Dimenzió #16

Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)

(irodalom, népmesék, karcolatok, regények)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                               AZ ARANYMOZSÁR

   Volt   egyszer   a   világon  egy  szegény  öregember,  annak  a  szegény
öregembernek egy szép és erősen okos leánya. De olyan szegények voltak, mint
a  templom  egere,  talán  még  annál  is szegényebbek. Mikor volt kenyér az
asztalfiában,  mikor  nem.  S amikor volt, akkor is csak hamuban sült kenyér
volt.

   Elmegy  egyszer az öregember szántani, s amint kettőt-hármat térül-fordul
a földön, nagyot csendül az ekevas, s kivet egy színarany mozsarat.

   Hej,  megörül  az  öregember,  félbehagyja  a  szántást,  indul  haza, de
meggondolja  magát:  ha  mozsár  van  itt, törőnek is kell lenni, s turkálni
kezdi az ekevassal a földet, hátha megtalálja a mozsártörőt. De bizony hiába
turkálta,  nem  találta meg. Hiszen, elgondolta, sokat ér ez törő nélkül is.
Elmegy haza, s mutatja a leányának nagy örvendezéssel, hogy mit talált.

   - Na,  édes  leányom,  többet  nem  éhezünk,  viszem  ezt  a  mozsarat  a
királynak. Tudom, megveszi jó drága pénzen.

   Mondja a leány:

   - Ne  vigye  el,  édesapám,  mert meglátja kigyelmed, hogy a király  majd
megkérdi,  hol  a  mozsár  törője.  Még  azt  hiszi, hogy lopta kigyelmed, s
tömlöcbe vetteti.

   Beszélhetett  a  leány, elment az öreg, s meg sem állott, míg a királyhoz
nem ért.

   Köszön illendőképpen, a király fogadja s kérdi:

   - Mi járatban vagy, te szegény öregember?

   - Én  bizony,  felséges  királyom,  amint a földecskémet szántottam,  egy
aranymozsarat találtam, s elhoztam felségednek ajándékba.

   - Na,  ez  igazán  szép portéka - mondja a király, s jól megnézte  kívül-
belül, hogy igazi színarany-e.

   Az volt biz az, igazi színarany.

   - Hát a törő hol van? - kérdi a király.

   Mondja az öregember:

   - Kerestem én azt is eleget, felséges királyom, de nem találtam meg.

   - Bezzeg,  hogy  nem  találtad meg, ilyen-olyan teremtette - pattogott  a
király -, mert bizonyosan loptad a mozsarat is!

   Hiába  mondta  a szegény öregember, hogy így meg úgy, hogy a világon való
életében  nem  lopott,  hívatta  a  király  a  katonákat, ezek közrefogták a
szegény embert, s vitték a tömlöcbe.

   Amint kísérték a katonák az öregembert, elkezdett sírni keservesen:

   - Hej, édes leányom, lelkem leányom, miért nem hallgattam a te  szavadra!
Nemhiába  mondtam  mindig,  hogy nincs több olyan okos leány a világon, mint
te.

   Hallotta  ezt  a király belső inasa, fut a királyhoz, s jelenti, hogy mit
mondott az öregember.

   Egyszeribe parancsolja a király, hogy hozzák fel az öreget.

   Viszik az öreget a király színe elé, s kérdi a király:

   - Miféle  okos  leányod van neked? Igaz-e, amit mondtál, hogy nincs  több
olyan okos leány a világon, mint a te leányod?

   - Mondtam, felséges királyom, s meg sem is másolom.

   - Na, jól van - mondja a király -, majd meglátjuk. Hozd ide a  leányodat,
s ha megteszi azt, amit mondok neki, feleségül veszem.

   Hazamegy  az  öregember a leánya után. Mondja neki, hogy mi történt, hogy
mer-e szerencsét próbálni?

   - Csak gyerünk, édesapám - mondja a leány -, majd megsegít az isten.

   Fölmennek a királyhoz, s a király azt mondja a leánynak:

   - No,  te  leány, azt hallottam, hogy a legokosabb leány vagy a  világon.
Hát  ha úgy elmégy előttem, hogy se felöltözve, se levetkőzve, se kocsin, se
gyalog ne légy, feleségül veszlek.

   - Jól van - mondja a leány -, megpróbálom, felséges királyom.

   Azzal  elment  haza az apjával. Otthon levetette a ruháját, s magára vett
egy hálót. Ennek a hálónak négy sarkát szépen odakötötte a kocsisaroglyához.
Így indult el a királyhoz.

   Jött  a  király is hatlovas hintón, szemben a leánnyal, s mikor meglátta,
felültette  a  hintajába, vitte a palotába, ottan felöltöztette szép aranyos
ruhába. Mondta neki:

   - Amit  kívántam,  megtetted;  te  az  enyém,  én  a  tied,  ásó-kapa s a
nagyharang válasszon el minket.

   Mindjárt  nagy  lakodalmat csaptak. A cigányok húzták; a legények rúgták.
Táncolt az öreg is, táncolni kellett nekem is.

   Így volt, mese volt.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező