Dimenzió #17

Antigravitációban

(irodalom, sci-fi, csillagászat, paratudomány)

                           II. A HIÁNYZÓ FÖLDRÉSZ

   Van  Thomas  Mann-nak  két klasszikus mondata, melyet szívesen és gyakran
idéznek: [1]

   "Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?"

   Ne  mondjuk, mert megint egyszer magunkat csapnók be egy összefüggéseiből
kiragadott  idézettel.  Most ugyan a szerző mondandóját nem hamisítanók meg;
de  lássuk részletesebben! A szerző arra céloz, hogy a "történelem" kezdetét
nem találjuk. Minden kultúra előtt volt egy másik, a háziállatok és növények
nem  változtak.  "...  a  marha tenyésztörténete vadbivaly alakjából az ifjú
József  napjaiban  már  oly  rég lezajlott ... amelytől a babiloni-egyiptomi
műveltségű  József,  az Amurru-föld fia, csaknem éppoly távol állt, mint mi,
maiak  -  a  különbség  elenyésző  ...  Ha  vadjuh  után  puhatolózunk,  ...
megtudjuk,   hogy  ez  már  kihalt.  'Rég'  kiveszett.  Megszelídítése  Szét
napjaiban  folyt  le, s a ló, a szamár, a kecske betörése, meg a sertésé ...
ugyanebben  a  ködös időpontban történt. Történeti feljegyzéseink körülbelül
hétezer évre nyúlnak vissza; ez alatt az idő alatt mindenesetre egy vadállat
sem  nevelődött hasznossá és házivá ... Gabonaneműinket, melyekkel József is
táplálkozott,  ...  vadon  növő őseikre visszavezetni legmélyebb sajnálatára
növénytanunk  sem képes, s egyetlen nép sem dicsekedhet vele, hogy ő volt az
első, aki kifejlesztette, s művelte."

   Ebből  már  érthetjük,  miről  van  szó,  és a nagy műveltségű művész nem
oktalanul   mondja   1933-ban,  amit  mond.  Azután  kifejti,  hogy  az  ún.
"őslakósok"  előtt a történészek egyre még ősibbeket találnak. "S ez még nem
elég,  a  tudomány  egyre  jobban hajlik arra a föltevésre és meggyőződésre,
hogy  ezek  a  `barbárok'  gyarmatosai  voltak Atlantisznak, amaz elsüllyedt
világrésznek,  Herkules  oszlopain  túl, amely időtlen idők előtt Európát és
Amerikát  összekötötte  ...  majdnem bizonyos, hogy ... volt még egy régebbi
anyanyelv,  mely  magában  foglalta  mind  az  árja,  mind  a sémi és hámita
nyelvjárások  gyökereit.  Valószínűleg ezt a nyelvet Atlantiszban beszélték,
amelynek   árnyképe   a   távoli   ködben   bizonytalanul   látható   utolsó
hegykulisszája a múltnak. Atlantisz azonban maga sem igen lehetett a beszélő
ember őshazája".

   Nem  folytatom az idézetet. Akit érdekel, olvassa el az eredetit (mármint
a  regény  előszavát),  mely  az  emberi  kultúra  kezdetét  millió évnél is
korábbra  teszi, meg Kodolányi erre rímelő művét. [2] Érdemes és tanulságos.
Csak   el  ne  higgyük.  Az  író  1933-ban  töprenghetett;  mi  már  tudunk.
Úgymint: [3]

       gabonatermesztés kezdete:    Ali Kos (Irán), i. e. 6750-6000;
       kecsketartás kezdete:        Beida (Levante), i. e. 6830 ″ 200

és így tovább. Talán találunk majd ennél is korábbiakat, de ezek már tényleg
a kezdetek: a gabona és kecske még csak kezd különbözni a vadtól. A legősibb
háziállat  talán a kutya (Starr Carr, Anglia), talán a juh (Közel-Kelet), de
legfeljebb  10000  évesek.  A  történelem  "hétezer  éve" tényleg nem nyúlik
vissza  a  "kezdethez",  de a régész ásója és a magfizikus 14C-laboratóriuma
igen.  Ember  persze volt korábban is, de a jelek szerint termelő ember nem.
"Csak"  gyűjtögető  és  vadász.  És ezért egyszerűen tévedés, hogy Jákob fia
József  csaknem  éppoly távol állt volna az állattenyésztés kezdetétől, mint
mi.  A  legkorábbi  kezdetektől hozzánk vezető út kb. 2/3-án állt i. e. 1500
körül.  Hozzánk  közelebb  ugyan,  de  nem  összemérhetetlenül  közelebb. Ne
mondjuk  a múltnak kútját feneketlennek. Úgy olyan csak, mint a Lágymányoson
a Feneketlen tó.

   De  honnan  tudjuk  ezt;  és  Mann  miért nem tudta? Lehet, hogy a válasz
dogmatikusnak  hangzik:  közben a tudomány fejlődött. József idején a Közel-
Keleten  valóban lényegében ugyanolyan állatokat tenyésztettek és ugyanolyan
növényeket  termesztettek,  mint e század elején. Mára az ásatások mélyebbre
jutottak az ő koránál, és a csontok korát magfizikai módszerekkel meg tudjuk
határozni.  És valahol az előbb említett dátumok táján, mintegy 8000 éve, az
állatcsontok  és  gabonaszemek  változni  kezdenek.  Tovább haladva a múltba
egyre   kevésbé   lehet  őket  a  vad  alakoktól  megkülönböztetni.  Nyilván
belejutottunk  az  első háziasítás és nemesítés korába: más szóval elértük a
termelő  ember  múltjának  fenekét.  Ez  nem az ember létrejötte, arról majd
később,  de valami olyan, amit Mann keresett, és a beláthatatlan múltba tolt
vissza.  A  termelés,  a paraszti élet mintegy 10000 éve kezdődött, régebben
ilyennek nyoma sincs, és látjuk a kialakulás folyamatát. Tízezer év hatalmas
idő,  de  csak  300  nemzedék.  Ötezer  évvel  ezelőtti  sumér  és egyiptomi
királyoknak  már  ismerjük  nevét,  néha  életrajzát is. Finnugor nyelvészek
rekonstruálták  a 12000 éve beszélt finnugor ősnyelvet, és azokon mondatokat
tudnak fogalmazni.

   De miért épp 10000 éve kezdődött az állattenyésztés és földművelés? Talán
akkor  lett az ember eléggé okos ehhez? Nem valószínű. A "mai ember", a Homo
sapiens  (mások  szerint  Homo  sapiens  sapiens)  30000  évnél régebbi. Nem
tudjuk, pontosan mennyivel: Európában 32000-33000 éve jelent meg, és valahol
itt  válik  megbízhatatlanná  a  14C  analízis  is.  A  jelek szerint mintha
valahonnan  keletről,  talán  a  Perzsa-öböl  vidékéről érkezett volna (ezen
vitatkoznak),  és  ott  ősibb  formákból talán 50000 éve alakulhatott ki. Ez
lehet  a  mai  értelemben  vett  tagolt  beszéd  kezdete, mert egy anatómus-
akusztikus együttműködés eredménye szerint [4] mai nyelveink legtöbb hangját
a neandervölgyi ősember még nem tudta volna kiejteni.

   Az  ember  szervezetében,  agyának  felépítésében  tehát  10000 éve semmi
lényeges  sem történt: 15000 éves ősünk mai ruhába öltözve kevés meglepetést
okozna  az utcán (legalábbis Magyarországon), csecsemőkorától örökbe fogadva
pedig  éppen olyan gondolkodású felnőtt válna belőle, mint mi vagyunk. Van a
Földön  olyan  nemzet,  mely  azt  állítja,  hogy  mai  helyén  15000 éve él
kontinuus  kultúrlétet;  nem  az  amelyre sokan gondolnak, hanem a pireneusi
baszk.  Állításuk  szerint  őseik  festették ki a híres altamirai barlangot.
Persze  az  ilyen  kontinuus történelem gyanús lehet, főleg, ha tudjuk, hogy
alkalmas  az  autonómia  vagy függetlenség ideológiai alátámasztására, de ez
esetben  mintha  a  nyelvészet  is  támogatná  a folytonosságot. Egy francia
szakíró  összegyűjtött  néhány azonos tőből származtatható szót, [5] amelyek
nekünk nem hasonló jelentésűek:

                             aitz    = kő,
                             aitzkor = bárd,
                             aiztto  = kés,
                             aitzurr = csákány.

   Ez mintha még a kőkorszaki terminológiát őrizné. A lur = talaj; elur = hó
szópárral pedig mintha már az utolsó eljegesedés korában járnánk.

   Az  utolsó  (pontosabban legutóbbi) eljegesedés, a Würm, pedig vagy 10500
éve  ért  véget.  (A  pontos  határvonal  megállapodás kérdése.) Történt hát
valami  fontos  10000  éve.  És  körülbelül akkor pusztult el Platón szerint
Atlantisz is.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.