Dimenzió #18

Nem iskolás fokon...

(pedagógia, neveléstörténet)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                          Müllerné Szögedi Ildikó:

                         SZORONGÁS ÉS MENTÁLHYGIÉNE


                                 Célkitűzés

            "A szorongás problémája egy olyan csomópont,  ahol  a
            legkülönbözőbb és legfontosabb  kérdések találkoznak;
            egy  rejtvény,  melynek  megoldása  fényt  derítene a
            teljes lelki életünkre."
                                                          (Freud)

   A  modern  társadalomban  az iskolára - különösen az alapoktatásra - nagy
várakozás  irányul.  Az egyik terület, amelyről világszerte sok szó esik, az
egészségmegőrző,  az  optimális  testi  és lelki működőképességre felkészítő
nevelés,   mivel   a   felnőtt   társadalomban   az  egészségkárosodások  és
magatartászavarok  gyakorisága igen nagy. (Pl. mozgásszegény életmód, kémiai
anyagokhoz  való  hozzászokás,  a  feszültséglevezetés és stressz-elaboráció
rossz  sémája,  illetve  dificitje stb.) Ezek az ártalmak felnőtt-korban már
nehezen  korrigálhatók,  szüntethetők meg. A figyelem mindinkább a megelőzés
felé  fordul,  mégpedig  a gyermekkor fogékony éveiben, amikor a személyiség
formálódik.  E  feladat  korai  programjainak  megfelelő  színtere az iskola
lehet,  ahol a gyerekek kortárscsoportokban elérhetők. A funkcióbővülésre az
iskola  is  kész,  mind  a  nevelésügy,  mind a pedagógus ismeri a jelenlegi
oktatási  rendszer  hibáit  és  szeretne  változtatni, újitani. A klasszikus
oktatási   gyakorlatban   a   tanár   nem   foglalkozott  az  ilyen  jellegű
problémákkal.  Feladatai  az  utóbbi  60-80  évben  mindinkább  az oktatásra
korlátozódtak   világszerte.   Napjainkban   a   gyermek  kiviszi  a  család
problémáit,  átviszi az oktató intézménybe és ott a tanár akarva-akaratlanul
is  érintkezik azzal. Az ő számára a családból eredő, gyermekkörüli probléma
leginkább  mint  az oktatási szituáció zavara jelentkezik, de ugyanakkor azt
is  meg  kell  élnie,  hogy  senki  nem  tud neki segíteni, nem lehet minden
problémás gyereket továbbküldeni.

   Hipotézisem:  A  pedagógusok  között  mind többen azt is felismerik, hogy
akár  akar,  akár  nem  foglalkozni  a  mentális problémákkal, az visszahull
rájuk.  Mind  többen  éreznek  késztetést  ma,  hogy tegyenek valamit, így a
pedagógus  is  segítő  kapcsolatra  lép  az emberekkel, és a maga választott
területén  a  lehetőségeihez  képest  szeretne segíteni, de erre a jelenlegi
tanárképző felsőoktatási intézmények (főiskola, egyetem) nem készíti fel.

   Hiányoznak  a munkájához nélkülözhetetlen mentálhigienés ismeretek, ezért
nem   képes   hatékonyan  kezelni  sem  a  tanulók,  sem  a  saját  mentális
egészségének  a  problémáit,  valamint a munkája során jelentkező szorongást
sem.

   Témaválasztásomat motiválta, hogy a modern társadalomban a lelki egészség
érdekében  sok  a tennivaló, ezért dolgozatomban a pedagógusok szorongásának
megelőzésére   irányuló   mentálhigiénés  módszereket  szeretném  bemutatni,
segítve  őket  nemcsak  saját mentalitásuk megerősítésében, hanem ezenirányú
mentálpedagógiai törekvésüket is támogatni szeretném. Tekintettel arra, hogy
véleményem   szerint   Magyarországon   jelenleg   nincs  hatékonyan  működő
mentálhigiénés hálózat.
                          A tanári szorongás formái

   E  témával  korábban  Winkel,  R.  német kutató már kialakította a tanári
szorongás  formáinak  egy olyan rendszerét, amely a szorongás fenomenológiai
és  klinikai  elméleteire pedagógiai koncepciókra és esettanulmányokra épül.
(Winkel,  R.: Angst in der Schule. Neue Deutsche Schule Verlagsgesellschaft,
Essen, l980.)


                    Empirikus vizsgálat a pedagógusokkal

   A kutatásomra irányuló vizsgálatom témája:
      A  tanári szorongás elterjedésének és a vele kapcsolatos változóknak a
      feltárása, feloldásának lehetőségei.
      Az   adatfeltárás   eszközei:   elsősorban   a  szorongás  feltárására
      alkalmazott kérdőív, és másodsorban végzett interjú.

   Vizsgálatomat Zala megyében, Zalaegerszeg városában 7 iskolában végeztem.

   Ezek között volt
      4 általános iskola alsó és felső tagozatán tanító pedagógus
      2 középiskola: gimnáziumi pedagógus, szakközépiskolai pedagógus
      1 felsőoktatási intézmény: főiskolai oktatók

   Az  általam  személyesen  kiosztott  kérdőívet  (180  db)  162  pedagógus
töltötte ki.

   A mintát jellemzi az abba bekerültek összetétele, amely a következő volt:
      - nemek  szerint:   a  nők nagyobb (71,6 %), a férfiak kisebb arányban
        szerepeltek (28,4%)


                             Vizsgálati kérdések

   Három fő kérdésre irányul
      1. Mennyire gyakori és milyen intenzív a tanári szorongás
      2. Melyek a tanári szorongással kapcsolatos testi-lelki bántalmak
      3. Mennyire  tekintik a pedagógusok szakmai munkájuk mellett fontosnak
         a mentálhigiénés feladatokat

   1. A pedagógusszorongások gyakorisága és intenzitása
      Cél:  feltárjam  milyen gyakorisággal és intenzitással jelentkeznek az
      egyes  szorongásformákban  a  tanárok  szorongásai  különböző változók
      függvényében.
      Vizsgálati   eszközként   az   előzőekben   ismertetett,   a   winkeli
      szorongásformákra  épülő  kérdéseket  alkalmaztam. A kérdőív kitöltése
      előtt  tájékoztattam  a vizsgálatba bevont pedagógusokat arról, hogy a
      fellépő  tanári  szorongásnak  elméletileg kilenc formája van, s ennek
      megfelelően a kérdőív kilenc fő kérdést/itemet foglal magába.
      A  fő  kérdések  mellett  bevezető kérdések is szerepeltek. (Kor, nem,
      milyen   tantárgyakat   oktat,   mennyi   ideje  tanít;  vállalkozna-e
      mentálhigiénés   feladatokra,   kivel  tudja  megbeszélni  problémáit,
      alkalmaz-e relaxációs technikát)

   Az adatok azt tanúsítják, hogy a tanári szorongások gyakorisága eltérő az
egyes szorongásformákban.


                                Következtetés

   A  vizsgálati  eredmények  szerint  mind  a  kilenc  szorongásformában  a
megkérdezett  pedagógusoknak  csak  egy kisebb hányada számolt be gyakori és
intenzív  szorongásról.  A  viszonylag  alacsony középértékek ellenére egyes
pedagógusoknál relatíve magas középértékek mutatkoznak. Az is megfigyelhető,
hogy  a  különböző  szorongásformákon  belül  jelentős  eltérések  vannak  a
szorongás  gyakorisága  és  intenzitása  szempontjából.  Közülük legmagasabb
értékkel mindkét vonatkozásban a kudarctól és a konfliktusoktól való félelem
szerepel.

   Magyarázat:   A  kudarctól  való  szorongás,  mely  a  személyiség  belső
                 mechanizmusaival  függ  össze, eredhet a tanár elé állított
                 oktatási-nevelési  feladatok  minőségéből. Abból, hogy azok
                 egy  részének  a  teljesítése,  nehézségük,  bonyolultságuk
                 miatt,  meghaladja  a  tanár erejét, aki emiatt hibát követ
                 el.  Ez  származhat  abból,  hogy az egyik feladat csak egy
                 másiknak a terhére teljesíthető.

   A   konfliktusoktól  való  szorongás,  amely  a  tanár  számára  jelentős
személyekhez  (igazgató,  kollégák,  szülők)  fűződik, összefügghet az egyén
túlzott  hajlékonyságával,  engedékenységével  csakúgy, mint önérvényesítési
törekvéseinek   esetleges   kudarcaival,   az   ezekkel   járó   érzelmi  és
intellektuális  terheléssel:  frusztrációval  (frusztráció=határozott  célra
irányuló    tevékenység    végrehajtásának   meggátolása   miatt   előállott
kellemetlen,  bénító  élmény),  bosszankodással.  A szorongásformák között a
gyakoriság  szempontjából  legalacsonyabb  értékkel  az  elkülönítéstől való
szorongás  és  az  egzisztenciális  szorongás kerül említésre, míg legkisebb
intenzitásértékkel  a neurotikus és az egzisztenciális szorongás jelent meg.
Az  eredmények azt mutatják, a tanárok szorongásai nemenként nem különböznek
szignifikánsan.  A  szorongás gyakoriságának és intenzitásának a középértéke
minden szorongásformában a nőknél magasabb volt, mint a férfiaknál.

                       A tanárok szorongásai nemenként

                          ┌────────┬─────────┬─────────────┐
                          │ Aránya │ Szorong │ Nem szorong │
                          │   %    │    %    │      %      │
                ┌─────────┼────────┼─────────┼─────────────┤
                │ Nők     │  71,6  │  68,0   │    32,0     │
                ├─────────┼────────┼─────────┼─────────────┤
                │ Férfiak │  28,4  │  66,0   │    34,0     │
                └─────────┴────────┴─────────┴─────────────┘


   Ez   minden   bizonnyal   a   nők   kettős   terhelésével  és  azzal  van
összefüggésben,  hogy  ők a felmérésben is inkább készek érzelmeikről számot
adni, mint a férfiak.


                  Összegzések, következtetések, javaslatok

   A   mentálhigiénés  ismeretek  adaptálása  a  nevelő  munkába  segitséget
jelenthet  a  pedagógusok  számára. Lehetővé válik, hogy jártasak legyenek a
lélektani  munkában, a hatáskiváltás, befolyásolás, konfliktus-felismerés és
kezelés  pszichológiai  eszközeinek  használatában,  a  tanár-diák kapcsolat
megfelelő irányításában.

   Talán  végleges megoldást jelentene a Mentálhigiéne alapvető ismeretek és
módszertani  készségek  adaptálása  a pedagógusképzésbe. Legalább alternatív
tantárgy,   speciálkollégium,   vagy   választható   szakdolgozati   feladat
formájában.

   Bizonyos pedagógusrétegek aktiválása.

   "Paradigmaváltásra"  lenne  tehát  szükség  a  testnevelésben,  és ez nem
elképzelhetetlen, ennek megvannak a kezdeményei, feltételei nálunk is.

   Katalitikus  szerepe  lehetne  pl.  a  mentálhigiénés  nevelésben,  ha  a
pedagógusok  képzésében  és továbbképzésében a korszerű alkalmazott lélektan
kapna helyet.

   Néhány aktivitásra serkentő javaslat a teljesség igénye nélkül.

    -  Információátadás    (létező   mentálhigiénés   programokból  Országos
       Mentálhigiénés Programiroda segítségével)
    -  Szakmai konzultáció - egészségnevelési programot elkezdőknek
    -  Felsőoktatási módszertani ismeretek közvetítése, az  egészségre  való
       neveléssel és a mentálhigiénével kapcsolatosan
    -  Kiadói, szerkesztői tanácsadás iskolai egészségneveléssel, testi vagy
       lelki egészségvédelmi oktatás megszervezésével
    -  Nemzetközi kapcsolatok közvetítése
    -  Kutatómunka segítése konzultációkkal, módszertani segítséggel.

   Összefoglalva:  A  pedagógusok szorongásával kapcsolatos kutatási adataim
azt  tanúsítják,  hogy  a  pedagógusok  nap  mint nap a szorongást különböző
intenzitással  élik  meg egyéni érzékenységüktől függően, napi oktató-nevelő
munkájukban.  Leggyakrabban  a kudarctól és a konfliktusoktól való szorongás
jelentkezik náluk.

   Véleményem  szerint  a  "tanári  mesterségre"  felkészítés követelményeit
standardizálni kellene. Így egyénileg és intézményesen is jobban kezelhetővé
válnának a mentálhigiénés feladatok a szorongás kezelésében. Elvileg létezik
az a lehetőség, hogy egy összefüggő tantárgyakból álló, szabadon választható
nagyobb  tanulmányi  egységet  az oklevél mellé csatolt tanúsítvány ismerjen
el,  de  a  mentálhigéné  témájában  ilyen programot tudomásom szerint egyik
tanárképző  hely  sem  dolgozott  ki.  A  megoldást  egy olyan továbbképzési
lehetőségben  látom,  amely  más,  ún.  "segítő"  jellegű  szakmák mellett a
pedagógusszakmára  is épülhet: ez a mentálhigiénés szakirányú posztgraduális
szak,  amely  alapvetően  szintén a gyerekek körében előforduló szociogén és
pszichogén  ártalmak szakszerű kezelésére, valamint saját lelki egészségének
a   karbantartására  tanítja  meg  a  pedagógusokat,  ezáltal  szolgálva  az
egészségmegőrzés ügyét.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező