"SZÜNNAP" KÁBÍTÓSZER-ELLENES AKCIÓNAP
A fiatalok drogfogyasztása az ezredvégi magyar társadalom egyik
legsúlyosabb problémája. A mai napon nem pusztán teoretikusan foglalkozunk
ezzel a kérdéssel, hanem a gyakorlatban is megpróbálunk szembenézni azzal a
kihívással, amit a felnövő nemzedékek szabad, normális, egészséges életére
jelent.
Hiszen hetven év óta ez az első olyan új fiatal generáció, amelyik
politikai agymosás nélkül nő fel. Nem engedjük, hogy a politikai agymosás
helyett bármiféle más, pszichedelikus agymosás áldozatává váljanak a magyar
fiatalok. Csakis a realitások talaján állva és csakis a polgárokkal és az
érintett korosztállyal együtt léphetünk fel hatékonyan a drog ellen. Ez a
mai program mintaszerű példája az ilyen fellépésnek.
Az ENSZ 1987-ben június 26-át a Kábítószerfogyasztás Elleni Küzdelem
Nemzetközi Napjává nyilvánította. Azt ajánlotta, hogy ennek keretében sport-
és szabadidős programokkal propagálják a drogmentes, egészséges életformát.
Az ilyen "világnapok" sajnos gyakran üres formalitásokká, puszta protokoll-
eseményekké válnak. Az, hogy ez a mai program valódi tartalommal tölti ki
ezt a keretet, a Fővárosi Önkormányzat drogstratégiai programjának, a BRFK
Bűnmegelőzési Osztályának, a Mentálhigiénés Programirodának, különböző
budapesti ifjúsági önsegítő és kulturális szervezeteknek, fiatal
rockzenészeknek, de elsősorban egy budapesti asszonynak, Pusztaházi
Istvánnénak köszönhető. Egy anyának, aki tavaly kábítószer-túladagolás
következtében elveszítette fiát és aki emberhez és szabad polgárhoz méltó
gyászmunkával dolgozza fel tragédiáját.
Azzal, hogy élete középpontjába azt a célt helyezte, hogy más szülőkkel,
más fiatalokkal ne történjen meg az, ami velük. A budapesti polgárasszony
kezdeményezése a társadalom önvédelmi ösztönének és tenni akarásának a jele.
Az a gondolat, hogy a kábítószer iránti igény helyett a fiatalokban más,
tartalmas időtöltés iránti igényt kell felkelteni, tökéletesen egybevág a
Fővárosi Önkormányzat drogstratégiájának alapelvével. Meggyőződésünk
ugyanis, hogy mindenekelőtt a drog iránti keresletet kell csökkentenünk és
visszaszorítanunk, és hogy a már kábítószerfüggő fiatalokat kell a lehető
legnagyobb empátiával, legtapintatosabban és leghatékonyabban
megközelítenünk és befolyásolnunk. Ezt a keresletcsökkentő stratégiát
egészítheti csak ki a - persze feltétlenül szükséges - kínálatellenes
küzdelem, a rendőrségnek, a Vám- és Pénzügyőrségnek és más szerveknek a
kábítószer-kereskedők és kábítószer-terjesztők elleni határozott fellépése.
A Fővárosi Önkormányzat idén márciusban elfogadott koncepciója tehát a
kábítószer-kereslet csökkentését tűzi ki célul, és ennek függvényében tervez
olyan programokat, amelyek eredményt hozhatnak. Ezek a programok az
önkormányzati, egyházi, alapítványi, egyesületi és civil szervezetek - és
mint látjuk, egyes polgárok - részvételével és együttműködésével
valósulhatnak meg a leghatékonyabban. Pontosan úgy, ahogyan ez a mai napon
történik.
A felmérések azt mutatják, hogy a fiatalok 10%-a próbál ki kábítószert, s
ennek a csoportnak 3-5%-a válik drogfüggővé. További 10% azoknak a száma,
akik gyógyszert szednek vagy gyógyszert és alkoholt egyszerre fogyasztanak.
Az utóbbi időkben rendkívüli mértékben megnőtt a diszkó-drogokat fogyasztók
száma. Az ő számukat igen nehéz megbecsülni, mert e csoport tagjai ritkán
kerülnek rendőrségre vagy kórházba. A kemény drogokat fogyasztók 2/3-a a
20-34 éves korcsoportba tartozik, míg a 13-15 éves drogosokra leginkább a
szerves oldószer fogyasztása jellemző. Az ún. diszkódrogok fogyasztása terén
az elmúlt két évben valóságos robbanás történt: mintegy 50 ezren "dobják
fel" vele magukat hétvégenként szerte az országban. Ezeknek a fogyasztóknak
a túlnyomó többsége általános vagy középiskolás korú diák.
Sajnos, ezek a számok sem tükrözik a drogfogyasztás valóságos helyzetét:
a piramis csúcsát jelentik csupán. A fogyasztók ugyanis rejtőzködnek. A
legtöbben bizalmatlanok a hagyományos gyógyító intézményekkel szemben.
Részben azért, mert félnek, hogy pont akkor lepleződnek le, amikor le
szeretnének szokni. Részben pedig azért, mert a velük foglalkozó intézmények
többnyire csak a teljes absztinenciára tett ígéret esetében vállalják a
kezelésüket - első lépésben pedig erre közülük csak nagyon kevesen képesek.
A drogosok még a nekik minden feltétel nélkül segítő szervezetek előtt sem
szívesen fedik fel kilétüket. Ezért életfontosságú az egész országból 24
órán át mindenhonnan névtelenül hívható, a Fővárosi Önkormányzat által
támogatott Drogstop Egyesület telefonszolgálata.
Mit tehet a társadalom a kábítószer-fogyasztók többségét kitevő
rejtőzködő és absztinenciára nem képes drogosokkal? Nyilvánvalóan
semmiképpen nem vezethet eredményre, amit legújabban az egyik ellenzéki párt
is javasol: azaz a fogyasztók megbüntetése. Ezzel ugyanis éppen a latens
fogyasztókat nem érnénk el.
A megelőzés fő színtere hagyományosan a család. A valóságban azonban a
legveszélyeztetettebb korosztályok jobbára az iskolai - általában
pedagógusok által vezetett - projektek segítségével érhetők el.
A pedagógusok tréning-jellegű, megelőzési célú felkészítő programjának
lényege 25 pedagógus felkészítése 1 heti intenzív képzéssel, melynek
költsége 500.000 Ft, illetve 10 tréning 250 pedagógus bevonásával, mintegy
4,4 millió Ft ráfordítással.
A program a Fővárosi Önkormányzat Oktatási Ügyosztálya, a Gyermek- és
Ifjúságvédelmi Ügyosztály és Orosz Dóra drogkoordinátor irányítása és
koordinálása mellett folyamatosan zajlik az 1996/1997-os tanév II. félévében
is.
A drogstratégia elkészítésénél figyelembe vettük, hogy az iskolai
megelőzést - különféle modellek és finanszírozási konstrukciók keretében -
egyes teamek már évek óta végzik. Ilyen programokat támogat többek között a
TB, a Mentálhigiénés Programiroda, valamint a Művelődési és Közoktatási
Minisztérium is.
Az ún. kortárssegítés rövidebb múltra tekint vissza, mint a
pedagógusprogramok, de úgy tűnik, hogy bizonyos - méghozzá meglehetősen nagy
kockázatot vállaló - csoportok esetében ez a leghatékonyabb forma. A
kábítószer kipróbálása és - főleg a korai időszakban - rendszeres használata
ugyanis a hasonló életkorúak baráti körében történik. Ebben az életkorban a
fiatalok sokkal inkább hallgatnak egymásra, mint szüleikre vagy tanáraikra.
Összetartásukat és szolidaritásukat hasznosítja a kortárssegítés, amelynek
meghonosítását kiemelten fontosnak tartjuk.
Ez azt jelenti, hogy olyan tizen-huszonéves fiatalokat kell
felkészítenünk a drogellenes küzdelemre, akik nap mint nap iskolatársaik,
baráti társaságuk közegében mozognak. Leginkább őrájuk hallgatnak a
legveszélyeztetettebb korosztályok. Korábban már civil szerveződésként
létrejöttek Budapesten ezek a csoportok, támogatásuk tovább javítja a
megelőzési munkát. A program lényege 60 kortárs-segítő képzése és nyári
intenzív tréningje közel 1,5 millió Ft ráfordítással. A kivitelezésében a
drogkoordinátor és az ANTSZ Fővárosi Intézete vesz részt. Bármilyen jól és
hatékonyan működjenek is a megelőzés e módszerei, mindig vannak és lesznek
olyanok, akik kipróbálják a kábítószert és huzamosabb időn keresztül
rendszeresen fogyasztják.
A tapasztalatok szerint viszonylag hosszú idő telik el addig, amíg
valóban belső motiváció indítja arra a kábítószer-függőt, hogy
elvonókezelést vagy orvosi segítséget kérjen. Ráadásul - mint már szó volt
róla - le kell győzniük a büntethetőség miatti félelmüket is. Ők alkotják a
"piramis csúcsát": a kevés számú, egészségügyi intézményben regisztrált
drogost.
Ennél sokszorosan többen vannak egy megelőző stádiumban - a kipróbálás
időszakában - vagy éppen a függőség kialakulásának valamelyik állomásán. Ők
még nem ismerték fel vagy nem fogadják el azt, hogy orvosi segítségre van
szükségük. Elsősorban saját testi-lelki egészségüket veszélyeztetik, de a
környezetüknek, a velük kapcsolatban állóknak is sokféle kárt, bajt
okozhatnak. Éppen ezért mind az egyén, mind a közösség érdekeinek védelme
miatt alapvetően fontos ún. "ártalom-csökkentő" programok indítása.
Ezeknek a programoknak az egyik legfontosabb indoka épp a
droghasználattal összefüggő halálesetek szaporodása. Számos bizonyíték van
arra, hogy a vénásan drogozók körében tapasztalható új AIDS-megbetegedéseket
egyre nagyobb arányban okozza a közös tű- és fecskendő-használat. Ilyen
körülmények között a steril tű- és fecskendő-osztogatást elítélően
"kábítószerezést elősegítő" programként megbélyegezni rendkívül felelőtlen.
Ennek a közegészségügyi szempontból szigorúan kontrollált csere kizárólagos
célja a HIV-fertőzés terjedésének megelőzése.
A mintegy 10 ezer heroinista túlnyomó többsége budapesti fogyasztó,
miután - rendőrségi szakértők szerint - egyelőre ez az egyetlen kábítószer,
amelynek terjesztése külföldi maffiák kezében van, ezek pedig főként a
fővárosban működnek. A feketepiacon megszerzett intravénás heroint a szájon
át adható metadonnal helyettesítő program ezért egyszerre szolgál
közegészségügyi és közbiztonsági célokat. Ezt az ártalomcsökkentő programot
30 év óta alkalmazzák világszerte, és az eredményei meggyőzőek. A szájon át
való gyógyszerszedés kiküszöböli a HIV-fertőzés kockázatát. A napi egyszeri
ópiátot kapók közül nagyon sokan munkaképessé válnak, és képesek lesznek
normális társas kapcsolatok kialakítására vagy a korábbiak helyreállítására.
Tapasztalatok szerint egy - naponta négy-hatszor szúró - vénás heroinistának
ezekre semmi esélye sincs.
Az ún. alacsony küszöbű szolgáltatásoknak az a lényege, hogy a kezelésnek
nem feltétele az absztinencia megígérése, és ezért sokkal többen vállalják.
Kiépül a kapcsolat a terápiát végzők és a drogos között, ami idővel
elvezetheti őt az absztinencia vállalásáig, és addig is lehetőséget ad a
bajok csökkentésére és lokalizálására. A programhoz a Fővárosi Önkormányzat
ingatlant biztosít, emellett mintegy 2,5 millió Ft-tal finanszírozza a
működési kiadásokat. 1997-ben két ilyen program indítása képzelhető el.
Korábban nemzetközi szinten egyezményes keretek között kizárólag
kínálatcsökkentő programok támogatására nyílt lehetőség. Ez a gyakorlatban
szinte kizárólag a határokon való hatékonyabb drogfelderítést jelentette.
Budapestnek viszont - a Ferihegyi repülőtér kivételével - amúgy sincsenek
őrzött határai. 1995 szeptemberében az ENSZ Drogkontroll Programja és
térségünk öt országa - köztük hazánk is - egyezményt írt alá a kábítószer-
problémák összehangolt kezeléséről. Ez a memorandum tíz pontban foglalja
össze azokat a célokat, amelyek megvalósítása feltétlenül szükséges a
droghelyzet javulásához.
Ezek között már szerepel az előbbiekben említett alacsony küszöbű
szolgáltatások és ártalomcsökkentő programok szervezése. A főváros programja
- helyzetünkből és tapasztalatainkból kiindulva - a kábítószer-fogyasztás
visszaszorításában egyértelműen a kereslet, a társadalmi igény
csökkentésének ad elsőbbséget. Ezzel ad esélyt a kábítószer-fogyasztás
növekedésének megállítására és talán a folyamat visszafordítására.
A Fővárosi Közgyűlés által elfogadott és összesen 17,5 millió Ft-tal
támogatott drogstratégia végrehajtása lehetőséget nyújt arra, hogy
csökkentsük az olyan tragédiák lehetőségét, amilyen Pusztaházi Attiláé volt.
Ez a mai komplex drogellenes nap megerősít abban a meggyőződésünkben, hogy
helyes úton járunk.