Dimenzió #16

Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)

(irodalom, népmesék, karcolatok, regények)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                  A VÍZILÓ

   A  víziló  igen  szép  állat. Sudár termete, őzlába, karcsú dereka, remek
barna színe és sikkes járása egyaránt elbájolók; az ajkai csókra termettek,
karószerű  fogai  miatt  a  fogorvosok kedvence, apró kidülledő szemei igazi
tükrei a víziló szelíd és tiszta lelkének.
   A  víziló Afrikában él a Nílusban, amiért nílusi lónak is mondják, amiből
még  mindig  nem  világlik  ki,  hogy  ezt  a szép disznószerű állatot miért
nevezik  éppen  lónak.  Aki  azonban  gyönyörködni akar benne, az megnézheti
állatkertünkben  is, ahol a többi közt egy ideális példány látható belőle, a
Jónás  nevű kis bájonc, a pesti nők kedvence, aki garmadával kapja naponként
a  szerelmes  leveleket. Érzékeny szívek már a nevétől is eksztázisba esnek,
ettől  a  megható,  szívhez szóló szótól, hogy Jónás. Legalkalmasabb név egy
ifjú  víziló számára. Ajánlatunk még: Adalbert, Döme, Bódog, Icig és Alajos;
női vízilovak számára: Eulália, Sarolta, Ludmilla és lbolyka.
   A  víziló,  dacára  annak,  hogy  a Nílusban él, nem krokodilt eszik, sem
halat,  sem  íbiszt,  sem  flamingót, hanem füvet és egyéb gyökereket, tehát
vegetáriánus. Hogy miért él tehát vízben, az rejtély, s ha vízben él, miért
nem  él a Dunában, az is rejtély, ha pedig a Dunában azért nem él, mert csak
a  meleget  kedveli,  akkor  meg  miért  nem  él  a Hungária-gőzfürdőben, az
ugyancsak  rejtély.  Tehát  a vízilónak úgy elnevezését, mint táplálkozását,
valamint  általában  az  életmódját  illetőleg  a  rejtélyek egész tömegével
állunk  szemben,  melyeket  a legkiválóbb természettudósok is mindmáig hiába
igyekeztek  megfejteni, melyeknek megfejtését ezek után csakis a legkiválóbb
természettudatlanoktól várhatjuk.
   Vannak  kis  vízilovak és nagy vízilovak, a nagy vízilovak a kicsinyekből
lesznek  növés  által, ami könnyen érthető. Persze, hogy a nagy vízilovakból
ugyancsak  további  növés által miért nem lesznek még nagyobb vízilovak, azt
nem  tudjuk.  Egy  teljesen  kifejlett  víziló  negyven métermázsát nyom, ha
többet  tesznek alája, akkor még többet is nyom. A víziló, jóllehet a törzse
hosszú  és  vastag,  a  súlya  nagy, a lába pedig aránylag igen rövid, mégis
fürgén  jár,  és  igen  jól  tud futni, sőt én a magam részéről arról is meg
vagyok  győződve,  hogyha  megfelelő  szárnyai  lennének, hát még repülni is
tudna. Azt persze mondanom sem kell, hogy úszni is kitűnően tud, mert bizony
a  Nílusban  úszás nélkül megélni majdnem olyan nehéz lenne, mint Budapesten
úszással vagy anélkül.
   A  víziló  teljesen  haszontalan  állat, ami annyit tesz, hogy az emberek
semmire  sem  használják,  sem nem húzatnak vele terhet, sem nem lovagolnak,
még  csak  nem is vízilovagolnak rajta. A húsát nem eszik, sőt ellenkezőleg,
kiköpik,  mégis  vadásszák,  ami  a  vadászok  ideális  önzetlenségére vall.
Vadászása csónakokon történik, robbanógolyók által, mert egyszerű golyónak a
víziló   oda  se  hederítene,  a  robbanógolyót  azonban  ő  is  respektálni
kénytelen.  A vadászása persze veszélyes, mert ha a vadász célt téveszt, ami
nagyon  könnyen lehetséges, mivel a víziló elvégre mégsem nagyobb egy kisebb
földszintes,  kültelki  háznál,  akkor a dühös állat nekimegy a csónaknak, a
csónak  fölborul,  s  a vadászok a vízbe esnek, és vizes lesz a ruhájuk, ami
miatt  a  mamájuk  otthon  megszidja  őket. De éppen ezen veszedelem miatt a
kalandkedvelők különösképpen szeretik vadászni a vízilovat.
   A  víziló  életkorát  nem ismerjük, mégpedig azért nem, mert a tudósoknak
nem  sikerült  megállapítani.  Ugyanis,  ha  egy  tudós  elkezdte figyelni a
vízilovat  azzal a céllal, hogy addig fogja figyelni, amíg meg nem döglik, s
akkor tudni fogja, hogy mekkora ideig élt, a víziló mindig bement a Nílusba,
víz  alá  merült,  s  a folyó egy más helyén bukkant föl, vagy pedig a tudós
összetévesztette   egy   fölbukkanó  más  vízilóval.  Sok  tudós  folytatott
évszázadok  során a víziló életkorának megállapítását célzó megfigyeléseket,
de  a fent említett nehézségek folytán, továbbá annak folytán, hogy a víziló
élettartama  hosszabb,  mint  az  emberé, e vizsgálódásoknak eddigelé csupán
annyi eredménye lett, hogy a vízilovak megállapították, hogy egy tudós átlag
hatvan-hetven évig él.

   1920
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező