Dimenzió #17

Antigravitációban

(irodalom, sci-fi, csillagászat, paratudomány)

                                Szabó László:
                             MEGSZÓLAL AZ OLVASÓ

                       3. levél: Lakótelepi veszedelem

   Harmadik  olvasói levelünkben egy lakótelepi UFO-megfigyelésről számol be
Horváth Arnold:

                           Tisztelt Szerkesztőség!

   Egy igen különös történetet szeretnék elmondani, ami nemrégiben esett meg
velem  és barátnőmmel. A szomszédos lakótelepen történt estefelé, épp moziba
indultunk.  Hirtelen  egy  fénylő  gömb  jelent  meg  felettünk  kb. 3 m-re.
Mindketten   megálltunk,   majd   barátnőmet   magam   mögé  utasítva,  halk
kurjantással  a  gömb  felé  penderültem,  nem törődve az életemet fenyegető
veszéllyel.  Merőn  felnéztem  a  fénylő gömbre, hogy lássa, nem ijedtem meg
tőle.

   Aztán  lassan elkezdtem kigombolni ingemet. Mikor a legalsó gombhoz értem
(gondosan  ügyelve  közben  a  szabaddá  váló  hasizom  lazás feszességére),
ingemet - egy elegáns félkört leírva hátrafelé - elhajítottam.

   A  mozdulatsor  alatt természetesen kínosan ügyeltem tricepszem (musculus
triceps  brachii)  szálkás  feszességére. Ekkor hátam mögül barátnőm döbbent
sikolyát hallottam a sötétből. Volt is rá oka.

   Ugyanis  ingem  eldobásával  szabaddá  vált  hátam  egész  felülete, mely
véleményem  szerint  egy Buick motorháztetejével vetekedik. Kötegről kötegre
kezdtem  megfeszíteni  izmaimat.  Először  hátam  szélső  részét,  a  szélső
hátizommal kezdve (latissimus dorsi), aztán a levator scapulae, majd felfelé
haladva   következett  a  musculus  trapezius,  és  a  musculus  romboideus.
Tisztában voltam vele, hogy csodásan nézek ki a derengő kékes fényben. Ekkor
láttam meg az olajtócsát a földön.

   - Spéci!  - szaladt ki a számon, és kezeimet belemártva lassú, de  biztos
mozdulatokkal kezdtem felhordani az olajat mellkasom felső részére (musculus
pectus major).

   Végig  ügyeltem  rá  persze,  hogy a derengő kékes fény merőlegesen essen
kötegszerű  mellizmomra, mely így egy eleven páncélzathoz vált hasonlatossá.
Amikor   hasizmaimat   kezdtem  olajozni,  engem  is  meglepett,  de  csípőm
valamilyen  belső, ősi kényszer hatására elkezdett ringani. Te jó ég, hányan
nézhettek végig!

   Ekkor  mutattam  be az első pózt. Egy klasszikussal kezdtem, kissé oldalt
fordulva  a  fénygömbnek,  és  PANGG!  egy  jobboldali bicepszpóz! Aztán egy
lágyívű  átmenet,  félfordulat  hátra,  BANGG!  egy hátsó dupla tricepszpóz!
Fenomenális voltam! Barátnőmnek csak a sikoltozásait hallottam a hátam mögül
a  sötétből.  Úgy sikoltozott mint akit erőszakolnak. Szegénykém! Még mindig
nem tudott hozzászokni testem látványához!

   Gondoltam  előnyösebb,  ha  pont  felülről  ér  ez  a  lidérces  fény, és
belekeztem   egy  guggolós  elülső  dupla  bicepszpózba,  majd  egy  elegáns
hátrafordulás után egy dupla hátraszaltóval megindultam a fényforrás alá.

   Aztán  csak  arra emlékszem, hogy reggel van, ülök egy lámpaoszlop alatt,
fejemen  hatalmas dudor. Barátnőm tőlem mintegy 4 m-re szintén eszméletlenül
fekszik, összes ékszere eltűnt. Az orvos szerint heten erőszakolták meg.

   Namármost  ki  lehetett  az,  aki  pózolásom  közben  meg  mert bennünket
támadni?  Csakis  az UFOk, hiszen ők érzéketlenek az emberi test szoborszerű
szépségére, meg erre utal a fényjelenség is. Hát nem?
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.