Dimenzió #18

Nem iskolás fokon...

(pedagógia, neveléstörténet)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                 Buzás Inez:

         A NEMZETI ALAPTANTERV CÉLRENDSZERE A "MŰVÉSZETEK" MŰVELTSÉGI
               TERÜLET "ÉNEK-ZENE" RÉSZTERÜLETÉNEK SZEMSZÖGÉBŐL

   A  magyar  oktatásügy  számára  az  utóbbi  évek  legnagyobb  kihívását a
Magyarországon  lejátszódott  társadalmi,  politikai változások jelentették,
amelyek   alapvetően   átalakították   a  közoktatás  szerkezetét  és  ennek
következtében  tartalmát  is.  Az  egységes  iskolaszerkezet megszűnésével a
kötelezően tanítandó egységes tartalom is tarthatatlanná vált. Az 1995 őszén
elfogadott  új  Nemzeti Alaptanterv nem hagyományos értelemben vett tanterv,
hanem alap a helyi tantervek és tantárgyi programok számára. Új vonása, hogy
központi  tantervi  szabályozás  helyett  -  igazi  "core-curriculumként"  -
sokféle  helyi  tanterv  kidolgozásához  ad  alapot,  közös követelményeket;
évfolyamokra  lebontott  követelmények  helyett  nagyobb életkor szakaszokra
(1-6.   és   7-10.)   megfogalmazott   követelményeket;  tantárgyak  helyett
időarányokat jelöl meg.

   Mindez  teljesen  új  környezetet  jelent  iskolai  ének-zene  tanításunk
számára.  Ehhez  az  oktatási  struktúra  és  tartalom  összefüggésében kell
újragondolnunk  zenei nevelésünk alapkérdéseit, vagyis azt, hogy mit, mikor,
miért igen és miért nem, hogyan és hogyan ne tanítsunk az iskolában.

   Szakdolgozatomban   a   NAT   ének-zene   részterületére   vonatkoztatott
célrendszerét  elemeztem,  ezzel a helyi tantervek adta nagyobb szabadsággal
való  élni tudást, a helyi tantervek készítését, alkotó adaptálását, illetve
a  helyi  zenei  tantervek  írását szerettem volna előkészíteni, tudatosabbá
tenni.

   A  NAT  elemzésében a legtöbb tanulsága egy olyan jellegű megközelítésnek
lehet,  amely  rendszerként  kezeli  azt.  Ez  konkrétan a pedagógiai célok,
tartalmak  és  követelmények  közti összhangot jelenti. A rendszerszemléletű
elemzés  szükségessé teszi az általános célrendszer és tantárgyi célrendszer
összevetését.  Azaz annak vizsgálatát, hogy az általános célok, feladatok és
követelmények  (közös követelmények) konkretizálódnak-e a tantárgy(ak)ban és
érvényesül-e  a  tartalmi egység. Az elemzést a következő lépésekben lehet a
leggazdaságosabban megoldani:

   1. az általános nevelési célok összevetése a tantárgyi célokkal,

   2. a  közös követelmények összevetése a tantárgyi követelményekkel,
      - az általános fejlesztési és részletes követelmények összevetése,
      - a közös és általános fejlesztési követelmények összevetése,
      - a közös és részletes követelmények összevetése.

   3. az  általános célok és a közös követelmények összevetése,

   4. a tantárgyi célok, követelmények egymáshoz való viszonyának feltárása,
      - a tantárgyi célok és általános fejlesztési követelmények viszonya,
      - a tantárgyi célok és részletes követelmények viszonya.

   Érvényben  lévő  tantervet  többféle  kutatási  módszer,  módszeregyüttes
alkalmazásával lehet vizsgálni, ebben az esetben ugyanis a rendszerszemlélet
érvényesítése  mellett  a  megvalósíthatóság  feltételeit  és a megvalósulás
szintjét  is  elemezhetjük.  Elemzésem  tárgya,  a NAT azonban csak 1998-ban
kerül bevezetésre. Ezért itt a tartalomelemzés kutatási módszerét alkalmazom
a dokumentum célrendszerének vizsgálatában.


       1. Az általános nevelési célok és a tantárgyi célok összevetése

                          (a) Az általános célokról

   A  nevelés  tartalmának  kérdése  az,  hogy  mire,  milyenné  neveljük  a
felnövekvő  generációt,  ez  a világon mindenütt napjaink egyik legsúlyosabb
gondja.  A  NAT az oktatás tartalmi feladatait körvonalazza, szándékosan nem
írja elő a nevelés tartalmait. Csupán az tartandó szem előtt, hogy az iskola
nevelési  koncepciója  nem  lehet  ellentétes  a NAT-ban képviselt általános
elvekkel.

