Dimenzió #15

Kábulatban

(drogok, hatásuk, megítélésük, egészség)

                            LEGENDÁK ÉS MÍTOSZOK

                             Genetikai károsodás

   1972-ben, az amerikai Science című folyóirat 172. számában jelent meg egy
cikk   "LSD   és   a  genetikai  károsodás  -  Van-e  az  LSD-nek  clastogén
(kromoszómakárosító),  mutagén  (DNS mutációt kiváltó), teratogén (születési
rendellenességet  okozó),  oncogén  (rákkeltő)  hatása  az emberre?" címmel.
Norman  I.  Dishotsky,  William  D.  Loughman, Robert E. Mogar és Wendell R.
Lipscomb   68   esetet   vizsgált   meg  az  1967-1972  közötti  időszakból.
Összefoglalásképpen   ezt   írták:  "A  saját  kutatásaink  és  a  publikált
szakirodalom  alapján  az  a  következtés  vonható  le,  hogy az LSD közepes
dózisokban   alkalmazva   nem   okoz   kromoszomális  károsodást,  genetikai
elváltozás  nem  mutatható ki és teratogenikus illetve rákkeltő hatással sem
kell  számolni."  Amit  viszont  meg  kell említeni: terhes állapotban LSD-t
fogyasztó  anyáknak  az  átlagosnál  gyakrabban  születtek rendellenességgel
gyermekei (pl. vízfejűséggel).


                               Öngyilkosságok

   Sidney  Cohen,  aki  gyakran  publikált  a "Journal of Nervous and Mental
Disease"  című  újságban, 5000 LSD-t fogyasztó alany 25000 tripjét vizsgálta
meg.  Az  eredmények  szerint  1000  trip után átlagosan 1.8 embernek voltak
kellemetlen  pszichotikus  élményei,  1.2 kísérelt meg öngyilkosságot és 0.2
hajtott  végre  "sikeres"  öngyilkosságot.  "Figyelembe  véve  azt az óriási
pszichikus  hatást, reakciót, amit a szer indukál, leszögezhető, hogy az LSD
meglepő  módon  biztonságos  drog."  -  írja.  Nem tagadható le, hogy igenis
előfordultak  (előfordulnak)  öngyilkosságok,  de  ezek nagy valószínűséggel
olyanoknál következnek be, akik egyébként is hajlamosak rá, netán már meg is
kísérelték.   A   nem   szándékosan  elkövetett  öngyilkosságok  (balesetek)
olyanoknál  fordulhatnak  elő,  akik  a szerről nem tudnak semmit, nincsenek
tisztában veszélyeivel, netán még saját magukkal sem.


                                Látászavarok

   Nyilvánvaló,   hogy   a   hallucinációkat  látászavarokként  kezelhetjük.
Valószínűleg  a legtöbb hallucinációt a fényérzékelés megbolondulása okozza,
a  tárgyak  színe  és  fényessége  változik  és  ez okozza az alakváltozást,
mozgást. Ezt támasztja alá, hogy a hallucinációk gyakoribbak éjszaka, amikor
a  fényhatások jobban érvényesülnek. Aki foglakozik számítógépes grafikával,
annak  úgy  tűnhet, hogy a színek úgy változnak egy megvilágított felületen,
mintha  a  színpaletta  scrollozódna.  Persze  vannak olyan hallucinációk is
(hullámzás,  alakváltozás,  folyás,  stb.),  amit  nem  lehet a fényérzékelő
központ  zavarának  számlájára írni, amikor komplex alakok, tárgyak jelennek
meg és nem a létezők torzulnak. Ez a jelenség is azok közé tartozik, amelyek
a  tripet  trippé  teszik,  az egyik legszórakoztatóbb effektus a kirándulás
alatt, tehát az utazó számára nagyon is kívánatos jelenség.


                                Felhalmozódás

      K: Felhalmozódhat-e az LSD a szervezetben, vagy kikristályosodhat-e?

   V:  Az  LSD  kb.  30-40  óra után majdnem teljesen kiürül a szervezetből,
addig a testfolyadékokban kimutatható. Ezután egy kis ideig még megtalálható
a  gerinc-  és  az  agyfolyadékban,  majd  onnan  is eltűnik. Mivel kitűnően
oldódik vízben, ezért az emberi szervezetben nem kristályosodik ki.

Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.