Dimenzió #18

Nem iskolás fokon...

(pedagógia, neveléstörténet)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                              Dr. Kéri Katalin:
                             (  )

                        A PÉCSI EGYETEM A KÖZÉPKORBAN
                "Ajándék a bölcsesség, termékenyítő a tudás"

              (In: Napi Magyarország, 1998. március 7., 16. o.)

   A  XIV. század elején egy domonkos-rendi francia szerzetes bejárta Kelet-
és   Délkelet-Európát,   és   utazásai  során  Magyarországra  is  eljutott.
Útleírásában  tíz  magyar  nagyvárost említett, továbbá megszámlálhatatlanul
sok  falut és mezővárost, várakat és erődítményeket. Az ország erre az időre
már  kezdte  kiheverni  a  tatárdúlás okozta mérhetetlen pusztításokat, és a
korabeli  végrendeletek, birtokvásárlásról és gazdálkodásról szóló oklevelek
tanúsága szerint virágzásnak indult.

   Az  ország  déli  nagyvárosában,  a  jelentős püspöki székhelynek számító
Pécsen is vidáman pörögtek a malomkerekek a hegyi patakok vizén, szőlőfürtök
mosolyogtak  a  napsütötte  lejtőkön, és díszes kúriákat emeltek a gazdagodó
városi  polgárok.  Anjou  királyunk,  Nagy  Lajos  uralkodása  idején  ezt a
napfényes, mandulavirágos mediterrán várost jelölte ki V. Orbán pápa az első
magyarországi egyetemalapítás színhelyéül.

   Az  egyetemek  megjelenése Európában másutt is városokhoz kötődő jelenség
volt. A középkor korai századaiban a szellemi javak megőrzése és átörökítése
főként  a  kolostorok  falai  között  zajlott.  A XII-XIII. századtól kezdve
azonban sok tényező siettette úgy az egyházi iskoláztatás fejlődését, mint a
világi  tartalmak közvetítését. Egyrészt az, hogy a feudális államszervezés,
a  gazdálkodás fellendítése számos - világi jogi és gazdasági kérdésekben is
járatos  -  szakember  képzését  tette kívánatossá. Másrészt jelentős lökést
adott  az  európai  iskolák fejlődésének az ókori görög és római kultúrkincs
fokozatos újrafelfedezése, az arab közvetítéssel kontinensünkre került művek
és  gondolatok  jelenléte.  Európa lakói ezekben az évszázadokban a középkor
korábbi időszakában sosem látott fejlődés tanúi lehettek.

   A  XII-XIV.  század  az  élénk  kereskedelmet  folytató, virágzó céhekkel
rendelkező  városok  növekedésének  időszaka  is volt. A javuló gazdálkodási
viszonyok  és  a  népességnövekedés  lehetővé  tették, hogy minél több ember
szentelje  magát  a  tanulásnak  illetve a tanításnak. Ez utóbbi tevékenység
azonban  minden  időben nagy felelősséggel járt, ezért a középkori egyetemek
létrejöttének  egyik  nyilvánvaló oka a fokozatadományozás volt. A vizsgákon
részt  vevő  tanárok, az egyetemek vezetői a doktori és magiszteri fokozatok
adományozásával fejezték ki ama véleményüket, hogy a végzett diák képessé és
érdemessé  vált  arra,  hogy az egyetemen tanult jogi, orvosi vagy teológiai
ismereteket másoknak továbbadja.

   A  középkori  "universitas"  emellett  a  tanárok  és diákok érdekvédelmi
szervezete is volt, valahogy úgy, mint ahogy a céh a mesterembereké, a gilde
a  kereskedőké.  Olyan,  pápai  és  királyi  alapító-  és  adománylevelekkel
megtámogatott  oktatási  intézmény  volt  az  egyetem,  ahol  - helyszínétől
függetlenül,  Salamancától  Pécsig  -  latin  nyelven  ismerkedhettek  meg a
tudományok "egyetemességével" a diákok.

   A XIV. századtól kezdve Magyarországon is - csakúgy, mint az egész közép-
kelet-európai  régióban  - megfigyelhető volt az a királyi törekvés, hogy az
állami   és   egyházi   élet  szervezéséhez,  bonyolításához  magas  szinten
képezzenek  szakembereket.  Ezt  akkori  uralkodóink  egyrészt úgy próbálták
elérni,  hogy  a  tehetséges  magyar  ifjakat  külföldi  egyetemekre küldték
tanulni.  Másrészt  -  Nagy  Lajos,  Luxemburgi  Zsigmond,  Hunyadi Mátyás -
egyetemalapítással próbálkoztak.