                          (b) A tantárgyi célokról

   A NAT Művészetek műveltségi területének bevezetése többek között az ének-
zene oktatás "tantárgyi" céljait is tartalmazza. E tantárgyi célok: az aktív
befogadás,  a  reprodukálás  és  az  alkotás,  azaz  a  zenei  alkotások, az
esztétikum befogadására való képesség.


      (c) Az általános nevelési célok összevetése a tantárgyi célokkal

   Elsőként   arra   voltam   kíváncsi,   hogy  a  tantárgyi  célok  valóban
illeszkednek-e   az   általános   célokhoz.  A  tantárgyi  célok  lényegében
egybecsengenek  a  Kodály-koncepcióval,  melynek  két  sarkalatos  pontja: a
gyermeknek  tiszta  művészeten  kell  nevelődnie,  ill.  mindenekelőtt zenei
anyanyelvet   (népdalokat)   tanítsunk  az  anyanyelvvel  egyidőben.  Kodály
koncepciójának  éppen  az  a  lényege, hogy a zenének nem magáért a zenéért,
hanem  a  legteljesebb  ember  kialakításáért kell fontos helyet biztosítani
nevelési   rendszerünkben.   Az   általános   célok   ugyancsak   a  tanulók
személyiségének  kibontakoztatását  állítják  középpontba. A tantárgyi célok
tehát  teljes  mértékben  beépülnek  az  általános  célokba.  Pl.: Európához
tartozásunk  erősítését  szolgálja az európai kultúra kincseinek befogadása,
reprodukálása, esetleg alkotása.

   Ezután  azt  néztem meg, hogy különböző szempontok szerint mi jellemző az
általános  és  a  tantárgyi  célokra  külön-külön, ill. ugyanezen szempontok
szerint  összhangban  vannak-e  egymással  e célok. Most csak arra térek ki,
hogy  egységes-e  a  NAT  célrendszere.  Az általános célokban megjelenített
értékeket  a  NAT  "Értékek" bizottsága gyűjtötte össze és rendszerezte.(ld.
NAT  -  első  fogalmazvány.  Székesfehérvár, 1990.) Az ének-zene tanításának
célja  egy  nyitott  zenei  kultúra  megalapozása, az elérendő érték pedig a
zenei  intelligencia.  Különböző  hozzárendelések  azt  igazolták,  hogy  az
általános  célokban  képviselt  értékekhez illeszkednek a tantárgyi célokban
képviselt  értékek.  Pl.:  A zenei emlékezőképesség a tudással, műveltséggel
kapcsolatos  értékek  szolgálatában  áll. E két értékcsoport tehát egymással
rokon.

   Az  iskola  funkciói  hasonlóképpen  fejeződnek  ki  az  általános  és  a
tantárgyi  célokban.  Itt  a  Zrinszky  László  által  leírt négy iskolázási
funkciót  vettem alapul. Ezek közül csak a munkaerőképző funkció nem jelenik
meg közvetlenül a NAT célrendszerében. De az általános alapképzésnek nem is
lehet feladata a szakirányú képzés.

   B.  S. Bloom amerikai pszichológus és pedagógus munkatársaival koherensen
modellálta  és  rendszerezte  a  tanulás  szempontjából  -  a  személyiséget
kibontakoztató,  teljes tanulás érdekében - lényeges személyiségvonásokat. A
tanulási  célok taxonómiájában a pedagógiai célok három körét határozta meg.
Ezek:  az értelmi (kognitív) szféra, az érzelmi-akarati (affektív) szféra és
a   mozgásos   elemeket   is   tartalmazó  (pszichomotoros)  szféra.  Ezt  a
rendszerezést  vettem  figyelembe,  amikor  azt  vizsgáltam,  hogy  az egyes
általános ill. tantárgyi célok a személyiség melyik aspektusát, a pedagógiai
célok  melyik  körét  emelik  ki.  Míg az általános célok a kognitív szférát
hangsúlyozzák,  addig  a  tantárgyi célok a pszichomotoros szférát emelik ki
leginkább.  Ez  az eltérés azzal a tantárgyi sajátossággal indokolható, hogy
az  ének-zene tanításának-tanulásának célja az, hogy minél több ember legyen
zeneileg  érzékeny,  és  lehetőség  szerint  minél több ember vegyen aktívan
részt  a  zenélésben.  A  célok  belső  arányait tekintve az általános célok
között  a  személyiség  legteljesebb  kibontakoztatása  az  elsőrendű cél, a
tantárgyi  célok  között  pedig  az  aktív  befogadás,  hiszen  a  tanulókat
elsősorban  zeneművekkel  kell megismertetnünk. Ezek képezik alapját a zenei
ismereteknek.  A zenei ismeretek gyakorlás útján fejlődnek készségekké, hogy
aztán  a megszerzett készségek birtokában a tanulók mindig újabb zeneműveket
ismerhessenek  meg.  Márpedig a zenehallgatás a zenemű érzelmi hatásai miatt
nélkülözhetetlen személyiségfejlesztő eszköz.


      2. A közös követelmények és a tantárgyi követelmények összevetése

   A  NAT  a  követelmények  rendszerével szabályozza a 6-16 éves korosztály
nevelésének,  oktatásának  tartalmát.  A  követelményekben a tanítás-tanulás
folyamatával  és  eredményeivel  kapcsolatos  elvárások fogalmazódnak meg. A
NAT-ban  a  követelmények  három különböző szinten jelennek meg, a közös, az
általános fejlesztési és a részletes követelmények szintjén.

          (a) Az általános fejlesztési követelmények és a részletes
                          követelmények összevetése

   A  NAT műveltségi területenként, azon belül részterületenként tartalmazza
a  terület  főbb  céljait,  feladatait,  általános  fejlesztési és részletes
követelményeit.  A  követelmények  e  két  szintje  orientálja az iskolákat,
pedagógusokat helyi tantervük tantárgyi rendszerének és annak súlypontjainak
kialakításakor, ill. időkereteik meghatározása során.

   Ezért szakdolgozatom egyik leglényegesebb pontja a követelmények 2. és 3.
szintjének:   az   ének-zene  oktatás  általános  fejlesztési  és  részletes
követelményeinek összevetése.

   E  követelmények  egyaránt a tanulókat állítják középpontba, ezért fontos
szempont  az,  hogy  a  különböző  követelmények  egyeznek-e  a  személyiség
aspektusainak  kiemelésében. A követelmények összességét mindkét fejlesztési
szakaszban  és  mindkét  szinten  az jellemzi, hogy a pszichomotoros szférát
hangsúlyozzák legjobban. Pl.: Az első 6 évfolyam egyik általános fejlesztési
követelménye:   "Dalosjátékok   mozgással",  a  4.  évfolyam  egy  részletes
követelménye: "Dalritmus hangoztatása".

   A   másik   kérdés,   hogy   az  általános  fejlesztési  és  a  részletes
követelmények    egyformán   építenek-e   az   adott   korosztály   életkori
sajátosságaira.   Ehhez   a   NAT   bevezető   részében  felsorolt  életkori
sajátosságok szolgáltak kiindulási alapként. Ha adódtak is különbségek a két
szint  követelményei  között  a  fenti  szempontból, ezeknek a követelmények
különböző csoportosítása miatt nincs jelentőségük.

   A  tananyag  nemcsak  tartalmával, hanem elrendezésével is befolyásolja a
tanítás-tanulás folyamatát, amennyiben figyelembe vesz számos, mindenekelőtt
tudományos,  tartalmi,  logikai,  pszichológiai,  pedagógiai  szempontot.  A
művelődési   anyag  helyes  elrendezése,  struktúrája  esetén  az  ismeretek
mélyülnek,   tartalmilag  bővülnek,  a  jártasságok,  készségek  gyorsabban,
biztosabban alakulnak, a tanulást könnyíti a transzfer, a generalizáció.

   A  tananyag-felépítés  szempontjából  oly  módon  tehetünk különbséget az
általános  fejlesztési  és  részletes  követelmények  között,  hogy  míg  az
általános  fejlesztési  követelmények  csak  a műveltségi terület lehetséges
fejlesztési  irányait  írják le, addig a részletes követelmények a tanítandó
tartalmakat, az azokhoz kapcsolódó fejlesztési feladatokat, és a mindenkitől
elvárható  teljesítményeket  is.  Ez utóbbi esetben tehát 3 szint vertikális
(szinten  belüli) és horizontális (szintek közötti) felépítésének, egymásra-
épülésének  kell  egyeznie.  Ez  adhat  magyarázatot arra, hogy az általános
fejlesztési  követelmények szinte teljes mértékben egymásra épülnek. Pl.: "A
belső  hallás folyamatos fejlesztése" a követelmény az első 6 évfolyamon, és
"A belső hallás továbbfejlesztése a műzene többszólamúságával" a követelmény
a  7-10.  évfolyamon.  Ugyanez a részletes követelményekről kevésbé mondható
el.  A  3  szint  követelményei  ugyan  néhány  kivétellel  megfeleltethetők
egymásnak,  pl.:  a  9-10.  évfolyam  egyik minimális teljesítménye: "Tudjon
ismert,  egyszerű  dallamokat lejegyezni", fejlesztési követelmény "A tanult
hangnemekben  való íráskészség fejlesztése", és tananyag az "Ismert dallamok
írása a tanult hangnemekben". A részletes követelmények vertikális egymásra-
épülése  azonban  nagyon  sok kívánnivalót hagy maga után mindhárom szinten.
Pl.  egy  8.  évfolyam  végi  fejlesztési  követelmény  a  "Hangközök tiszta
éneklése",   ehhez   képest   visszalépés  a  következő  10.  évfolyam  végi
fejlesztési követelmény: "Ismerje fel a hangközöket írott kottában".

   Erre  magyarázat,  hogy  a  tartalmi  szabályozás  funkciójának  -  a NAT
koncepciójának   érvényesítése   megköveteli   a   koherens,  szisztematikus
felépítést   a   tanítási   tartalom   tekintetében,  ugyanakkor  az  önálló
alkalmazást  szinte  kikényszerítő,  a hagyományos tantervtől eltérő hiányok
nem   teszik   lehetővé   a  tananyag  "egymásmelletti"  és  "egymás  utáni"
kapcsolatait,   a   "hézagtalanságot"  és  a  fokozatosságot  maradéktalanul
megvalósító tantervi organizmus kialakítását.

   Elemzésemben  fontos  helyet  tölt be annak vizsgálata, hogy az általános
fejlesztési      követelmények     milyen     részletes     követelményekben
konkretizálódnak,   ill.   valamennyi  részletes  követelmény  illeszkedik-e
valamelyik  általános  fejlesztési  követelményhez. Az általános fejlesztési
követelmények   szakaszolását  és  a  tananyagrészeket  alapul  véve  minden
részletes   követelmény  megjelenik  egy  általánosabb  megfogalmazásban  az
általános  fejlesztési  követelmények  szintjén.  Pl.  egy  4. évfolyam végi
részletes  követelmény  (a  tananyagban)  a  "Hangszerek hangszínének hallás
utáni  felismerése",  ennek  megfelelője  a  6.  évfolyam végén az általános
fejlesztési  követelményekben: "...tapasztalatok gyűjtése a hangszínről...".
Azonban  nem  minden  általános  fejlesztési  követelmény  konkretizálódik a
részletes  követelményekben.  Pl. ilyen az első 6 évfolyamon a "Tartott hang
melletti elmozdulás" általános fejlesztési követelménye.

   Végül   is   levonható   az  a  következtetés,  hogy  a  NAT  "tantárgyi"
követelményei az ének-zene részterületen egymásra épülnek és olyan szélesebb
összefüggésekhez  kapcsolódnak,  mint  a  tananyag  struktúrája,  a  tanulók
életkora, tudásuk fejlődése, a szintek hierarchiája.


     (b) A közös követelmények és a tantárgyi követelmények összevetése

   A  közös  és  a  tantárgyi követelmények szorosan kapcsolódnak egymáshoz,
minden   általános   fejlesztési  és  részletes  követelmény  illeszkedik  a
kereszttantervek követelményeihez, bár nem minden közös követelmény bontható
le  tantárgyi  követelménnyé túlzott konkrétsága vagy más fejlesztési iránya
miatt.  Ilyen  pl. a következő: "Ismerjék meg az európai egység erősödésének
jelentőségét,   ellentmondásait,   szerepét   az   országnak  és  lakosainak
életében".

   A  közös és tantárgyi követelmények tartalma közti különbség magyarázatot
ad  arra  is,  hogy  miért  más  a  személyiségkomponensek hangsúlyrendje az
egyikben, és miért más a másikban.

   A  tartalom  feldolgozása a kereszttantervekben ugyanis inkább a kognitív
szférát   érinti,  a  képességek,  készségek  fejlesztése,  a  kompetenciák,
készségek a tantárgyi követelményekben a pszichomotoros szférát.


                    3. Célrendszer és követelményrendszer

   A  rendszerszemléletű  oktatás  szükségessé  teszi,  hogy  a  célrendszer
céljainak   összevetésén,   ill.   a   követelményrendszer  követelményeinek
összevetésén  túl  sor  kerüljön  a  célok  és  követelmények egymáshoz való
viszonyának vizsgálatára.


                 (a) Közös követelmények és általános célok

   Elemzésem   szerint   a   kereszttantervek   a   célokban   meghatározott
személyiségképpel    összhangban    mintegy    kiemelik,   hangsúlyozzák   a
célrendszernek a személyiség kibontakoztatásával összefüggő megállapításait.
A közös követelmények és az általános célok által megjelölt értékek egyaránt
egy humanista, demokratikus európai értékrendet képviselnek. Végül az iskola
funkciói  közül  a  szocializációt-perszonalizációt és a kulturális funkciót
emelik ki.

               (b) Tantárgyi követelmények és tantárgyi célok

   A   követelmény,   a   követelményrendszer   önmagában   csak  önérdekűen
vizsgálható.  Elemzése  érdemi  eredményt  akkor  hozhat,  ha  a szempontok,
tények,  problémák  és következtetések az "ÁLTALÁNOS" és a ténylegessé válás
további  szintjein  egyre  valóság-közelibb  "KONKRÉT"  fókuszában állnak. A
kérdés  tehát  az,  hogy  a  követelmények  megvalósítása útján az ének-zene
"tantárgy"    által    felvállalt    célok    megvalósíthatók-e,   a   célok
követelményfedezete   meggyőző-e.   A  tantárgyi  célok  -  a  befogadás,  a
reprodukálás  és  az  alkotás  - a részletes követelményekben maradéktalanul
megjelennek,  ám  az általános fejlesztési követelményekben nem történik meg
az  alkotás  céljának  lebontása.  A  személyiségkoncepció  szempontjából  a
tantárgyi  célok  és  a tantárgyi követelmények egyöntetűen a pszichomotoros
tanuláshoz kapcsolódnak leginkább.

   Az   ének-zene   oktatás   célrendszerével   kapcsolatos  elemzésemben  a
tartalomelemzés  módszerével  főképpen  a  követelmények  dokumentum  általi
értelmezését,  a  strukturáltságot  és  a  célrendszer  egyes elemei közötti
viszonyt vizsgáltam. Az elemzés e redményei a következők:

   - Az ének-zene oktatásának tantárgyi céljai illeszkednek a NAT  általános
céljaihoz.

   - A közös és tantárgyi követelmények egymással összefonódnak.

   - A  közös követelmények és az általános célok teljes összhangban  állnak
egymással.

   - A tantárgyi célok követelményfedezete is meggyőző.

   A  Nemzeti  Alaptanterv  tehát  következetesen és konkrétan végigvezeti a
követelmények  rendszerét  a  céloktól  az  Ének-zene  részterület  közös és
sajátos, általános fejlesztési és részletes követelményeiig.

   A   NAT   céljaival,  szellemével  összhangban  álló  lényegi  megfelelés
érvényesítése  a dokumentumot jól ismerő, céljait, funkcióit, összefüggéseit
értő,   mélyen   gondolkodó,   rugalmas,   alkotó   megoldásokat   alkalmazó
pedagógusokat, iskolafenntartókat és ás partnereket kíván.

   Sem   tartalmi,   sem   nevelési   vonatkozásban   nincs  sok  új  a  NAT
követelményrendszerében  az  Ének-zene  részterületén.  Egyrészt tartalmilag
olyan  értékes,  minden  részletében  kidolgozott  koherens  egész a Kodály-
koncepcióra   épített   zenetanítás   anyaga,   hogy  az  egy  ezredfordulós
zenepedagógia  újító  törekvései  számára  is  örök  értékű, és így korszerű
tudott  maradni.  Másrészt  a maradandó értékhez hozzá kell és lehet tenni a
szintén  értékes  újakat,  ha az őrzők általában az ÉRTÉK-re és nem csupán a
szűken  értelmezett  KODÁLYI-ra  nyitottak.  Nevelési  szempontból azért nem
jelent igazán újat a NAT, mert követelményei a személyiség kibontakoztatását
tűzik ki célul, s ez találkozik a Kodály-koncepciónak a "zene nélkül nincsen
teljes ember" gondolatával.

   Következtetésképpen   a   közoktatás   zenetanítási  csődként  emlegetett
jelenlegi   helyzetén  nem  tartalmi  és  szemléleti  megújulás  tudna  most
segíteni,  hanem  az  a  tanítási attitűdváltás és szaktárgyi koncepcionális
megújulás,  amely  képes  megláttatni a szűk tantárgyin túli összefüggéseket
is,  amely képes érvényesíteni a szaktárgyi érdekeket az iskolai nevelésben,
amely nyitott a tantervelméletre, didaktikára és mérésmódszertanra.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2018
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező