Dimenzió #18

Nem iskolás fokon...

(pedagógia, neveléstörténet)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                       Dr. Magyarné Sztankovics Ilona:

           A MURAKÖZI JÁRÁS NÉPISKOLÁI A REFORMKORBAN (1837-1841)


   Kutatásom a Muraközi járás népiskolai összeírására épül. A forrásanyaga a
Séllyei családi levéltárban található a Zala Megyei Levéltárban.

   Az  összeírást  a Népnevelési Választmány rendelte el, mely az 1832-36-os
diétán  ismét  megoldatlanul  maradt  népnevelésügyi kérdés megoldására jött
létre,  azzal a céllal, hogy a megye nemesei saját hatáskörben felkarolják a
népművelés ügyét.

   A  muraközi  népiskolák  összeírását 1837-41 között végezték el a járásba
kiküldött  választmányi  tagok. Mivel a választmány elnöke Séllyei Elek Zala
megyei  főszolgabíró  volt,  valószínűsíthető,  hogy az összeírás e hivatali
tisztségével  összefüggésben  került  a  családi  levéltárba.  Az  összeírás
teljes, a korabeli járás mind a 136 lakott helyét tartalmazza.

   A   JPTE  Bölcsészettudományi  Karán  az  1996/97-es  tanévben  megvédett
szakdolgozatom   gerince   is   az   összeírás   bemutatása  volt.  A  járás
népiskoláinak  tárgyi-személyi  feltételrendszerét és a bennük folyó oktatás
tartalmi  oldalát  elemeztem, az 1837-41 közötti állapotokat jellemző átfogó
kép megrajzolására törekedve.

   A  megye  alsó  fokú  oktatásának történetével a XIX. század első felében
kevés    tanulmány    foglalkozik.    Ezek   a   korabeli   egyházlátogatási
jegyzőkönyvekre  támaszkodnak.  Kotnyek  István  érdeme,  hogy  az Alsó fokú
oktatás  Zala  megyében  1918-ig  című  átfogó helytörténeti tanulmányában a
megye  reformkori népoktatási törekvéseit feltáró új forrásokra - közgyűlési
iratokra,   jegyzőkönyvekre  és  a  Népnevelési  Választmány  tevékenységére
irányította  a  figyelmet. A Muraközi járás népiskolai összeírása Zala megye
reformkori  oktatástörténetének  kevéssé  ismert részleteire világít rá, s e
marginális  helyzetben  lévő  járás  sajátos,  valós jellemzőinek bemutatása
hozzájárulhat ahhoz, hogy a Zala megyei reformkori népoktatatás jellemzőinek
föltárása  teljesebbé váljon. Ez a járás a korabeli megye nemzetiségek által
legsűrűbben  lakott  területe  volt.  Így  a népiskolai összeírás a tanítási
nyelven  és  a tankönyveken keresztül 1837-41 között a járásbeli magyarok és
horvátok viszonyáról is képet nyújt.

   Véleményem   szerint   ez   kutatásom  egyik  érdeklődésre  számot  tartó
részeredménye.

   Mint   köztudott,  a  magyar  nyelvűségért  és  a  magyar  nyelv  iskolai
tanításáért   vívott   harc   szerves  része  volt  a  XVIII.  század  végén
kibontakozott  és  a  reformkorban  felerősödött  nyelvmozgalomnak,  s  ez a
nemzeti  önrendelkezés  és  a  polgári  átalakulás igényéhez kapcsolódott. A
magyar  nyelv,  mint  a  nemzeti  jelleg  elsődleges  hordozója,  a  nemzeti
hovatartozás  fő  ismérveként  jelent  meg,  s így a magyar nyelvű oktatás a
magyar nyelv terjesztésének kitüntetett eszköze lett.

   A  nyelvi  törekvéseket  a  tannyelv  tekintetében  kettősség jellemezte.
Progresszív  vonása  az  volt,  hogy  a  magyar  tanítási nyelvet a korszerű
tudományosság  a  művelődés  demokratizálásának eszközeként fogták fel, mely
lehetővé  teszi  a  német  és  latin  nyelv  háttérbe szorítását, valamint a
Habsburgoktól  való  függetlenedést. Retrográd vonása pedig a nemzeti nyelvi
egység  kialakítása volt, mely a nemzetiségek nyelvének háttérbe szorítását,
magyarosítást jelentett.

   Az  1830. évi VIII. törvény 4. paragrafus és 5. paragrafusának értelmében
a   nemzetiségek  által  lakott  megyék  az  1830-as  évektől  bizottságokat
alakítottak és intézkedéseket hoztak a magyar nyelv terjesztésére. Mindennek
racionális és érzelmi indítékai voltak.

   A  magyar  nyelv  terjesztése  részben  a  közhivatalok viseléséhez immár
szükséges  magyar  nyelv  megismerését  célozta, részben a nemzeti öntudatra
ébredés  természetes velejárója volt, s mint ilyen, nem volt mentes bizonyos
túlkapásoktól sem.

   A  nyelvterjesztés  elsődleges  eszközeinek Zala megyében is az iskolákat
tekintették,  de  a magyarosítást nem erőltették. A nemzetiségek által sűrűn
lakott  Muraközben  a  többnyelven  való  tanítás  érvényesült.  A vidéken a
nemzetiségiek  nem rendelkeztek külön anyanyelvi iskolákkal, valószínű, hogy
ezt  az  anyagi viszonyaik sem tették lehetővé, hiszen Légrád kivételével ez
időszakban  még  a  felekezetek  sem működtettek külön iskolákat. A járásban
működő  20 népiskola közül 15-ben horvát és magyar nyelven, két népiskolában
Stridón  és  Csáktornyán  pedig  még  német  nyelven  is  tanítottak. A két-
háromnyelvű   tanítás   ezekben   az   iskolákban   nemcsak  a  hitoktatásra
vonatkozott,  az  olvasás,  írás  és  a  számolás is több nyelven folyt. Ezt
bizonyítják  az  összeírt  kétnyelvű  illetve a magyar, horvát, német nyelvű
tankönyvek.   A   magyarul  nem  tudó  tanítók  magyarul  tanító  preceptort
tartottak,  a  horvátul  nem  tudók pedig horvátot. A sok helyen érvényesülő
gyakorlattal    ellentétben    a   népiskolai   összeírásban   magyarosítási
törekvésekre  utaló  megjegyzés alig található. Ezek is csak egy-két esetben
tett  közvetett  utalások a magyar nyelvben tett előmenetelre, vagy a tanító
nyelvtudására.  Pl.  Szent  Mária  és  Alsómihályevec  közös iskolájába járó
gyerekek  vizsgájáról  feljegyezték,  hogy  a  magyar  nyelvben igen keveset
haladtak előre. Alsókrálevecen, ahol a falu jegyzője Kosnyák Lukács tanított
mindkét  nyelven  azt  jegyezték fel a vizsgák kapcsán, hogy a tanulók akkor
fognak jobb előmenetelt tenni, ha majd a falu jó magyar tanítót fogad.

   A  Muraközi  járás  tekintetében  úgy  tűnik,  hogy  bár  a nyelvi ügy az
országos és helyi politika szintjén jelentkezett, de a gyakorlatban ezidőben
tényleges  hatása  nem  mutatható  ki.  Sőt  a  fel-fellángoló  nacionalista
törekvéseket  a  helyi  politikai fórumok sem tették magukévá, s talán ez is
hozzájárult  a  helyi  toleráns  gyakorlathoz. Ezt Degré Alajos kutatásai is
alátámasztják. Szerinte a megyében 1793-ban II. József nyelvi intézkedéseire
fellángoló nacionalizmus hatására indult el a nyelvi harc; amikor Muraköz új
földesura,  gróf  Festetics György - kifejezetten magyarosítási szándékkal -
indítványozta, hogy a horvátokat szorítsák rá a magyar nyelv tanulására úgy,
hogy  csatolják  át  a  zágrábi  egyházmegyétől  a  szombathelyihez,  s csak
magyarul  tudó  jegyzőket  alkalmazzanak.  Bár  a  javaslatot  a megyegyűlés
elfogadta, de intézkedés nem történt.

   Ez  a  magyarosítási  szándék 1828-ban újra megfogalmazódott, s már Bőhle
András  szombathelyi  megyéspüspök  is  támogatta,  de  ez  is eredménytelen
maradt.

   A  Zágrábi egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyvei szerint, a muraközi
falvakban   a  magyar  nyelvű  plébánosok  mellett  horvát  nyelvű  káplánok
tevékenykedtek.  Az összeírás idején a zágrábi püspök a felvidéki származású
Váraljai  Haulik  György  volt,  aki  ezt a tisztséget 1837-től töltötte be.
Beszélt   horvátul,  magyarul,  de  egész  hivatali  adminisztrációjában  és
levelezéseiben  a  latin  nyelvet  használta,  plébánosait pedig a politikai
komplikációk   kerülésére   szólította   fel.  Valószínű,  hogy  indifferens
magatartása  is  hozzájárult  ahhoz,  hogy  a megfogalmazódott magyarosítási
kezdeményezések   ezidőtájt   elszigeteltek   maradtak.  A  Séllyei  családi
levéltárban  található  egy  1829.  november  28-án  Séllyei Elekhez íródott
levél,  melynek  aláírója  a  Muraközi járásban lakó Zvornik kapitány, aki e
levélben  magyarosítási szándékkal egy Muraközi magyar társaság létrehozását
javasolta  "Jó  és  nagyon hasznos volna a népre nézve mások példájára ezt a
vidéket  is  megmagyarosítani"  -  írta.  Sem  a  családi levéltárban, sem a
közgyűlési  jegyzőkönyvekben nincs nyoma e levélre való reagálásnak. A megye
közgyűlési történései is adalékul szolgálnak a toleráns gyakorlathoz. Pl. az
1843.  november  10-én  tartott közgyűlésen néhányan követutasításba akarták
vetetni,  hogy  indítványozzák  az országgyűlésen a magyar nyelv kizárólagos
használata  érdekében  praeclusív  terminus kiszabását. Felszólalásában Deák
ráirányította  a  figyelmet  a  magyar  nyelv  tanulásának nehézségeire és a
földesúr  fél  évszázados  eredménytelen  nyelvterjesztési  próbálkozásaira,
ezért   az   indítványt  elvetették.  A  források  alapján  a  nacionalizmus
fellendülése csak az 1848-as forradalmi eseményeket megelőzően jelentkezett.
Amikor  1846-ban  a  magyar  Gasparich  Márk Csáktornyán prédikálni akart, a
gvárdián mereven azzal utasította el, hogy "nem szokás, de nem is szükséges,
hogy  Csáktornyán  évi  egy napot kivéve magyar nyelvű prédikáció legyen". A
nacionalizmus  és  az  elmagyarosítás  ezen  a vidéken a kiegyezést követően
lángolt fel.

   E kutatás másik, esetleg érdeklődésre számot tartható részeredménye, hogy
a  járás,  az  országos,  a  régióbeli  és  a megyei helyzethez viszonyított
nagyfokú  elmaradottságában  nagy  szerepet  játszott  az,  hogy  a muraközi
mezővárosok  és  falvak többségének földesura, illetve egyházi kegyura ekkor
már  Festetics  László  gróf  volt,  aki igencsak halvány mása volt apjának.
Unokatestvére,  maga  Széchenyi  István  gróf  is megvetette pazarló, léhűtő
életmódjáért.   László  grófnak  mindössze  egyetlen  nevezetes  tette  volt
Zalában,   az  1820-as  évek  közepén  kísérletet  tett  a  megyei  könyvtár
megalapítására.   A   muraközi   falvak   népiskoláinak   csekély  számáért,
állapotukért,  mint patrónus a gróf is felelős volt. A rendkívül elaprózott,
szétszórt  településszerkezet  mellett Festetics nemtörődömsége és a terület
egyházi  hovatartozása  is oka lehetett, hogy e térség még a megye átlagához
viszonyítva is nagyon elmaradott volt.

   E  téma  még  sok helytörténeti szempontból fontos és érdekes lehetőséget
rejt.  További  kutatások  során  új vonásokkal gazdagítható még Deák Ferenc
portréja, aki bár nem volt szakértője az oktatásügynek, de jelentős szerepet
vállalt a reformkori Zala népoktatásának ügyében.

   1840.   július   27-ei   követjelentésében   írta   le   a  népneveléssel
kapcsolatosan e zárszóul is választott gondolatokat:

        "Minden  áldozat  mi e célra fordíttatik, a hazának és emberiség
     oltárán van letéve."
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2018
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező