Dimenzió #18

Nem iskolás fokon...

(pedagógia, neveléstörténet)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                 Tóth Andrea:

              PEDAGÓGIAI KÉRDÉSFELVETÉS ÉS MÓDSZERTANI DILEMMÁK

   Végzős  pedagógia  szakos,  másoddiplomás  hallgatóként  a szakdolgozatom
elkészítése   kapcsán  kerültem  szembe  azokkal  a  problémákkal,  melyeket
írásomban  megpróbálok  olvasóimmal  megosztani. Remélve, hogy hasznos lehet
ezek közre adása mindazok számára, akik még a szakdolgozás előtt állnak ill.
egy, a pedagógiával kapcsolatos kutatásba kivánnak éppen belefogni.

   Legelső   gondként   maga  a  kutatási  téma  kiválasztása  jelentkezett.
Kézenfekvő volt egy olyan probléma feltérképezése, amelynek magam is részese
vagyok.   Általános   iskolában   tanítok,   így   átélem  a  NAT  fokozatos
bevezetésének,  a  pedagógiai  programok és a helyi tantervek elkészítésének
mindennapi  gondjait. Nemcsak a magam, hanem a kollégák munkáját, véleményét
is  jól  ismerem. Innen már szinte magától adódott a kérdés : A NAT jelentős
változást   jelent  az  eddig  érvényes  1978-as  tantervhez  képest.  Vajon
változott-e ebből kifolyólag valamiben a pedagógusok helyzete is, s ha igen,
akkor milyen irányban?

   A kérdésfelvetés jogosságát igyekeztem több szempontból is alátámasztani.
Első  érvként felhasználtam az új alaptanterv pedagógiai funkciói közül azt,
mely  szerint  megnőtt  az iskolák és a pedagógusok függetlensége és döntési
lehetősége.  [1]  Ez  már  önmagában is egy megváltozott pedagógus-helyzetre
utal.  A  további  érvek  között  szerepelt  az,  hogy  a  jelenlegi helyzet
diagnosztizálása   mind  a  szakma,  mind  az  oktatáspolitika  számára,  de
említhetem  az  oktatási  intézmények  fenntartóit  is, jó iránymutató lehet
abban  az  értelemben,  hogy léteznek-e olyan problémás területek, amelyekre
koncentráltan kellene odafigyelni.

   Nem  utolsósorban  a pedagógusok helyzete és közérzete látens hatásként a
gyerekek   körében   is   megjelenhet,   hiszen   valamennyi   iskolában   a
dokumentumokba  foglalt  hivatalos  tanterv  mellett egyidejűleg a "rejtett"
tanterv  is  megjelenik.  [2]  Így a pedagógus saját helyzetéről való reális
tájékozódása igen fontossá válhat.

   A kutatási téma jó és aktuális megválasztását az előbb felsorolt érvekkel
sikerült  igazolnom.  Ezután  következett egy lényegesen nehezebb feladat: a
kutatási  terv  elkészítése. Ennek menetét nem írom le részletesen. Egyrészt
azért,   mert   feltehetően  sok  olvasómnak  már  vannak  ebben  a  témában
tapasztalatai.  Másrészt  pedig  annak a számára, aki teljesen kezdő kutató,
inkább  egy  jó módszertani könyv áttanulmányozását javaslom, mint ahogy azt
magam is megtettem.

   Itt  csak  azokkal a kérdésekkel foglalkozom, amelyek munkám során komoly
dilemmákhoz vezettek.

   Az    iskolareform    nyomán   kialakult   pedagógushelyzet   vizsgálatát
leszűkítettem  az általános iskolára, mivel saját tapasztalataim köre is ez.
Ellenben   célom   volt   lehetőleg  országos  viszonylatban  foglalkozni  a
kérdéssel. Itt rögtön felmerült két alapvető probléma:

   Az  első, hogyan közelítsem meg a "helyzet" fogalmát. A második pedig az,
hogy milyen kutatási módszereket válasszak majd ki.

   Az   első   gond   megoldásához   a   pedagógushelyzetről   szóló  eddigi
szakirodalmat   hívtam   segítségül.   Ez  alapján  vázoltam  fel  azokat  a
dimenziókat,  amelyekben  a  pedagógushelyzet  megmutatkozhat.  Ezek  között
szerepelt  a kereset jól ismert problematikájától kezdve a szakmai önállóság
és  biztonság, egészen a történeti és szociálpszichológiai tényezőkig nagyon
sok  minden.  Azonnal  látszott  az,  hogy  egy  szakdolgozat  terjedelme, a
ráfordítható  időm  és  egyéb  lehetőségeim ilyen átfogó elemzésre nem adnak
módot.  Tudatosan  irányított  megfigyelések  és  interjúk  során azonban ki
lehetett    választani    ezek   közül   néhányat,   amelyek   a   jelenlegi
pedagógushelyzet  szempontjából  dominánsnak  látszanak. Arról is voltak már
feltételezéseim, hogy mely dimenziók mentén mutatkoznak negatív ill. pozitív
változások.

   Ennek  alátámasztására  már  csak  (?!)  módszerekre  volt szükség. Kezdő
kutató  lévén  hatalmas  energiával  ástam  bele  magamat  a kérdőívkészítés
gyakorlatába, a "legüdvözítőbb" módszernek tartván azt. Menetközben derültek
ki a bajok:

   Terveim  szerint  országos  helyzetet  szerettem volna vizsgálni, ami azt
jelenti,  hogy  ha  csak 500 fős reprezentatív mintával számolok, akkor is a
kérdőívek  szétküldése  (esetleg  válaszborítékokkal  együtt)  komoly anyagi
akadályokba  ütközött  volna.  Arról  nem  is  beszélve,  hogy  önmagában  a
mintavétel  is  nagy  gondot  jelentett  volna.  Amennyiben sikerült volna a
kérdőívek elküldése, nem megfelelő számú válasz esetén veszélyeztettem volna
az egész kutatás érvényességét. A megbízhatóság kérdése is felmerült bennem,
hiszen  nem  lettek  volna  egyáltalán  garanciáim  arra nézve, hogy őszinte
válaszokat kapok-e majd.

   Be kellett látnom, hogy ezzel a tervvel semmire sem megyek. Az új ötletet
G.  Ray  Funkhouser  amerikai  kommunikációkutató  egy munkája [3] adta. Így
jutottam   el   a   tartalomelemzéshez,  amely  során  pedagógiai  szaklapok
vizsgálatába   fogtam  bele.  Olyan  cikkeket,  írásokat  kerestem,  amelyek
valamilyen formában a pedagógusok helyzetével foglalkoznak. Természetesen az
érvényesség    problematikája   ennél   a   módszernél   is   felmerül,   de
ellensúlyozásként lehet számolni - kiváltképpen a legolvasottabb - szaklapok
erős,  a  közvéleményt  formáló  hatásával.  A  módszer  előnyei között kell
említeni  azt  is,  hogy  egyáltalán  nem költséges, s ha kellő alapossággal
dolgozunk, jó kódrendszert alkalmazunk, akkor a megbízhatósági szint is elég
magas lesz.

   Három  országos pedagógiai szaklapot választottam ki a tartalomelemzéshez
az olvasottságuk szerint. Lapelőfizetési és könyvtári statisztikák szerint a
Köznevelés, A Tanító és a Pedagógusok Lapja a legolvasottabbak a pedagógusok
körében.   Erre  nézve  sikerült  megfelelő  adatokat  találni  mind  az  új
alaptanterv előkészületeit megelőző [4] és követő időszakban is [5].

   A  lapok  egyes  számait  (valamennyi megjelent példányt beválogattam) az
1990-es  évektől  volt  érdemes  átnézni,  mivel  ekkor  kezdődtek meg a NAT
előkészületei  is.  Ez  elég  sok  munkát jelent, viszont módot arra, hogy a
pedagógushelyzetben    bekövetkezett    esetleges   változásokat   ne   csak
állapotszerűen, hanem folyamatában is láttatni lehessen.

   Az  általam  vizsgált  pedagógushelyzetet  meghatározó  ill.  befolyásoló
tényezőket  tartalmazó  cikkeket  nagyon pontosan és jól átgondoltan kellett
kódolni  a  feldolgozhatóság  érdekében.  Részletezés  nélkül mindössze arra
hívom  fel  a figyelmet, nagyon lényeges a kulcsfontosságú elemek mennyiségi
és  minőségi  előfordulására is hangsúlyt fektetni, valamint arra, hogy ezek
pozitív vagy negatív kontextusban fordulnak-e elő.

   A  pedagógushelyzetről  kiváló  informálódási lehetőséget nyújtanak egyes
dokumentumok  és  statisztikák is. Néhányat felsorolok azok közül, amelyeket
magam  is  vizsgálat  alá  vetettem:  ilyenek  pl.  a kollektív szerződések,
iskolai szervezeti és működési szabályzatok, a pedagógiai intézetek ill. más
intézmények  által  szervezett  tanfolyamok,  továbbképzések  és  az  ezeken
résztvevők  listája,  a  pedagógiai  programokról  és  a  helyi tantervekről
készült szakértői vélemények stb.

   Összegyűjtött  adatainkat,  információinkat  kiválóan  lehet illusztrálni
egy-egy esettanulmány elkészítésével is.

   Végezetül    még    egyetlen    jó    tanács:    Kutatási   eredményeink,
következtetéseink  megtételekor  nagyon  pontosan  meg kell határozni azt az
érvényességi  kört,  amelyre  ezeket  valószínűsíthetjük.  Még  akkor is, ha
eredeti céljaink szerint szélesebb körben szerettünk volna gondolkodni, mint
ahova sikerült eljutni.

   Jó  munkát  kívánok minden szakdolgozónak és kutatónak abban a reményben,
hogy lesz kedvük ötletekben minél gazdagabb módszertani csemegézéshez.


                                 Jegyzetek:

[1]  Bárdossy  Ildikó:  Segédanyag  a  tantervelmélet  és  tantervfejlesztés
     tanulmányozásához,  Tolna  Megyei Pedagógiai Intézet, Szekszárd, 1990.,
     27. o.

[2]  Szabó  László  Tamás:  A  "rejtett tanterv", Magvető Kiadó, Bp., 1988.,
     29. o.

[3]  Babbie,  Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó,
     Bp., 1996., 349-351. o.

[4]  Salamon  -  Széphalmi : Pedagóguséletmód és tevékenység, Tankönyvkiadó,
     Bp., 1988., 77-78. o.

[5]  Miksa Lajos: Újraéled a pedagógiai információs szakosztály, Köznevelés,
     50. évf., 1994., 5. szám, 7. o.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező