Dimenzió #16

Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)

(irodalom, népmesék, karcolatok, regények)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                   A KUTYA

   A kutya háziállat. Három fő részből áll, úgymint: fej, törzs és végtagok.
Ha  ezen részek bármelyikét a kutyából elvesszük, akkor a kutya elromlik, és
többé sem nem szalad, sem nem ugat, egyáltalán nem működik tovább.
   Különféle  kutyák  vannak,  úgymint:  pulikutya,  komondor, vizsla, agár,
szentbernáthegyi,  újfundlandi  kutya,  öleb, kis girhes, nagy dög, mopszli,
nyakszli,  vonító sühögér, kis kutya, nagy kutya, tarka kutya, Sajó kutyám.
(A  kutyuskám  az  nem  kutya,  hanem,  amint egy igen kiváló természettudós
földerítette, egy nő.)
   A  kutya  igen  hű  állat.  Ha  a  gazdája  megrúgja,  akkor meglapul, és
nyalogatja  a  cipőjét.  Ha  pedig  meghal  a  gazdája, akkor a kutya nagyon
szomorú  lesz,  sőt  van  olyan  kutya is, amelyik a gazdája halála után nem
eszik, nem ugat, lefekszik, és ő is meghal, nem úgy, mint például a zsebóra,
amely  a gazdája halála után is közönyös ketyegéssel jár tovább, amiért is a
zsebóra egy hűtlen kutya.
   A  kutya örömének azáltal ad kifejezést, hogy a farkát csóválja. Ha pedig
a farkát levágják, akkor a fejét csóválja.
   A  kutya valamennyi állat közt a legértelmesebb. Igen tanulékony, például
rövid  néhány  esztendős  fáradozás után már megérti a saját nevét, s ha azt
hangosan  kiáltják,  a  kutya  dühösen  ugatni  kezd,  ami azt jelenti, hogy
hagyják  már  békén.  De a kutya nemcsak szellemileg fejlett, hanem lelkileg
is,  némelyik  annyira mély lélek, hogy emlékeztet a lírai költőkre, ugyanis
ezek  a  költői  lelkű  kutyák,  ha  feljön  a hold, és az ég tetején szépen
ragyog, szintén ugatni kezdenek.
   A kutyának veszedelmes betegsége a veszettség, ami igen ragadós nyavalya,
az  ember is megkaphatja, és harapás által terjed, mégpedig úgy, hogy vagy a
veszett  kutya  harap  meg  egy  embert,  vagy a veszett ember harapja meg a
kutyát.
   A  kutyának a veszettségen kívül legfőbb ellensége a sintér. Ez egy olyan
úriember,   aki  drótkarikával  jár  az  utcán,  s  ha  meglát  egy  kutyát,
utánaszalad,  a  drótot  a  nyakába  veti, és elkezdi a kutyát húzni, mire a
kutya  gazdája pedig két pofont ad a sintérnek, a gazdát a rendőr felírja, s
utcai  botrány  miatt  fizet  húsz  korona  bírságot. A bírság lefizetésének
napján  a  gazda a kutyának öt flemmet ad és két rúgást, mikor pedig a gazda
ebéd  után  elmegy  a  kávéházba  feketézni,  a felesége úgynevezett vigasz-
cvikipuszit  ad  a  kutyának,  ami,  ha  öreg és csúnya az asszony, még csak
fokozza és betetézi a szegény kutya szenvedéseit.
   A veszettség ellen Pasteur nevű francia orvos kitűnő szérumot talált föl,
de  a  sintér  és  a  cvikipuszi  ellen ő sem tudott még semmit kitalálni. A
veszettségen  kívül  még  nagy baja a kutyának az elveszettség, ami ellen az
apróhirdetések, s a megtaláló fejére kitűzött illő jutalom szolgál.
   A kutyáról szóló eme tanulmány keretein belül meg kell még emlékeznünk az
ebzárlatról,  amit  plakátokon  tesznek közhírré a városban. A plakátok arra
valók,  hogy  azt a kutyák elolvassák, és pontosan betartsák. Azért helyezik
el rendszerint az utcasarkokon.
   A  kutyát  házőrzésre, a szoba bepiszkítására, mások zavarására, a háziúr
és házmester bosszantására használják, tehát igen hasznos állat, csontjából
rongyot készítenek, húsát várostromok alkalmával eszik.

   1919
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező