Nemes Attila:
(nemesa@dragon.klte.hu)
TABUTARTÓ: A KÁBÍTÓSZEREKRŐL
(Forrás: Egyetemi Élet, 1997. március 5., XXXV. évf. 2. szám)
(http://www.klte.hu/~egyelet/0305/drog.htm)
Manapság sok szó esik a kábítószerről, és a szenvedélybetegségekről, de
tudjuk-e mit is takarnak ezek az oly sokat használt kifejezések. A
Tankcsapda együttes énekes-gitárosát, Lukács Lászlót faggattam.
- Számodra mit jelent a szenvedély?
- Mindenképpen lelki dolog. Fizikálissá akkor válik, ha valaki narkotikus
szenvedéllyel él. Szenvedélynek lehet nevezni a szerelmet is... Sőt! Sokszor
sokkal erősebb érzés, mint egy heroinistának a heroin-szenvedély, ami
szintén erős kötődés, de a szerelem lehet tízszer erősebb! Szenvedély az is,
ha valaki szándékosan, vagy tudattalanul rendszeresen kényszerűséget érez
arra, hogy, tegyen, vagy csináljon valamit vagy amikor az ember annyira
szerelmes valakibe, hogy szétszakad mindene.
- Van-e szenvedélyed?
- Igen, több szenvedélyem is van: az ejtőernyőzés, de van rossz is,
dohányzom. Kávét viszont nem iszom. Mindenki életében szerepet játszik a
szenvedély, van amikor pozitív, és van amikor negatív értelemben. Az én
életemben jelen van mindkét formában. Pont egy olyan változás előtt állok -
úgy érzem legalább is, ami azt feltételezi, hogy a káros szenvedélyeimet
próbálom magamban visszaszorítani. A józan eszem hatására, valószínűleg. Ezt
ne úgy értsd, hogy soha nem szívok el többet egy szál cigit sem, mert a
cigaretta káros, mert ezt eddig is tudtam, mégis dohányoztam. Próbálom a
dolgokat normálisabb kerékvágásba terelni, mert a normális nekem túl nagy
váltás lenne...
- Mit gondolsz azokról, akiket annyira elbódít a szenvedély, hogy már
nem is önmagukat adják?
- Akaratgyengék; erről egyedül ők tehetnek, mert az akarat olyan dolog,
ami egyes egyedül az egyéntől függ, nem pedig a környezettől. Azt gondolom,
hogy ha valaki olyan szinten válik rabjává valamilyen káros szenvedélynek,
ami valóban kifordítja korábbi önmagából, akkor az egyedül az ő hibája.
Utána lehet keresni más hibákat és mentségeket, de ez már mind csak plusz
... Ha azt mondom, hogy én, Lukács László cigizek, és holnaptól kezdve nem
dohányzom, akkor ez egyedül tőlem függ! Ha tovább dohányzom, akkor az az én
hülyeségem.
- Volt valaha kapcsolatod a kábítószerekkel?
- Persze, különben nem tudnék róla hitelesen írni. Olyan közel azonban
nem kerültem hozzá, hogy le kellett volna mondanom róla. Szerintem sokan
gondolkoznak hasonló fejjel, mint én. Már azok, akik szeretnék megismerni a
világot, munkálkodik bennük egy olyan érzés, hogy "szeretnék mindent
kipróbálni, tudni, megízlelni, megtapasztalni". Ebbe beletartozik: a
motorozás, a kábítószer, minden. Kevés kivétellel minden szert kipróbáltam
már. Volt amit használtam, és volt, amit nem. Ismerem a jó és a rossz
részeit, és a rossz megggyőzött arról, hogy ne éljek velük.
- A rajongók még mindig levelekkel árasztanak el. Van bennük szó a
drogokról?
- Nem, érdekes, hogy nincs róla szó. Az egészen biztos, hogy a kábítószer
kérdés és probléma hasonlóan terjedt el Magyarországon a rendszerváltás
utáni időben, mint minden más. Ezeket az ember vagy elfogadja, vagy
megkattan. Ezelőtt 15 évvel a kábítószer kérdésről az emberek nem beszéltek,
mert "amiről nem beszélünk, az nincs is"; pedig akkor is volt. Parkánt és
almabort már akkor is ettek meg ittak együtt, ami legalább olyan kábítószer,
mint ma a tabletta.
- Miért szólnak egyes dalaitok a kábítószerről?
- Azért, hogy az emberek ne úgy ne tudjanak semmit a szerről, hogy ilyen
nincs, és ezért nem tudok róla. Aki nem vak az látja, hallja, érzi, hogy a
probléma élő. A dalok azért szólnak erről is, mert azokról a dolgokról írok,
amik a fejemben keringenek. Ami foglalkoztat az előbb-utóbb papírra,
kazettára, vagy koncerten a mikrofonba "kerül". Vannak olyan számok, melyek
konkrétan erről szólnak, de a dalok többségében csak jelzés szinten vannak
jelen. Az értékítéletek a generációk között felborulak, amiről én beszélek,
azt sokszor azért nem értik, mert nem ugyanazt a nyelvet használjuk.
A szememben nemcsak azok a szerek szerepelnek kábítószer fogalma alatt,
amit a klasszikus értelemben annak nevez az orvostudomány (heroin, ópium,
kokain), hanem kábítószernek tekintem önmagában a televíziót, benne a Xénia-
lázat, a sorozatokat, amiket a háziasszonyok használnak; az összes
füstölhető és iható dolgot (nikotin, koffein, alkohol). Ide sorolom még a
videójátékot, flippert, hiszen csak attól függ hogy ki mennyit, miért és
hogyan használja.
- Mi a véleményed a droglegalizálásról?
- A marihuanát és a hasist külön kell választani a drogoktól, az én
szótáramban nem is szerepel egy címszó alatt a kokainnal vagy a heroinnal.
Lehet egy nehéz drogot is könnyen használni, egyszer-kétszer, aztán utána
soha többé. Ami a legalizálást illeti, a magyar társadalom erre nem érett
még, nem lenne szerencsés, ha azt mondanánk, hogy 1997. márciusától lehetne
a boltban kapni füvet. Nincsenek rá felkészülve az emberek, nem ismerik
egyáltalán, nem tudják miről van szó, a nagy többségről beszélek.
Németországban és az USA-ban már megfelelő receptre lehet kapni. Olyan
betegek kaphatják, akik gyógyíthatatlanok, rákosok, vagy AIDS-esek, vagy
olyan emésztési gondjaik vannak, amire jótékony a fű. Ez nem jelent se jót,
se rosszat. Csak annyit, hogy Európa kultúrája az alkoholra épült, Indiáé
pedig a fűre. Ott is vannak "fűkoholisták" és nálunk is vannak alkoholisták,
de mindkét helyen vannak "normális" emberek is. Ha belül, a fejében, az
agyában, az ember helyére tudja tenni a dolgokat, akkor nincs veszély. El
kell mondani, hogy mi miért van, tájékoztatni kell az embereket!
Orosz Anett
És hogyan vélekedik a drogokról, a könnyű drogok
legalizálásáról a jövő értelmiségije?
P. É. (KLTE, magyar-filozófia):
Az emberek felét a drog és a környezetszennyezés intézi el.
M. B. (DOTE):
A drog, akár az alkohol, vagy a cigaretta, függőség és egyfajta
menekülés, ami már nem jó, ráadásul a drog nagymértékben károsítja a
szervezetet. Én semmiféle képpen nem próbálnám ki!
B. P. (KLTE, történelem):
A legalizálás nem oldaná meg a problémát, nem lenne kevesebb a "füvet"
szívó. Csak az államnak lenne belőle bevétele, mivel egy újabb olyan termék
kerülhetne forgalomba, amely immáron nem "feketén" jut a piacra.
N. A. (KLTE, matek):
Szerintem, ha valaki próbaképpen elszív egy-két marihuános cigarettá,
annak nem lesz különösebben károsabb hatása. Egyes kultúrák például az
extázis elérésére vallási szempontból használtak drogokat, amelyek nem
károsították a szervezetet. Én mondjuk azért nem szeretem, mert valahogy
mindig rossz kedvem lesz tőle. A legalizálásról pedig most nem tudok
nyilatkozni, mert bonyolult.
Beregszászi Yvette
Kérdőjelek
Mi hajt, mi űz valakit a kábítószer fogságába? Nem tudom. Nem próbáltam.
Csak sejtem. A fedezd fel magad örök kihívása? Az önkívület magafelejtő
szédülete? Kilépni valahová, ahonnan azért van visszatérés. Lelki élmény?
Mert egyszer mindent ki lehet próbálni. Miért kell? Mert jól hangzik? Mert
van, hogy észre sem veszed és társad a rettegés? A rettegés ezer alakja.
Félsz a mától, a holnaptól, a lebukástól, anyád kérdő tekintetétől. Talán
már a kábítószeres állapottól is félsz. A rohanó, villodzó rémálmoktól, az
ébredést "követő" sivár rosszulléttől.
Megéri?
(N.E.V.)