   A  pécsi  egyetem  1367-ben  történt megnyitása a térségben tapasztalható
egyetemalapítási   hullámba   illeszkedett.   Déli   városunk  intézményének
felállítása  a  prágai  (1348),  a  krakkói (1364) és a bécsi (1365) egyetem
alapítását  követte.  Mindegyik egyetem létrejöttét hosszas levélváltások és
követjárások  előzték  meg,  az  akkoriban  Avignonban  székelő pápa ugyanis
körültekintően meg akart győződni arról, hogy az egyetemalapítás színhelyéül
választott  városok valóban megfelelnek-e a kívánt feltételeknek. Figyelembe
vették  az  egyházi  méltóságok  állásfoglalását  éppúgy, mint a király és a
város által a tanárok és diákok számára felajánlott privilégiumok körét.

   Valószínű  tehát,  hogy  Pécsről  is számos irat vándorolt Avignonba, míg
végül   1367.   szeptember   1-én   Viterbóban   V.  Orbán  pápa  kiadta  az
egyetemalapító oklevelet. Ebben kifejezte abbéli óhaját, hogy Magyarországon
az   egyetem  felállításával  "a  hit  maga  is  terjedjen,  a  tanulatlanok
okuljanak,  szolgálják  az egyenlőséget, a törvénykezés rendje erősödjön, és
ily  módon  az  értelem  is  növekedjen." Az egyetemen az alapozó filozófiai
fakultás  mellett  jogi  és  orvosi kar kezdhette meg működését, a teológiai
fakultás beindítását ugyanis a Szentszék nem engedélyezte.

   A  bolognai  modellt  követő  (jogi  képzésben  jeleskedő)  pécsi egyetem
kapcsolatainak  szálai  Itáliába  vezettek.  Galvano  di Bologna, az egyetem
egyetlen név szerint ismert tanára is az Appenini-félszigetről érkezett, és
Alma  Materét,  a paduai egyetemet hagyta maga mögött Pécs városa és a busás
jövedelem  kedvéért.  (Vilmos  pécsi püspök, az egyetem akkori kancellárja a
pécsi püspöki javadalomból évi 600 aranyforintot, Ürög falu 70 forint értékű
tizedét  és  egy pécsi házat ajánlott fel az 1371-ben Pécsre érkezett fiatal
jogtudósnak.) Galvano Bettini - Csizmadia Andor és mások kutatásai szerint -
nem  csupán  a  pécsi egyetem egyházjogot oktató tanára volt, hanem a püspök
mellett  jogtanácsosi  feladatokat  is  ellátott, és diplomáciai szolgálatot
teljesített.  Rövid  ideig  maradt  csak  Pécsen, távozásának okai és pontos
körülményei csak kevéssé ismertek.

   Az  egyetemen  folyó tudományos képzésnél is nehezebb feltárni a korabeli
diákélet  jellemzőit.  A  régészeti  leletek valószínűsítik, hogy az egyetem
épülete a pécsi püspökvárhoz kapcsolódott, és ott volt a diákok szállása is,
mintegy  70  szoba. Miként az európai egyetemek diákjai körében, úgy a pécsi
egyetemisták  között  is  akadtak  olyanok, akik összetűzésekbe keveredtek a
városi polgárokkal. Erről tanúskodnak legalábbis a római kúriához beérkezett
egykori   panaszos  levelek,  amelyek  verekedésekről,  sőt  gyilkosságokról
szólnak.  Természetesen  feltételezhető,  hogy  az  akkori pécsi diákok nagy
része  komolyan  tanult,  és nem mulatozással, utcai és kocsmai verekedéssel
akart   hírnevet   szerezni,   hanem  tudásával.  Számos  külföldi  egyetemi
anyakönyvben találni olyan bejegyzést, amely bizonyítja, hogy egyes diákok a
pécsi  egyetemről érkeztek, és nem ritkán tanári, dékáni vagy rektori állást
is betöltöttek ezek a Dél-Magyarországról útrakelt férfiak.

   Nagy Lajos király halála után azonban a pécsi egyetem hanyatlani kezdett,
és  e  folyamatot  siettette  az  egyre  inkább megerősödő nyugati egyetemek
vonzereje.  Az intézmény megszűnésére vonatkozóan nincsenek pontos adatok, a
XIV-XV.  század  fordulójára  azonban  már  minden bizonnyal sokat veszített
jelentőségéből,  és  újra  püspöki  iskola lett. Luxemburgi Zsigmond 1395-ös
óbudai  egyetemalapítása  is  éppen  a  pécsi egyetem hanyatlásának tükrében
érthető meg.

   A  középkori  pécsi  egyetem  rövid  fennállása is jelzi azonban, hogy az
akkori  Magyarországon  éppen  olyan  törekvések léteztek a műveltségi szint
emelése  tekintetében, mint másutt Európában. Ha csak villanásszerűen is, de
feltűnik  előttünk  az  a  korabeli  gondolat  és  igyekezet  - mely a pápai
alapítólevélből   is   kiolvasható   -,  hogy  Magyarország  gazdagodjon  "a
bölcsességek  ajándékaival,  és  legyen termékeny a tudományok bőségétől". A
középkori  pécsi egyetem története - tiszavirág sorsa ellenére - mérföldkő a
magyar  művelődés- és iskolaügy, az ország felemelkedését szolgáló uralkodói
politika történetében.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2017
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező