Dimenzió #16

Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)

(irodalom, népmesék, karcolatok, regények)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                               ZÖRGŐ ÉS GÖRGŐ

   Zörgő  is  kutya  volt,  Görgő  is  kutya volt. Zörgő olyan, mint a neve:
zörgött  minden  csontja,  mint  dió  a zsákban. Görgő is olyan volt, mint a
neve: a nagy kövérségtől nem tudott szaladni, csak görögni.

   Zörgő  a  nekeresdi  bíró  kutyája  volt, Görgő meg a nevenincsi bíróé. A
nekeresdi  bíró olyan takarékos ember volt, hogy egész esztendőben nem evett
kukoricakenyérnél  egyebet,  azt is csak napjában egyszer, akkor is csak egy
karajt,  annak  is  csak  a belét. A haját odaadta Zörgőnek, amiért őrizte a
házat. Bezzeg a nevenincsi bíró úgy élt, mint zsizsik a borsóban. Minden nap
fácánpecsenyét  evett,  azt  is napjában háromszor, akkor is csak a bőrét. A
húsát odaadta Görgőnek, hogy ki ne ugassa a szeméből az álmot.

   A  két  kutya  mindig tisztelte-becsülte egymást, de csak messziről. Sose
jártak  még  egymás  portáján,  csak a két falu határában. Görgő ott szokott
sétálgatni, hogy jobban essék a vacsora, Zörgő meg ott szokott ürgepecsenyét
fogni a kenyérhaj mellé.

   Egyszer  azonban  hiába  várta Görgő Zörgőt, sehol se mutatkozott az öreg
cimbora, pedig már fönt fényeskedett az égen a vacsoracsillag.

   - Eh,  eh  -  tűnődött Görgő -, nyilván elrontotta délben a gyomrát  ez a
Zörgő. Eh, eh, elmegyek meglátogatni.

   Hát  ahogy bedöcög a nekeresdi bíró kapuján, látja ám, hogy Zörgő odafönt
zörög az ól tetején.

   - Mit csinálsz ott, cimbora?

   - Vacsorázok, cimbora.

   - Jó hosszú az asztalod!

   - De rövid a vacsorám!

   - Mi jóban dúskálódsz, Zörgő?

   - Kenyérhajban biz én, Görgő. De ez nem olyan hétköznapi kenyérhaj ám. Ma
olyan  jó  kedve  volt  a  gazdámnak, hogy hozzádörgölte a kenyérkét ahhoz a
zacskóhoz, amelyikben a sajtocskát tartogatja.

   - Ej ha, de jól megy a sorod - vigyorgott Görgő.

   - Kutyául,  pajtás  -  nyöszörgött  Zörgő  s leugrott az utolsó  falattal
Görgőhöz -, nesze, részed legyen benne neked is.

   Görgő  tudta,  mi az illendőség, bekapta nagy elszántan a falatot, azután
hozzátörülgette a száját a pázsithoz.

   - Köszönöm a barátságot, cimborám, de most már én javallok egyet: gyerünk
át vacsorázni énhozzám.

   - Ham-ham-ham-mar, ham-ham-ham-mar - hányta a bukfencet örömében  Zörgő s
úgy  nekiiramodott, hogy ő már bent járt Nevenincsen, mikor Görgő még mindig
Nekeresden görgött.

   Sebaj, utolérte a vendéget a vacsoránál. Porcelán tányérban kapta Görgő a
kosztot, mégis elvonyította magát, ahogy mellé telepedtek.

   - Mi  lelt  pajtikám?  - kérdezte ijedten Zörgő, akinek már  csattogott a
foga az étvágytól.

   - Haragszom, hogy kést-villát nem adtak, mikor látják, hogy vendég van  a
háznál.

   - Sose  bántsd, nem élek vele - vigyorgott Zörgő s úgy bekapott egy  nagy
fácáncombot, mint béka a legyet.

   - Tessék,  tessék  - hunyorgatott Görgő -, én úgy belaktam nálatok,  hogy
holnap ilyenkorig sem éhezem meg.

   Zörgőt  nem  nagyon  kellett tessékelni. Nem is rágott, csak falt, nem is
falt, csak nyelt.

   - No még egy kis sonkacsontot! Hát a hurka végét szereted-e? Jobb íze van
ám  ennek,  mint  a  favégnek!  De  már  csak ezt a tojásos galuskát itt nem
hagyod!

   Zörgő  csak  a  fejét  rázta. Nemhogy szólni, szuszogni se bírt a jámbor.
Nagy időbe telt bele, míg el bírta nevetni magát.

   - Minek  örülsz olyan nagyon szomszéd? - kérdezte Görgő ásítozva, mert  a
hosszú séta nagyon elálmosította.

   - Annak,  gazduram,  hogy  nem hallom már a csontjaim zörgését,  akárhogy
rázom magam.

   Ebben  a  percben  elkukorékolta  magát a kakas a padlás szájában s Zörgő
talpra ugrott.

   - Megyek  haza ugatni, cimborám. Hanem előbb még szeretnék neked  valamit
súgni.

   - Súgjad no, cimborám - hegyezte a fülét Görgő.

   - Azt  tanácsolom  neked - hunyorított ravaszul Zörgő -, vigyázz, meg  ne
tudja  valahogy  a  gazdám,  milyen  jól  megy sorod, mert egy fejem van, de
fogadok a felébe, hogyha megtudja, beáll helyetted kutyának.

   Azzal  úgy  nekilódult,  hogy  még  ma is szalad, ha haza nem ért. Holnap
legyen a ti vendégetek!
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező