Dimenzió #18

Nem iskolás fokon...

(pedagógia, neveléstörténet)

                              Bogdán Marianna:

                                RÉFY ELEONÓRA

                  (a "Zala-Egerszegi járáskör és Zalamegye
              első tanítónőinek egyike nagyszerű élete és kora")

              - neveléstörténeti, szakdolgozati kutatás előadás
                       formájában történő bemutatása -

                                          "ha nem ismerjük jól a múltat,
                                          nem érthetjük igazán a jelent,
                                          s könnyen elveszíthetjük a jövőt"


                                  Bevezető

   A   pedagógia   szakon  történő  képzésben  nagyobb  mértékű  elmélyülési
lehetőség  adódik  a  nevelés  történeti  nézőpontú  megközelítésére  is.  A
hallgatóban  azonban  azt, hogy éljen a lehetőséggel, annak a pedagógusnak a
személyisége  hívja  elő,  aki  a nevelés történetének tanítását is képes új
nézőpontokkal gazdagítani.

   Neveléstörténeti  kutatásom elindítója, tanárom - e dolgozat témavezetője
- inspirált a mottóban jelzett gondolkodásmódra, arra, hogy nélkülözhetetlen
a múltban való tájékozódás.

   Kotnyek  István, Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig (Zalai Gyűjtemény
9.)  című könyvében olvastam először Réfy Eleonóra nevét, akit Zala megye és
Zalaegerszeg első tanítónői között említ a szerző.

   Az érdeklődésemet kiváltó és a mai napig fenntartó motívumok a kutatásban
a következők lettek:

   - tanárom pedagógus személyisége,
   - saját pedagógus létem,
   - egy elsők között szereplő pedagógusnő szép neve,
   - egy lenyűgöző történelmi kor.

   Minden  feltétel  együtt  állt  tehát, hogy nyomába eredjek egy nagyszerű
kornak, és egy abban élt és pedagógusként tevékenykedő nő életútjának.

   Kutatásom  helyszínei  a  könyvtárak,  levéltárak,  múzeum, egyházközségi
irattárak, temetkezési nyilvántartók voltak.


                            A kutatás hipotézise

   Kiváncsi  voltam arra, hogy a magyar társadalmi fejlődéstörténet, benne a
közoktatás fejlődése a 19. század második felétől az egyén fejlődési útjában
-  egy  pedagógusnő  esetében  -  hozott-e  változásokat, és ha igen, milyen
tartalmakkal írhatók le a változások.


                             Kutatási módszerek

   A   forráskutatás,   forráselemzés,  forráskritika,  forrásértelmezés  az
elsődleges történelmi dokumentumok vizsgálatakor a megbízhatóságot szolgálja
munkámban.

   A  dokumentumelemzést  a  másodlagos  források feldolgozásában alkalmazom
elsősorban.

   Tartalomelemzéssel    is    dolgozom,    mert    egy   személy   életének
megközelítésében ez kézenfekvő technikának bizonyul.


                                 Eredmények


          Magyarország a 19. század közepétől az első világháborúig

   A kor, amelyben Réfy Eleonóra élt

   Az  Önök számára kiosztott lapokon (itt mellékletben) vessenek pillantást
azokra  a nevekre, eseményekre, melyek Magyarországot a 19. század közepétől
az első világháborúig jellemzik.


                      Az abszolutizmus kora (1848-1867)

  "Európa csendes, újra csendes,
   Elzúgtak forradalmai..." - siratta Petőfi a forradalom kudarcát.

   A   központosító   abszolutizmus  a  nemzeti  függetlenség  szétzúzásával
párhuzamosan  ösztönözte  a  polgárosodást. Ellentmondásos reakcióként újult
erővel virágzásnak indult a magyar kulturális élet.

   A   magyar   iskolaügy   szabályozásában   is   a  központosító  törekvés
érvényesült:   a   nevelés   és   oktatás   fölött  az  állam  gyakorolta  a
főfelügyeletet.  A 6-12 éves gyermekek tankötelezettségét még erőszakos úton
is  teljesíttették.  A  népiskolák  egyházi,  állami,  községi fenntartásúak
lehettek,  de a magániskolák alapítóinak politikai és morális kritériumoknak
kellett  megfelelni.  Az  elemi  iskolákban  a  kötelezővé  tett német nyelv
tanítása   mellett   a  nemzeti  szellemű  tankönyveket  is  kitiltották.  A
tankerületek   és   iskolatanácsok  a  bécsi  kultuszminisztériumtól  kapták
utasításaikat.   A  felsőfokú  oktatás  reformjára  tett  kísérlet  korainak
bizonyult. A felsőoktatásban fejlődésnek indult a középiskolai tanárképzés.


                  A kiegyezéstől a milleneumig (1867-1896)

   1867-ben  Ausztria  és  Magyarország  a  kiegyezési  törvényben  rendezte
kapcsolatát.  Az  új  kormány  miniszterei között volt Deák Ferenc és Eötvös
József.

   Rendkívüli pezsgés indult el a gazdasági, társadalmi, kulturális életben.

   Az  1868-ban,  Eötvös  József  minisztersége alatt készített XXXVIII. sz.
törvény  pedig  állami  felügyelet  alá rendelte az oktatásügyet, elrendelte
állami tanítóképzők felállítását, kimondta az anyanyelvi oktatást, egyetemek
és főiskolák, iskolák létesítését.

   E  törvény  bevezette  az  általános  iskolakötelezettséget, a népiskolai
oktatás  ingyenességét,  a  hatosztályos  elemi népiskolákat, az anyanyelven
történő  tanítást,  20  tanítóképző  felállítását,  tanítónőképző  intézetek
létesítését,  az  "ismétlő  iskola"  bevezetését,  a  felsőbb népiskola és a
polgári     iskola     bevezetését...    Eötvös    a    taneszközellátottság
korszerűsítéséért és az óvodák ügyéért is sokat tett.

   1873-ban  -  Eötvös  halála  után 2 évvel - nyitotta meg Budán kapuit két
polgári  iskolai  tanítóképző  intézet. Az egyik tanítónőket készített fel a
pályára Zirzen Janka igazgatónő vezetésével.


   A milleneum és az azt követő időszak az első világháborúig (1896-1914)

   Deák  és  Eötvös  1868-ban  létrehozott  Európa-hírű nemzetiségi törvénye
semmibe veszett az 1896-os, önhittségében elvakult országban.

   Wlassics  Gyula  minisztersége alatt az eötvösi népiskolák a nemzetiségek
beolvasztásának   eszközévé   váltak.   A   demokratizmus   beszűkülése,   a
nacionalizmus előretörése sodorta az országot a háborúba.

   A  középfokú  és  felsőfokú  iskoláztatásban  a  nők számára megnyíltak a
gimnáziumok, az egyetemek kapui.


  Zalaegerszeg rövid története a 19. század közepétől az első világháborúig

   1848  után,  a polgárosodás kezdetén, a mezővárosnak 302 kisiparosa volt.
Az iparosok is foglalkoztak mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel.

   Az  iskolahálózat  fejlesztése 1869-ben kezdődött, a községi elemi iskola
létrehozásával,  melynek  1890-91-ben  új épületet emelnek. 1896-ban történt
csak  meg az elemi iskola államosítása, elsősorban a zalaegerszegi születésű
Wlassics  Gyula miniszternek köszönhetően. Ez az iskolai viszonyok javulását
eredményezte,  növekedett  a  tanítók  száma és javult munkájuk minősége, az
iskola  osztottá vált. 1870-ben a lakosság fele tudott csak írni és olvasni,
1910-ben már 83 százaléka.

   Az  1873-ban létesült községi polgári fiúiskola számára 1875-ben épületet
emeltek.  A  polgári  iskolára épülve 1886-tól közép- majd felsőkereskedelmi
iskolát  fejlesztettek  ki.  1895-ben  állami gimnázium létesült a városban,
ekkor megszüntetik a polgári fiúiskolát. Az 1875-ben létesített kétosztályos
községi  felső  leányiskolát  1888-tól  polgári  leányiskolává alakítják. Az
1847-ben létesített óvoda 1893-ban kapott új épületet, majd 1900-ban még egy
óvoda  létesült.  A  polgári  iskola  középkereskedelmi iskolával, a felsőbb
polgári  leányiskola  női  kézimunka tanfolyammal működött. 1885-ben alakult
rendezett tanácsú várossá Zalaegerszeg.


                   Az élet, amely Réfy Eleonórának adatott

   Réfy  Eleonóra  és  ikertestvére  Réfy Mathild 1852. március 11-én jött a
világra Vas megyében, Ikerváron. Szüleik Bagoly Rozália és Réfy Lajos, római
katolikusok voltak. Réfy Lajos Ikervár "ludus-magistere" ekkor.

   1856-ban Réfy Lajos tanító az egerszegi egyházi elemi iskolában tanított,
500   pengő   forint   évi   fizetésből  tartva  el  családját.  Réfy  Lajos
beadványokkal  élt  a  községtanácshoz,  ezért  1859-től  600 pengő forintra
emelték fizetését.

   1861/62-ben  a  tanító  és  énekész  ismét  panaszolja  iskolája és saját
életkörülményeit.

   1866-ban a főtanítót elmarasztalta Zalaegerszeg város képviselőtestülete,
mivel  a vasárnapi szentmiséken a régi szentes énekek helyett "saját önkénye
szerint új énekeket énekeltetett" a gyermekekkel.

   1875-ben  az  Elemi  iskolai Tanítóképző Intézetben, Budapesten, befejezi
tanulmányait Réfy Eleonóra.

   1875.szeptember 21-i kinevezéssel rendes tanítói minőségben, Zalaegerszeg
államilag  segélyezett  községi  felső leányiskolájában kezdi meg működését.
Hivatali esküt 1875. október 1-én tesz.

   1876.  február  2-án  az  elemi  iskolai tanítónő oklevelét kiállította a
vízivárosi  tanítónőképző intézet igazgatója, özv. Dusóczky Károlyné és Bója
Gergely  királyi tanácsos, budapesti tanfelügyelő, az eötvösi iskolapolitika
zalai  jelessége,  a  Balatonfüredi  Szeretetházban Pestalozzi-elven
működő kísérlet híres alakja.

   1878. augusztus 18-án véglegesítették állásában Réfy Eleonórát.

   1878.  október  1-én  kapja  kézbe a polgári iskolai tanítónői oklevelét,
melyet  a  polgári  iskolai tanítónő képesítő bizottság - Békey Imre királyi
tanfelügyelő és Zirzen Janka igazgatónő - ír alá.

   1880-ban  az iskolai takarékpénztár szervezéséért kiemelt jutalmat kapott
a minisztériumtól.

   1881-ben   a   Zalamegyei   Általános   Tanítói   Testület  zalaegerszegi
tagnévsorában  szerepel,  e  testületben  későbbi férjét Schmidt Józsefet is
megismeri.

   1888-tól  az  1875-ben létesített községi kétosztályos felső leányiskolát
polgári   leányiskolává  fejlesztették,  ezért  új  kinevezést  kapott  Réfy
Eleonóra.

   1903-ban  Schmidtné  Réfy  Eleonóra  megpályázta  a  Zalaegerszegi Magyar
Királyi   Állami  Polgári  Leányiskola  rendes  tanítónője,  saját  iskolája
igazgatói állását, sikertelenül.

   1911-től  vizsgáló  bizottsági  tag,  majd  1912-től a vizsgáló bizottság
helyettes elnöke. Ekkor lesz iskolája igazgatóhelyettese.

   1913. júniusától igazgatóként működik iskolájában.

   1915.  szeptember  18-án  még  igazgatói  aláírásával  hitelesít  iskolai
dokumentumokat.

   1915.  december  22-től  megbízott  igazgató  veszi  át munkáját. 61 éves
ekkor.

   Réfy  Eleonóra  elemi  iskolai,  felső nép- és polgári iskolai (nyelv- és
történettudományi  szakcsoportból)  tanítónő magyarul és németül tökéletesen
beszélt,   "franciául   kevéssé".  Osztályfőnök,  segélyegyleti  könyvtáros,
igazgatóhelyettes,  igazgató, az Országos polgári iskola Egyesület tagja, az
Országos  Magyar  Gazdasági  Egyesület Díszoklevelének birtokosa, feleség és
hat gyermek édesanyja is volt.


                                Következtetés

   Réfy  Eleonóra  a  magyar művelődéstörténet gazdag, izgalmas és nagyszerű
korszakában élt.

   Tanítónői,  emberi  sorsa,  életútja  e  kor  neveléstörténeti  útját  is
megszemélyesíti.

   Méltó lenne egy teljes monográfiában történő feldolgozásra.


                           Melléklet az előadáshoz



                      A kor, amelyben Réfy Eleonóra élt

Magyarország    a   19.   század   közepétől   az   első   világháborúig   -
   művelődéstörténeti körkép -


                     Az abszolutizmus kora (1849 - 1867)

Irodalom:          Jókai Mór
                   Tompa Mihály
                   Arany János
Zene:              Liszt Ferenc
Technika:          Türr István
                   Jedlik Ányos
Medicina:          Semmelweis Ignác
Orientalisztika:   Vámbéry Ármin
Közoktatás:        - erőszakos tankötelezettség
                   - "elnémetesítés"
                   - Entwurf
                   - középiskolai tanárképzés


                 A kiegyezéstől a milleneumig (1867 - 1896)

Politika:          Andrássy Gyula
                   Deák Ferenc
                   Eötvös József
Irodalom:          Toldy István
                   Vajda János
                   Reviczky Gyula
                   Tolnai Lajos
                   Bródy Sándor
                   Arany János
Festészet:         Munkácsy Mihály
                   Paál László
                   Madarász Viktor
                   Benczúr Gyula
                   Székely Bertalan
                   Lotz Károly
                   Szinyei Merse Pál
                   László Fülöp
                   Vaszary János
Szobrászat:        Zala György
                   Stróbl Alajos
                   Róna József
                   Fadrusz János
Építészet:         - földalatti vasút
                   - gyárak, üzemek
                   - bérpaloták
                   - kórházak
                   - iskolák, egyetemek
                   - színházak
Közoktatás:        - 1868. XXXVIII. törvény
                   - tanítóképzők
                   - anyanyelvi oktatás
                   - egyetemek, főiskolák, iskolák
                   - általános iskolakötelezettség
                   - ingyenes népoktatás
                   - hatosztályos elemi népiskolák
                   - "ismétlő iskola", felsőbb népiskola, polgári iskola
                   - taneszközellátottság korszerűsítése
                   - óvodák fejlesztése
                   - középiskola - koncepció


  A milleneum és az azt követő időszak az első világháborúig (1896 - 1914)

Irodalom:          Ady Endre
                   Kosztolányi Dezső
                   Tóth Árpád
                   Molnár Ferenc
                   Bíró Lajos
                   Babits Mihály
                   Juhász Gyula
                   Móricz Zsigmond
Festészet:         Kassák Lajos
                   Rippl-Rónay József
                   Ferenczy Károly
                   Csók István
                   Mednyánszky Károly
                   Csontváry Tivadar
Zene:              Lehár Ferenc
                   Kálmán Imre
                   Jakoby Viktor
                   Goldmark Károly
                   Hubay Jenő
                   Dohányi Ernő
                   Bartók Béla
                   Kodály Zoltán

Film, fényképezés: Korda Sándor
                   Kertész Mihály
                   Mihály Dénes
Építészet:         Steindl Imre
                   Leckner Ödön
                   Kós Károly
                   Lajta Béla
Közoktatás:        - "elmagyarosítás" - nacionalizmus
                   - nők felsőfokú iskoláztatása

Az  összeállítás  Nemeskürty István Kis magyar művelődéstörténet című könyve
alapján készült (Szent István Társulat, Budapest)

                            Ady Endre: Kín és dac

                     Eötvös József emlékének (részletek)

                 Hogy indult végre egyszer a magyar
                 Kivált és bátor férfiaival,
                 Szédülten szállt előle a sötétség
                 S az emberek egymást oly hittel nézték
                 Ez országban, mint soha az-előtte.

                 (...)

                 Paraszt leromlott s régi a nagyúr,
                 A többi vállat-vonva igazul,
                 Kín van már csak itt s egy két ember távol
                 Kitekint daccal s új dacot kovácsol,
                 Hogy hátha mégis csoda esik vélünk.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.