Dimenzió #15

Kábulatban

(drogok, hatásuk, megítélésük, egészség)

             KÜLFÖLDI JOGI SZABÁLYOZÁS - EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁS

   Az  európai  államokban  terjed  az  a  nézet,  amely  hibásnak tartja az
egyoldalúan  represszív  kábítószer-ellenes tevékenységet. Különösen rendőri
vezetők  vetik  fel,  hogy  ennek  következtében  óriási  bevételekhez jut a
szervezett bűnözés, de a kábítószer-fogyasztók száma továbbra is nő.

   Hazánkon kívül több európai országban is lehetséges a büntetés elkerülése
a  gyógykezelés  vállalása esetén. Ez a lehetőség azonban rendszerint csak a
saját  használatra történő birtoklás, vagyis a fogyasztók számára nyitott, a
kereskedők  felelősségét  nem  zárja  ki.  Több  európai ország azonban éles
különbséget  tesz  az  "elosztó"  kereskedők  (dealerek)  és az utcai árusok
(pusherek)  között,  és  igyekszik  biztosítani  a kábítószer-függő pusherek
számára is a büntetés helyetti gyógyítás lehetőségét.


                     Az alternatív kezelés lehetőségének
                   jogi szabályozása az egyes országokban

                                   Anglia

   A   próbára   bocsátás   magatartási   szabályai   között  szerepelhet  a
gyógykezelés vállalása.


                                  Ausztria

   Csekély  mennyiségű kábítószer tartása, termelése, forgalmazása esetén az
ügyész  jogosult  felfüggeszteni  az  eljárást, ha az elkövető beleegyezik a
gyógykezelésbe.  A  bíróság  két évig terjedő szabadságvesztés végrehajtását
függesztheti fel, ha az elítélt önkéntesen aláveti magát a gyógykezelésnek.


                                   Belgium

   A  magát  gyógykezeltető  terhelttel  szemben az ügyész megszüntetheti az
eljárást, vagy meg sem indítja (diszkrecionális jogkör).

   A  bíróság  jogosult  az  ítélet  végrehajtását  felfüggeszteni,  vagy az
ítéletet hatályon kívül helyezni, ha a vádlott beleegyezik a gyógykezelésbe.


   Ilyen megoldást alkalmaznak Dániában és Hollandiában is.


                                 Finnország

   Az   állam   lemond  büntetőjogi  igényének  érvényesítéséről  a  magukat
gyógykezeltetőkkel szemben.


                                Franciaország

   Mentesül   a   büntetőjogi  következmények  alól,  aki  aláveti  magát  a
gyógykezelésnek.

   Lehetséges a gyógykezelés kötelező elrendelése is.


                                 Görögország

   A kis mennyiségű kábítószer birtoklása nem bűncselekmény.

   A bíróság ítéletben elrendelheti a kényszergyógykezelést - súlyosabb, nem
kis mennyiség miatti ügyekben.


                                 Németország

   Mellőzhető a vádemelés a csekély mennyiségű kábítószer esetében.

   A  két  évig  terjedő szabadságvesztés végrehajtása felfüggeszthető ha az
elítélt beleegyezik a gyógykezelésbe.


                                 Olaszország

   Kis mennyiségű kábítószer birtoklása nem bűncselekmény.

   A  négy évig terjedő szabadságvesztés végrehajtását öt évi próbaidőre fel
lehet függeszteni, a sikeres gyógykezelés után az eljárást megszüntetik.


                                Spanyolország

   A kis mennyiségű kábítószer tartása nem büntetendő.

   Három  évig terjedő szabadságvesztés végrehajtását lehet felfüggeszteni a
magukat gyógykezelésnek alávető elítéltekkel szemben.


                                 Svédország

   Büntethetőséget  megszüntető  ok,  ha a kábítószerfogyasztó beleegyezik a
gyógykezelésbe.

   Több  európai  ország  az  alternatív  gyógykezelés bevezetésén túl a kis
mennyiségű  kábítószer  saját  használatra történő megszerzését, birtoklását
dekriminalizálta is.

   A  kis  mennyiségű  kábítószer  saját  használatra  történő  birtoklását,
fogyasztását a következő országokban nem büntetik:

                          Olaszország   - 1975 óta
                          Spanyolország - 1983 óta
                          Görögország
                          Lengyelország
                          Svájc
                          Hollandia

   Írországban  engedélyezett a kannabisz-származékok személyes fogyasztásra
történő tartása.

   Németországban az Alkotmánybíróság Második Szenátusa 1994-ben úgy foglalt
állást,  hogy a saját használatra cannabist birtoklókkal, termelőkkel, sőt a
csekély  mennyiséget  importálókkal  szemben  is  alkalmazható az arányosság
alkotmányos  elvének  megfelelő  "eljárás  mellőzése"  jogintézmény. A magas
bírói  fórum  álláspontja  szerint  a  kannabisz mértékletes fogyasztása nem
vezet  olyan  károsodásokhoz,  mint  azt  korábban  hitték.  Az alkalomszerű
fogyasztás  nem  okoz  függőséget, nem károsítja különösebben a szervezetet,
ezért  a  kis  mennyiség  birtoklása  miatti  büntetőjogi felelősségre vonás
alkotmányellenesen túlméretezett.


                             Magyar szabályozás

                                 Büntetőjog

   A Büntető Törvénykönyvünk büntetni rendeli a kábítószerrel visszaélést. A
tiltás  teljes  körű,  mind  a  kínálati  oldalt, tehát a kereskedőt, mind a
keresleti oldalt, vagyis a fogyasztót büntetéssel fenyegetik.

   Szigorúbban  büntetik  azt,  aki  üzletszerűen,  vagy jelentős mennyiségű
kábítószerrel  vagy  szervezet  keretében  követi  el a bűncselekményt, vagy
fiatalkorú személy számára ad illegális drogot.

   A  Büntető  Törvénykönyv  1993-as  módosítása  a  nemzetközi ajánlásoknak
megfelelően  megteremtette  annak  a lehetőségét, hogy a fogyasztók egy köre
mentesüljön  a  büntetőjogi  következmények alól. Vagyis nem büntethető, aki
csekély  mennyiségű  kábítószert  saját  használatára  termeszt,  állít elő,
megszerez  vagy  tart,  feltéve,  hogy  egy  féléves,  kábítószer-függőséget
megelőző   vagy  gyógyító  kezelésnek  veti  alá  magát.  Aki  kábítószerrel
kereskedik,  nem  élhet ezzel a lehetőséggel, vele szemben minden esetben le
kell folytatni az eljárást.

   A   kiszabható  büntetés  mértéke,  illetve  az  alternatív  gyógykezelés
választhatósága  -  ha  annak  egyéb feltételei is fennállnak - a kábítószer
mennyiségéhez is kapcsolódik.

   A   Legfelsőbb  Bíróság  1995-ben  hozott  155.  sz.  Büntető  Kollégiumi
állásfoglalása  szerint  a  kábítószerek  csekély  mennyisége  az egészséges
emberre  vetített  halálos  illetve  toxikus  adag  tízszerese,  a  jelentős
mennyiség pedig ennek százszorosa. Ezek a mennyiségek jogi kategóriák, de ez
nem  azt  jelenti,  hogy  a  büntetőjog  lebecsülné a kábítószerek biológiai
hatását.

   A  mennyiségi  határok megalkotásánál arra kellett elsősorban figyelemmel
lenni,  hogy  a kábítószerfüggő fogyasztók is választhassák a gyógykezelést.
Náluk  ugyanis  kialakul  a  tolerancia,  vagyis  a hatás kiváltásához egyre
nagyobb  adagokra  van szükségük, rövid idő alatt többszörösére emelkedhet a
naponta használt mennyiség.

   A  jelentős mennyiségű kábítószer meghatározásánál pedig azt kellett szem
előtt   tartani,   hogy   annak   puszta  birtoklásáért  5-15  évig  terjedő
szabadságvesztés  szabható  ki.  Már  jelentős  mennyiségnek számít pl. 6 gr
tiszta heroin.

   A   Legfelsőbb   Bíróság   Büntető   Kollégiumának   állásfoglalása   sok
félreértésre  adott  okot,  és  sok vitát váltott ki. Bírálói mind a csekély
mennyiség  felső  határát,  mind pedig a jelentős mennyiség alsó határát túl
magasnak  találták.  A  félreértések forrása talán a választott viszonyítási
pont  terminológiája  (halálos  illetve  toxikus  adag) lehet. A toxikológus
szakemberek   mind   terminológiai,   mind  a  jogbiztonság  követelményének
szempontjából     szerencsésebbnek     tartanák,     ha     a     kábítószer
hatóanyagtartalmának  konkrét  mennyiségével  definiálnánk a csekély illetve
jelentős   mennyiséget.   Természetes  egységként  szolgálhatna  az  átlagos
kábítószer-élvező   napi   fogyasztásának  adagja  is.  Mindkét  megoldásnál
szükségesnek   látjuk,   hogy   egy  szakértői  testület  (pl.  az  Országos
Igazságügyi  Orvosszakértői Intézet) az Egészségügyi Közlönyben is közzétett
módszertani levél formájában az egységes szakértői gyakorlatot elősegítse.

   A  csekély  illetve  jelentős mennyiség határainak megvonása jogpolitikai
kérdés.   Ettől   függ,  hogy  a  jogalkotás  és  végrehajtás  a  fogyasztók
büntetésére  vagy  a  gyógyításra  helyezi  a  fő hangsúlyt. Az 1993-as Btk.
módosítás  során  a  magyar  jogalkotás  a gyógyítás elsőbbségét ismerte el,
tehát   az  államnak  erősebb  érdeke  fűződik  a  gyógykezeléshez,  mint  a
büntetéshez a fogyasztók esetében.

   Az  utóbbi  időszakban  főként a rendőrség részéről felmerült a mennyiség
kérdésében  a  szigorítás  szükségessége. Emellett a legtöbbet hallható érv,
hogy  a  jelenlegi  csekély  mennyiség  mellett a dealerek is elkerülhetik a
felelősségre  vonást,  mert  a  náluk talált kábítószer mennyisége alapján a
gyógykezelést választhatják a büntetés helyett.

   A  jogi  munkacsoport  álláspontja  szerint a kínálati oldal szereplőinek
felelősségre   vonásának   jogszabályi   feltételei   adottak,  a  jelenlegi
mennyiségi  határok  mellett is. Ha bebizonyosodik, hogy valaki 5 alkalommal
haszonszerzés  céljából kábítószert adott el, üzletszerű elkövetés miatt 2-8
évig  terjedő szabadságvesztésre számíthat, akkor is, ha csekély mennyiségre
követte  el  a  visszaélést.  A  büntető eljárás során esetlegesen felmerülő
bizonyítási nehézségeket nem lehet a törvény szigorításával megoldani.

   Amennyiben a csekély mennyiség felső határát alacsonyabban határoznák meg
a  jelenleginél, a függő kábítószer-fogyasztók többsége elesne az alternatív
kezelés lehetőségétől.


                                 Adatvédelem

   A  drogfogyasztás  sok  esetben egészségügyi problémákat okoz, így előbb-
utóbb  ezek  a személyek megjelennek valamelyik egészségügyi intézményben. A
hatályos  jogszabályok  biztosítják  az orvosi titoktartás körén belül, hogy
ezek  az  egészségügyi  (szenzitív)  adatok  illetéktelenül harmadik személy
birtokába   ne   jussanak.  Biztosítani  kell,  hogy  a  kezelésre  szorulók
bizalommal  fordulhassanak  az orvoshoz, és ne kelljen attól tartaniuk, hogy
feljelentik  őket. A jelenlegi gyakorlat szerint előfordul, hogy a baleseti,
ügyeleti  orvosi  ellátás  során,  ha  kiderül,  hogy  a  kliens kábítószert
fogyaszt,  az  esetet  bejelentik  a  rendőrségnek,  és ennek nyomán büntető
eljárás  indul  a  beteg  ellen.  Ez  a gyakorlat azon túl, hogy megsérti az
orvosi titoktartást, azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a kábítószeres
rosszullétek  esetén  nem mernek orvosi segítséget kérni, mert félnek a jogi
következményektől.

   Problematikus  kérdés  a  legálisan, orvosi rendelvényre kábítószert (pl.
morfin)  használók  adatainak,  illetve  receptjeinek  ellenőrzése, melyet a
rendőrség jelenleg rendészeti jogkörében eljárva végez. Indokolatlan, hogy a
betegségük   miatt   kábítószert   orvosi  rendelvényre  használók  személyi
adataihoz  az  egészségügyi  hálózaton kívüli hatóság általános ellenőrzések
során    hozzáférjen.    A    gyógyszerrendelés    ellenőrzésére   megfelelő
jogosítvánnyal  rendelkezik az ANTSZ, és ha bűncselekmény gyanúját észlelik,
jelenthetik   a   rendőrség   felé,   így   a   kábítószer  felhasználásának
törvényessége követhető.


                                Járművezetés

   A  Legfelsőbb  Bíróság  álláspontja  szerint az ittas vezetésre vonatkozó
megállapítások   a  "bódult"  állapotban  vezetésre  is  vonatkoznak.  Tehát
lehetőség  van  arra, hogy a kábítószer hatása alatt járművet vezetőt emiatt
közlekedésrendészeti  körben  felelősségre  vonják.  A  gondok  elsősorban a
bizonyításnál  jelentkeznek.  A  kábítószer  vérből  vagy vizeletből történő
kimutatása  bonyolult,  drága  módszereket  és  képzett szakértőket igényel.
Tömeges   vizsgálatok  elvégzésének  nincsenek  meg  a  személyi  és  tárgyi
feltételei.    A    szakértői   közreműködés   bizonytalanságai   pedig   az
igazságszolgáltatásban zavarokat okoznak.

   A  közlekedési  bűncselekmények  körében  előforduló  számokból nem lehet
olyan  következtetésre  jutni,  hogy  a  kábítószer  hatása  alatti vezetést
nevesítetten  kriminalizálni  kellene.  A probléma rendészeti eszközökkel is
kezelhető.  A  közúti járművezetéstől el lehet tiltani, aki a járművezetésre
alkalmatlan.  A  rendszeresen kábítószert fogyasztó szenvedélybeteg esetében
ezt  az intézkedést alkalmazni lehet. Ugyanígy, akit tetten érnek kábítószer
hatása    alatti   vezetésen,   annak   vezetői   engedélyét   a   rendőrség
visszavonhatja.


                               Diszkó-bezárás

   Napjaink  aktuális kérdése, hogy az államnak milyen eszközei vannak arra,
hogy  azokat a szórakozóhelyeket, ahol rendszeresen drog-árusítás folyik, be
lehessen  zárni.  Hatásos  eszköz  lehetne,  ha  törvény  hatalmazná  fel az
ügyészt,  hogy  azoknak  az  egyéni  vagy társas vállalkozásoknak a működési
engedélyének  visszavonását  vagy felfüggesztését kezdeményezze a bíróságon,
amelyeknél  a  rendőrségi  ellenőrzések során három ízben kábítószer eladást
észleltek.  A  rendőrség  regisztrálná  az  ellenőrzések eredményét, majd az
ügyésznél  kezdeményezné  a  bírósági  eljárás megindítását. Ez az eljárás a
döntést   a   független  bíróságokra  bízná,  így  a  javaslat  megfelel  az
alkotmányossági követelményeknek is.


                                Javaslataink

   1.  A  magyarországi  gyakorlati tapasztalatok és az európai államoknak a
kábítószerrel  kapcsolatos büntetőjogi szabályai egyaránt azt mutatják, hogy
nem  helyes  egyetlen tényállásba összeolvasztani a kábítószerrel visszaélés
minden  elkövetési  magatartását.  Ezek  vonatkozásában különböző módon kell
meghatározni  a  csekély  és  jelentős  mennyiséget.  Ugyancsak helyes lenne
differenciáltan   meghatározni   a   felelősséget  a  különböző  osztályokba
sorolható kábítószerrel történő visszaélésért.

   2. Néhány problematikus elem a hatályos jogi szabályozásban:

   A  Büntető  Törvénykönyv  törvényi  tényállását  a  valóságban előforduló
fogyasztói szokásokhoz kellene igazítani. Tekintettel a társas beszerzési és
fogyasztási  szokásokra,  a  haszonszerzési célzat nélküli átadás mellett is
indokolt  lenne  a  gyógykezelés  vállalásának  felajánlása,  a  büntetőjogi
szankciók elkerülése lehetőségének megteremtése.

   Megfontolandó a jelenlegi alternatív kezelési lehetőség mellett egy olyan
megoldás  kialakítása,  melyben  a fogyasztó-eladó (pusher) a büntetőeljárás
lefolytatása  után,  az  ítélet  ismeretében  a  büntetés  letöltése helyett
választhassa  a  hasonló  időtartamú gyógykezelést, melynek ez esetben lehet
szabadságkorlátozó eleme.

   Javasoljuk,  hogy  a Btk. 282. paragrafus (6) bekezdésében a "kereskedik"
elkövetési  magatartás  ne tartozzon a privilegizált körbe, vagyis a csekély
mennyiséggel kereskedésnek ne legyen vétségi alakzata.

   3.  A  csekély és jelentős mennyiség alapegységét, és mértékét törvényben
kell szabályozni. Alapegységnek javasoljuk az átlagos kábítószer-élvező napi
fogyasztásának  adagját,  vagy  a  hatóanyagtartalom  mennyiségének  konkrét
megjelölését.  A mennyiségi határok megvonásánál arra kell figyelemmel lenni
egyrészt,  hogy a fogyasztók választhassák a gyógykezelést, vagyis a csekély
mennyiség   felső   határát   továbbra   is   úgy   kell  megvonni,  hogy  a
kábítószerfüggőknél  kialakult  tolerancia mellett is a pár napi adag még ne
haladja  meg  azt.  Másrészt  a jelentős mennyiség meghatározásánál azt kell
szem  előtt  tartani,  hogy annak már puszta birtoklásáért 5-15 évig terjedő
szabadságvesztés jár. Álláspontunk szerint a jelenleg alkalmazott mennyiségi
határok  megfelelnek  ezeknek a kritériumoknak, és más alapegység választása
mellett is ezeket a kereteket szigorítani nem indokolt.

   4.  Fel kell kérni az Országos Igazságügyi Orvosszakértői Intézetet, hogy
adjon   ki   módszertani   levelet   az  igazságügyi  szakértői  tevékenység
egyöntetűsége érdekében.

   5.   Naprakésszé  kell  tenni  és  folyamatosan  karban  kell  tartani  a
kábítószerek   és  pszichotróp  anyagok,  valamint  az  ellenőrzött  anyagok
jegyzékét.

   6. Meg kell vizsgálni a kábítószer-kereskedelemnek rendszeresen helyt adó
szórakozóhelyek   tulajdonosai   elleni   államigazgatási-bírósági   eljárás
lefolytatásának és a működési engedély bevonásának a lehetőségét.

   7. Indokolt a kábítószer hatása alatt gépjárművet vezetők jogosítványának
időleges,   és  a  kábítószer-függők  esetében  pedig  annak  akár  végleges
bevonása.

   8. A kábítószert orvosi rendelvényre, betegségük miatt szedők adataihoz a
felhasználás  ellenőrzése  során  csak  az  ÁNTSZ férhessen hozzá. A legális
vények rendészeti ellenőrzése nem indokolt.

   9.  Szükségesnek  tartjuk  annak  megvizsgálását,  hogy milyen előnyökkel
járna   a   saját   használatra   kis  mennyiségű  kábítószer  birtoklásának
(fogyasztásának)    kizárása    a   kábítószerrel   visszaélés   büntetőjogi
tényállásából.  E kérdés eldöntéséhez több európai ország tapasztalatait fel
lehet  használni,  ahol hosszabb-rövidebb idő óta a kábítószerfogyasztás nem
üldözendő.


                                Összefoglalás

   A  jogi  szakértői  munkacsoport  álláspontja  szerint  a  kínálati oldal
felelősségre   vonásának   jogszabályi   feltételei  adottak,  minden  ilyen
cselekmény szigorú megítélés alá esik.

   A  joggyakorlat  is  azt  mutatja, hogy a terjesztőkkel szemben kiszabott
büntetések szigorúak.

   A  mennyiségi meghatározások szigorítása nem segítené a rendőrök munkáját
a  kereskedők  leleplezésében,  azonban  a  fogyasztók  többségét  kizárná a
kedvezményből.  A  magyar  drogpolitika nem lehet sem enyhébb, sem keményebb
mint   a   környező  országok  gyakorlata.  Jelenlegi  szabályozásunk  ennek
megfelel, sőt néhány ponton (teljes vagyonelkobzás) szigorúbbak szabályaink,
mint a nemzetközi előírások.

   Az  európai  politika  nem  a represszió, hanem a gyógyítás prioritásának
irányába halad.

   A  munkacsoport  szerint  a  bűnügyi  munka  súlypontját  továbbra  is  a
kábítószer-bűnözés  kínálati  oldalára  kell  helyezni, kívánatos az elosztó
hálózatok fenntartóihoz is eljutni, azokat leleplezni és felelősségre vonni.

   A  keresleti oldal visszaszorításában kétséges a büntetőjog kompetenciája
és hatékonysága, de a hatályos jogi szabályozás ezt a magatartást is üldözi.
A   munkacsoport   csak  a  fogyasztók  érdekében  tart  szükségesnek  olyan
intézkedéseket,  melyek  lehetőséget  biztosítanak  a büntetés elkerülésére,
mivel  az  államnak erősebb érdeke fűződik a szenvedélybetegek gyógyuláshoz,
mint a fogyasztó megbüntetéséhez.
                                                 Jogi szakértői munkacsoport
                                                  Budapest, 1997. május 12.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.