Az  egyik  a  brit típus, mely birodalmi hűségre
nevelt,  és  létrejött  az a számában jóval kevesebb középiskola, ahol az ír
kultúrát a katolikus egyház közvetítette. Megfelelő anyagi háttérrel ugyanis
csak  ők rendelkeztek egy középiskola fenntartásához. Írország oktatásában a
katolikus egyház mindig fontos szerepet töltött be.

   Átütő  változást  egy  húsz  évvel  későbbi  döntés  hozott,  melyben  új
tantervek  elkészítését írták elő megyei szinten, az általános iskolákban. A
vallásos nevelésre épülő tananyag mellett, helyet kaptak a griffith-i elvek,
valamint  kibővíthetőek  voltak az ismeretek Írországra vonatkozó földrajzi,
történelmi  adatokkal. Az iskolákban pedig a papi tanítók mellett alkalmazni
kezdték a vallásos, de világi végzettségű tanítókat.

   Kiemelkedő  példája  volt  a  századforduló  kulturális  újjáéledésének a
fiatal költő, Patrick Pearse kisérleti jellegű iskolája, a Szt. Enda, Dublin
külvárosában.   Kukullint,  a  kelta  mitológia  nagyerejű  hősét  állította
példaként   tanítványai   elé,  aki  kisfiú  volt,  amikor  felnőtthöz  illő
fegyvereket  forgatott  és  fiatalon  Írország  leghíresebb  vitézévé  vált.
Egymaga 150 emberrel is elbánt. [3]

   Tanítványain    keresztül    a   szülőket   is   megpróbálta   megnyerni,
ismeretterjesztő  írásokkal  látta  el  őket,  melyekben  hazafias  eszméket
hirdetett.

        "Jobb  a  rövid  becsületes élet, mint a hosszú becstelen", "Nem
     érdekel,  ha  csak  egy napig élhetek is, de hírnevem és eszméim az
     utódokban tovább élnek". [4]

   Ez  az  önfeláldozásra nevelés, még ha kevesebb pátosszal is, a következő
generációkra  is  hatott.  Pearse  foglalkozott  még  az ír nyelvet beszélők
felkutatásával,   az  ír  nyelv  oktatásával,  hatására  indult  meg  az  ír
néphagyományok gyűjtése az országban.

   Felsőfokon  jelentős változást hozott az 1908-ban alakult Nemzeti Egyetem
(National University). Gallway-ben, Corkban és Dublinban működtek tanszékei,
melyek  az ír kultúra addigi ismereteit foglalták össze és oktatták. Nagyobb
önállóságot  élveztek,  mint  az  1845-ben királyi támogatással felélesztett
Trinity  College.  A királyi segítség egyben azt is jelentette, hogy itt nem
feledkeztek  meg  a  legfőbb  nevelési  elvről,  a  brit  birodalomhoz  való
hűségről.  A nemzeti mozgalmaknak köszönhetően azonban ebben az intézményben
is  reformok sorozatát vezették be. Így lett napjainkra a Trinity College az
ír nemzeti kultúra fellegvára.

   Írországnak  ma  két  hivatalos  nyelve van: az ír és az angol. Az utóbbi
nyelven  értethetjük  meg  magunkat,  írül  alig  ezren beszélnek anyanyelvi
szinten, bár ma is tananyag az iskolában.


                                  JEGYZETEK

[1]  Idézet: Michael Barg: Crommwell és kora, Bp., 1952. 121. o.

[2]  Arthur  Griffith (1872-1922) újságíró, a Sinn Fein (Mi Magunk) mozgalom
     alapítója.   1904-ben   jelenik   meg   "Magyarország   feltámadásáról"
     (Resurection of Hungary) című cikke, mely a Deák Ferenc vezette passzív
     ellenállást  állítja  példaként országa elé a függetlenség kivívásában.
     Békés  átalakulást,  parlamenti  úton. 1922-ben az Ír Szabad Állam első
     miniszterelnöke lesz.

[3]  A  történet  részletesen  megtalálható:  Germán, kelta regék és mondák,
     Bp., 1995. 156-167. o.

[4]  Idézet: Robert Foster: Modern Ireland 1600-1972, London, 1989. 459. o.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2017
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező