A GOMBA FILOZÓFIÁJA
A gombáról, ha lehetséges, még több elmélet született, mint az LSD-ről.
Míg az LSD fő tanítómesterének Timothy Leary-t tekintették, addig
napjainkban a gomba mestere Terence McKenna. A gomba filozófiájának
hátterében nagyrészt a sámánista szemlélet áll, miszerint az entheogének
önálló szándékkal bíró lények, melyek eme növények képében jelennek meg.
Terence McKenna szerint a gomba egy magasabb, spirituálisan fejlettebb faj,
mely minden arra alkalmas bolygón szétszórja spóráit, hogy az ott élők
számára egy olyan szimbiózist biztosít, amely lehetővé teszi az
együttműködést, a magasabb szintre lépéshez szükséges tanítást. A gomba,
mint tanítómester nemcsak a mai modern elméletekben, hanem a természeti
népek (főleg Közép, Dél-Amerika) sámánjainak a hagyományában is szerepel.
Ezen tanító leckéket, tanításokat, néha jóslatokat, utalásokat is adnak a
jövőről. Ezek az elméletek, bár az olvasó számára kissé "elszálltnak"
tűnhetnek, néha meglepően sok bizonyítékot szolgáltathatnak azoknak, akik
hajlandóak belépni ebbe a világba tapasztalatszerzés céljából. Az
entheogének nem adnak semmit, nem mondanak értékeset azoknak, akik nem
figyelnek rájuk.
Más szemlélet szerint ezek a növények, köztük a pszilocibingomba is, nem
maguk a lények, hanem csupán katalizátornak tekinthetők a lényekkel való
kapcsolatteremtés folyamatában. Ennek a szemléletnek egyik hirdetője Jim
DeKorne, akinek magyarul megjelent a Pszichedélikus Sámánizmus c. könyve,
amit minden érdeklődőnek ajánlok. Az ő véleménye többek számára közelebb áll
a nyugati ember racionálisabb felfogásához, de természesen tökéletesen erről
is csak az győződhet meg, aki tapasztalta is ezeket a dolgokat, mint ahogyan
az ayahuascát próbálók is írják: amikor látod a lényeket a fákban, a
növényekben, amikor hallod őket sírni az erdőirtások előtt és eltávozni
őket, akkor érted meg, az emberek valami nagyon helytelent tesznek.
A sámán számára a gomba megadja a megfelelő sebességet (a katalizátor
funkció), ami az illékony világ megpillantásához és az abban való
közlekedéshez szükséges. A sámán számára csak ez a sebesség jelenthet
garanciát a lények, a szövetségesek megszelidítéséhez és gyógyításhoz való
felhasználásához. Végső soron a mai modern kutatók és a sámánok is
önfejlesztőnek, a lélek csiszolóinak, gyógyítónak nevezik a bölcsen
eltervezett pszichedélikus növényhasználatot, mert abban a tudatállapotban
olyan lényeket irányíthatunk, melyeknek cselekedetinek hatása van normális
világunkra is. Amint az olvasó felülemelkedik a "csupán hallucináció"
véleményen, megváltozik álláspontja is, hiszen hogyan lehetne a valóságba
teljesen beilleszthetetlen tapasztalatokat, érzéseket, világokat, onnan jövő
tanácsokat és tanításokat egy csak normális világban működő agy zavarának
felfogni? Erre jó példa a más tudatállapotban látott világok komplexitása és
magasabb dimenziószáma. Hogyan tudna.. egy csak három dimenzióban működő agy
olyan zavart produkálni... amely képessé tesz további dimenziókat érzékelni
és érteni? Akkor már többről van szó, mint egyszerű zavarról...
A FAQ írói nem várhatják el, hogy az olvasó teljes képet kapjon és bármit
is elhigyjen az itt leírtakból, itt csupán ízelítőt kívántunk adni a mai
pszichedélikus irodalom mondanivalójából. Akit bővebben érdekel a téma és
meggyőzőbb magyarázatokra van szüksége, az mindenképpen szerezze be az
Ajánlott irodalom könyveit, különös tekintettel Jim DeKorne és Carlos
Castaneda könyveire.
Végezetül egy idézet Carl Gustav Jungtól, az Emlékek, álmok gondolatok c.
írásából:
"Bár nem tudományos szempontból, de a növények is érdekeltek. Nem
értettem vonzódásom okát, s intenzíven éreztem, hogy nem szabad kitépni és
kiszárítani őket. Élőlények gyanánt csak addig jelentenek valamit, amíg
élnek és virágoznak - jelentésük pedig rejtett és titokzatos: Isten egy-egy
gondolata. Tisztelettel kell kezelni őket, s filozófusi kíváncsisággal.
Érdekes ugyan, amit a biológus mond róluk, de nem az a lényeg."