Dimenzió #16

Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)

(irodalom, népmesék, karcolatok, regények)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                  A SZÚNYOG

   A  szúnyog a falusi élet gyönyöreihez tartozik, ezért rokona a légynek, a
varangynak,  darázsnak,  hangyának, harapós kutyának és a döglött macskának.
Sőt  ugyanez  alapon távoli atyafiságban áll a százlábúval is. Tehát szúnyog
azok  közé  az  állatok  közé  tartozik,  amelyek a városi ember számára oly
élvezetessé  teszik  a  falusi  nyarat.  Mert míg kora reggel, mihelyt a nap
betekint  az  alacsony,  nedves,  vályogfalú és pókhálós falusi szobába, már
amennyire  annak  eblyuk  nagyságú  ablakán egyáltalán betekinthet, a legyek
kezdenek  mászkálni  a  városi  ember orrán, szeme héján és szája szélén, és
amíg  napközben  a  darazsak csipkedik meg a kertben, amelynek beléndekszagú
illatába  okvetlenül  beleharsog valamely, a közelben rothadó döglött macska
szaga,  addig  estefelé,  mikor nevezett városi a ház előtt ülve ki szeretné
pihenni  a,  nap  gyönyöreit,  a  talpa alatt varangy vartyog, a füle tövébe
pedig  szúnyog  muzsikál.  A  szúnyog  tehát  estefelé  jön  elő,  ő  a  nap
gyönyöreinek,     porának,    sarának,    kukacoszöld    gyümölcseinek    és
kutyaugatásainak  a  befejezése  és  betetőzése. Betetőzése, mert valamennyi
többinél  nagyobb  gyönyör;  gyönyörűen  muzsikál, és jól csíp. A szúnyog az
ember  fülébe  muzsikál,  de  a nyakát csípi meg. Amelyik nem a nyakát csípi
meg, az a keze fejét csípi meg. Mivel azonban több szúnyog muzsikál az ember
füle  tövébe, s ezek közül csak néhány csípi meg a nyakát, természetes, hogy
a  keze  fejét  sem egy csípi meg, hanem több. Tehát egyik a nyakát, másik a
keze  fejét,  harmadik  a  homlokát,  negyedik  a képét csípi meg, amikor is
`egyik,  másik,  harmadik  és  negyedik`  alatt nem egyes szúnyogokat, hanem
csapatokat  kell érteni. Ez összesen körülbelül néhány ezer csípést tesz ki,
azaz  a  szúnyogok  a  városi embert nyaralás ürügye alatt esténként szitává
csípik.  Ez ellen a ravasz városi ember úgy védekezik, hogy rágyújt egy pipa
kapadohányra,  hogy  a szúnyogokat odább undorítsa. Néhány szippantás meg is
hozza  a  kellő  eredményt,  mert a városi ember elszédül, feláll, és miután
lehajolni  elfelejt,  fejét  beleütve  az  ajtófélfába, beszédül a házba, és
belefekszik  ágyába.  Az  ágyban  gondosan  megvakargatja  szép  sorjában  a
csípéseket,  sőt  a  koponyacsontját  is véresre vakarja. Ezalatt az ágyában
egér  rágcsál,  az  ágya alatt béka brekeg, nyakán pók mászik, a falon pedig
százlábú mászik, a beléndekszag pedig a nyitott ablakon keresztül akar hozzá
éjszakára bemászni, de nem tud, mert egyrészt oly kicsiny az ablak, hogy nem
fér  be  rajta, másrészt pedig, miként a várból kirohanó őrség visszaveri az
ellenséges  csapatokat,  úgy  veri  vissza  a  beléndekszagot  a szobából az
ablakon át állandóan kifelé rohamozó doh és penészszag, amely a múlt nyártól
fogva, amikor is utoljára volt nyitva az ablak, felgyülemlett kisgazdáéknál.
   Mindettől  eltekintve,  a  szúnyog  kecses,  karcsú  állat, a szárnyaival
muzsikál, mint a repülőgép a csavarjával, s van egy hosszú vékony szívókája,
amelyet tövig döf az áldozata bőrébe, s azzal szívja a vérét, sok uzsorás és
munkaadó  is  megirigyelhetné.  A szúnyog színe, ha éhes, szürkéssárga, evés
közben  rózsaszínű, jóllakott állapotában pedig bíborvörös. Ekkor azonban az
áldozata ráüt a saját fejére, s a szúnyog maszattá válik.

   1921
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező